Hyppolit, a lakáj, Meseautó, Halálos tavasz, Tóparti látomás, Valamit visz a víz, Egy csók és más semmi. Ezek a régi magyar filmcímek azoknak is ismerősen csenghetnek, akik csak véletlenül botlottak bele nagyszüleiknél szombat délután tévézve egy-egy fekete-fehér kópiába. Ezeknek a filmeknek a szereplői voltak az első magyar mozisztárok.
Az 1921 és 1931 között miniszterelnöki posztot betöltő Bethlen István 1929-es rendelete nyomán a hazánkban játszott külföldi filmek után pótadót kell fizetni, mely a Magyar Filmipari Alapot illeti, míg a magyar forgalmazók filmgyártását jelentős adókedvezménnyel és költségvisszatérítéssel igyekeznek ösztönözni.
Új hullám
Eközben egyre terjed a hangosfilm, melynek egyik első hazai gyöngyszeme a ma is mindenki által ismert 1931-es Hyppolit, a lakáj című alkotás. A következő évben pedig már közel 500 mozit számlálnak Magyarországon, jóllehet, ezek több mint negyede a fővárosban kínál szórakozási lehetőséget a mozirajongóknak.
Új lendület
Egy 1935-ös kormányrendelet értelmében a hazai mozikban a magyar vagy magyarra szinkronizált filmek arányának előbb legkevesebb 10, később 20 százaléknakkellett lennie. Fel is pezsdül a hazai filmipar, 1936-ban összesen 27 film készül, de 1937-ben már tízzel több, és számuk 1938-ban is eléri a 34-et.
Új magyar sztárok
Ugyanakkor ezekben az időkben még sok család nem nézte jó szemmel, hogy jogi, vagy filológiai tanulmányokat végző sarjuk a polgári hivatásoknak hátat fordítva inkább a színészetnek szentelje életét. Ez többekre is igaz az 1930-as és 1940-es években ikonná váló első magyar mozisztárok közül, akikben szerencsére ennek ellenére is bővelkedhettünk.
A teljesség igénye nélkül válogattunk a legismertebb korai magyar mozisztárok között képes összefoglalónkban, mely az első képre kattintva elindul.
Karády Katalin és Jávor Pál mellé sokan befértek a válogatásba, de Turai Ida, Törzs Jenő és Gombaszögi Ella, több fényes mozicsillaggal együtt kiszorult a szűkös keretből. Ha örökké jó társaságukra vágyunk, csak elő kell venni egy régi kópiát és már is élvezhetjük alakításukat.
Mindezt a hazai fimgyártás hőskorából. Az 1930-as évek ugyanis sok leget adott a magyar filmiparnak:
- 1931-ben, a Hyppolit mint egyik első hangosfilm sikere után
- 1932-ből a Tavaszi zápor című mű már helyet kapott az egyetemes filmtörténetben is.
- 1933-ból a Rákóczi induló nem csak nálunk, de külföldön is sikert aratott, de még ebben az évtizedben New York-i helyszínen is forgat már magyar stáb a Borcsa Amerikában című 1938-as filmhez.
Ha érdekelnek még igazi magyar sármőrök a múltból, ezt a korábbi cikkünket is ajánljuk figyelmedbe.
