Budapesttől úgy négyórányi autóútra található Magyarország legkeletibb települése, amely kevesebb mint két kilométerre fekszik a magyar-ukrán-román hármas határtól. Noha Garbolc területe csupán 723 hektár, a történelme és földrajzi jelentősége is jóval nagyobb ennél.
A Túr folyó ölelésében megbújó Garbolc 70 házának 141 lakójára Magyarországon elsőként virrad a hajnal, itt kel fel ugyanis leghamarabb a nap. Mivel e település és a tőle 525 kilométerre található, legnyugatibb fekvésű Felsőszölnök között 7 foknyi hosszúsági eltérés van, legforróbb égitestünk „ébredése” és nyugta átlagosan 27 perccel korábban következik be itt, mint a nyugati határnál.
Apró község gazdag múlttal
Garbolc neve először egy 1344-ből származó oklevélben bukkan fel, még Garbocz formában. A község eredetileg a Gutkeled nemzetség birtoka volt, azon belül is a Gacsályi család számított meghatározó földbirtokosnak. Bár egy időre a Kusalyi Jakcs família kezére került, a királyi döntés 1427-ben visszaadta az irányítást Gacsályi Tamásnak. A következő évszázadokban Garbolc a Rozsályi uradalom részeként létezett, majd több nemesi család – például a Becsky, Várady, Szalkay vagy a Böszörményi család – is birtokolta a vidéket.
Területén tűz és víz is pusztított
A falu sorsa többször is megpecsételődött, mégis újra és újra magára talált. Először a Rákóczi-szabadságharc idején pusztult el teljesen, majd az 1787-es tűzvész mért rá újabb csapást – ezután telepedtek le lakói egy új helyen. Ebben az időben épült meg a község új temploma is, amely 1832 óta őrzi az itt élők hitét és összetartozását.
1970 májusa azonban egy újabb tragédiát hozott: a Szamos folyó áradása súlyos károkat okozott Garbolcban.
A zöldár az épületek jelentős részét elsodorta, a töltések hiánya pedig újra kiszolgáltatottá tette a települést. Az ezt követő években az állam építési tilalmat is elrendelt a területen, így hosszú ideig bizonytalan volt a község sorsa.
Ilyen ma Magyarország legkeletibb települése
A megannyi kihívás ellenére Magyarország legkeletibb települése ma is él és virul, békés otthona az ott élőknek. A hármas határ és a természet közelsége sokak számára teszi vonzóvá a települést és vidékét. Alig egy karnyújtásnyira található Túristvándi, amely Mária Terézia idején épült vízi malma ma is működik, de hasonló közelségben fekszik Szatmárcseke is, amely több mint két évtizedig volt Kölcsey Ferenc otthona, mi több, itt fejezte be Himnuszt is 1823. január 22-én. (Címlapképünk illusztráció.)
Ha kíváncsi vagy Magyarország legkáprázatosabb bányatavaira is, ezt a cikkünket ajánljuk.
