Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Noha mindannyian tárt karokkal várjuk már a tavaszt, használjuk ki, hogy még egy kicsit láthatjuk a téli természet magával ragadó csodáit – mert bizony szép számmal találunk ilyet Magyarországon. Ha havunk nincs is, gyönyörű erdőink igen.
Mielőtt újra ébred a természet, vessünk egy utolsó pillantást Magyarország legszebb erdőire, amelyekből szerencsére igen sok van kicsiny kis hazánkban. Mutatunk öt gyönyörű helyet, amelyet minden évszakban érdemes újra és újra megcsodálni.
Gemenci-erdő
Ha Magyarország erdőiről van szó, sokaknak először a Tolna megyei Gemenci-erdő jut eszébe. Nem is véletlenül: egyrészt, mert megannyi holtágával és csendes szigetével együtt az egész gyönyörű, másrészt pedig azért, mert ez hazánk legnagyobb árterülete is. A vidéknek annyira gazdag és sűrű a növényvilága, hogy a jókora területet nem is lehet teljes egészében bejárni.
A Gemenci-erdő állatvilága is figyelemre méltó, ráadásul nem egy védett faj otthona is.
Itt vadászik többek között a kerecsensólyom vagy a réti sas, de jó eséllyel találkozhatunk e területen a fekete gólyával, sőt, akár gímszarvasokkal is, amelyek híressé tették e meseszép vidéket. Már csak ezekért is érdemes a Gemenci-erdő tanösvényein jókora sétákat tenni.
Sóstói-erdő
Nem kérdés, hogy miért a 371 hektárnyi Sóstói-erdő a nyíregyháziak kedvenc kirándulóhelye, amelyet a lelkes természetjárók a legenda szerint egy elírásnak köszönhetnek. Történt ugyanis egyszer, hogy egy 18. századi, Bécsben időző földesúr meghallotta, milyen drágán mérik akkoriban a mákot, ezért megüzente az ispánjának, hogy Nyíregyháza környéki birtokán egy jókora területet vessenek be rögtön a gubós növénnyel.
Nem is volt ennek semmi akadálya, csakhogy amikor a férfi egy év múlva hazatért, se híre, se hamva nem volt máknak, helyette apró tölgycsemeték sorakoztak bőszen egymás mellett.
A földesúr hiába kérte már számon az ispánt, kiderült, hogy miután a mákot ékezet nélkül írta a levélben, így helyette mak(k) lett a helyén, amely az évszázadok alatt ősfás tölgyerdővé nőtt. A Sóstói-erdő télen is csodás kikapcsolódást nyújt, kicsik és nagyok is megtalálják a kedvenc elfoglaltságukat a területen.
Farkas-erdő
Akit valaha is a Káld és Bejcgyertyános határában elterülő Farkas-erdő felé visz a lába, biztosan megfogadja, hogy visszalátogat.
Magyarország egyik legnagyobb, 7200 hektárnyi összefüggő erdőterülete ugyanis egy igazi ékszerdoboz.
Noha több legenda is kering arról, hogyan keletkezhetett, az egyik legismertebb történet szerint az erdő az egykor itt élő farkasoknak köszönheti a nevét. Ahogyan a méretéből is lehet rá következtetni, van bőven túrázni való útvonal a környéken, de két keréken is élvezetes kirándulásokat lehet tenni.
Aranyosi-völgy
Magyarország egyik legszebb útvonala az Abaújszántót Erdőbényével összekötő Aranyosi-völgyön keresztülhaladó erdős szakasz. Persze túrazsákkal a hátunkon vagy nyeregben, két keréken sokkal különlegesebb élmény errefelé a kirándulás, de autóval sem mindennapi áthaladni ezen a zempléni csodán. E vidék nemcsak gyönyörű, hanem természeti értékekben is igen jelentős: gazdag a növény- és állatvilága, ám emellett az ásványgyűjtők nagy örömére olyan kincsekre is lehet bukkanni, mint a kvarc vagy az opál.
Cuha-völgy
Ha magányra vágysz, nem azt állítjuk, hogy ez hozzá a legtökéletesebb célpont, de az biztos, hogy az egyik leggyönyörűbb. A Cuha-szurdok a Bakony egyik legkedveltebb kirándulóhelye, amelyet végigkísér, no és több helyen keresztez is az Eplénynél eredő Cuha-patak. A völgyben több nehézségi fokozatú túrát is tehetünk: a családosok ugyanúgy megtalálják a magukhoz passzoló, könnyed sétautakat, ahogyan azok is, akik jobban szeretik a nehezebb terepet. A Cuha-patak völgye kitűnő ötlet lehet bringásoknak is.
Ha szeretnél még kis hazánkban barangolni, Bárány Róbert geográfus elkalauzol Magyarország gyönyörű bányatavaihoz.
