Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Ha öt férfit kellene megemlítenünk a nagyvilágból, akikért bolondultak a nők a 20. században, biztos nem volna nehéz dolgunk. Kik voltak azok a magyar szívlágyítók, akik miatt a kardiológiai osztályok várói hölgyekkel teltek meg? Egyáltalán mivel foglalkozik egy hivatásos sarmőr? Egy kis mintás kutatás szélsőségesen szubjektív eredményei következnek.
Természetesen sok jóképű férfi élt Magyarországon a 20. században. De a puszta külsőségek és a valódi sárm között kategoriális különbségek vannak. És talán a sármhoz rögösebb út is vezet.
1. Jávor Pál
Az 1902-ben, Aradon született Jávor Pál a 20. századi magyar filmgyártás ünnepelt csillaga, aki nem pusztán elegáns karaktere miatt vette le a hölgyeket a lábukról: remek színész és szuggesztív énekes is volt. Olyan neves filmekben is szerepelt, mint a Hyppolit, a lakáj (1931), a Halálos tavasz (1939) vagy az Egy csók és más semmi (1941). A Halálos tavasz című filmben debütált Karády Katalin is, akivel egy mesés duettet énekeltek. Jávor Pálnak adatott meg az a szerencse, hogy a némafilmek korszakából kilépve vele készüljön el a magyar filmgyártás legelső hangosfilmje, A kék bálvány (1931). Jávor Pál becsülettel végigjárta a szórakoztatóipar minden lépcsőfokát: bár vasutasnak szánták, Polly, a zenebohóc szerepével indított, majd különféle színházi szerepeket, kezdetben főként dzsentrifigurákat, hősszerelmeseket alakított, de drámai karaktereket is megformázott. Az igazi sikert azonban a film hozta el a karrierjében. Az akkoriban kibontakozó filmgyártással tömegek ismerték meg karakterét. Kisebb filmszerepeket még Hollywoodban is játszott, de Izraelben is színészkedett. A nemzetközi sikere részben hiányos idegennyelv-ismerete miatt marad el. Elegáns, dzsentris megjelenése, kellemes karaktere és kis bajusza, a „jávorbajusz” stílusikonná és a nők bálványává tette.
2. Latinovits Zoltán
Az 1931-ben született, karrierjét asztalostanoncként és hídépítő munkásként kezdő, posztumusz Kossuth-díjas színészünk az építészmérnöki diploma megszerzése után különféle színtársulatoknál vállalt szerepeket, és sikert sikerre halmozott. Később a mozivásznon is feltűnt: az Utazás a koponyám körül című filmben játszott szerepéért a San Sebastián-i Nemzetközi Filmfesztivál legjobb férfi színésznek járó díját is átvehette. Kiválóan formázta meg a drámai karaktereket, színészi, filmszínészi szerepei mellett pedig kiemelkedő előadóművészként is számontartották.
Szuggesztív előadásmódja, mély átéléssel végzett színészi játéka kiemelte kortársai közül. Élete tragikusan korán (mindössze 45 éves volt), vitatott körülmények között, egy vonatbaleset következtében ért véget. A később színészkirály néven tisztelt Latinovits Zoltánért megőrültek a nők, de csak a szintén Kossuth-díjas Ruttkai Éva volt érdemes a színész figyelmére. Kettejük szerelme Latinovits haláláig, és talán azután is tartott.
3. Darvas Iván
Következő sarmőrünk, a kétszeres Kossuth-díjas Darvas Iván majdnem minden vágyott férfiszerepet eljátszott, amit egy színész remélhet. Az orosz felmenőkkel is rendelkező Darvas Iván szőke hajának, kék szemének, bájos mosolyának köszönhetően komoly koncentrációs zavarokat okozott a hölgyeknek a színpadon és azon túl is. Ismert filmjében, az egyébként kifejezetten szórakoztató Liliomfiban (1954) egy vándorszínészt alakít, aki egy szövevényes szerelmi históriába keveredik Mariskával, aki végül a vándortársulattal és a szerelemmel (Liliomfi) tart. A fiatal Darvas Iván a mozivásznon túl az életében is sok izgalomba keveri magát: az 1956-os forradalom idején forradalmi bizottságot szervezett, emiatt 32 hónap kényszermunkára ítélik. Ez idő alatt felesége, Tolnay Klári elvált tőle. Büntetése letöltése után évekig a színpad közelébe sem mehetett: segédmunkásként kellett egy műanyagfröccsöntő üzemben dolgoznia. A 60-as években kerülhetett újra színpadra. De a kiesett évekért kárpótolta az élet: színészi munkájáért a színházi világ legjelentősebb elismeréseit nyerte el.
4. Sztankay István
Sztankay István biztosan nem a magasságával hódított, hanem humorával, kedves, szerethető karakterével. És persze hangjával. Tony Curtis, Charles Bronson, Leslie Nielsen csak vékony epizódkarakterek lennének a magyar nézők számára Sztankay István karakteres szinkronhangja nélkül. De a Süsü, a sárkány királyfija is néma maradt volna, ha a színészünk nem segítette volna ki.
A nagy sikerű Bors c. sorozat 1936-ban született sztárja hűséges alkat volt, egyszerre mindig csak egy nőt szeretett, amíg a hölgy a bizalmára érdemes volt. Állítólag második feleségét a sorozatban alakított karakterének, Bors Máténak köszönhette: a jövendőbelije a tévé előtt ülve elhatározta, hogy Sztankay István lesz a férje, és a legkülönfélébb trükköket (kutyasétáltatásnak álcázott felderítés) bevetve végül meghódította a magyar Charles Bronsont. Sokoldalú színészként Sztankay István az egész országgal megszerettette magát.
5. Bitskey Tibor
Bitskey Tibor (1925) karrierje sem volt egy egyszerű menet a siker felé. A Fasori Evangélikus Gimnáziumba járva mérnöki, orvosi pályáról álmodozott, de a sport is komoly szerepet játszott az életében: síkfutásban ifjúsági országos bajnok lett, és gátfutásban is remekelt. A sors azonban átírta a terveit: édesapját elbocsátották állásából, így végül a Béke Szállóban kellett dolgoznia, versmondással szórakoztatta a vendégeket. Ez adta a lendületet színházi, filmszínészi karrierjéhez is. Bitskey számos kultikus magyar filmben játszott: Légy jó mindhalálig, A kőszívű ember fiai, Egri Csillagok, hogy csak néhányat említsünk.
A rendkívül sokoldalú színész képes volt romantikus, drámai, hős karaktereket alakítani, és ha kellett, egy perc alatt őrültté változott a színpadon. Amilyen sokoldalú és megnyerő volt a mozivásznon, olyan elbűvölő volt a magánéletben is: jól öltözött, egyenes tartású, öblös hangú, igazi maszkulin karakter, aki időskorára is meg tudta őrizni sármját, tartását.
