Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Hazánktól több mint 5000 kilométernyire keletre pihen békésen az a tó, amely teljesen úgy néz ki, mintha egy egész erdőt nyelt volna el a föld – pontosabban a víz. De vajon milyen titkot rejthet a meseszép kékség, amelynél festeni sem lehetne szebbet?
A nyáron is mindössze 6 fokos tó nem véletlenül a búvárok és a kalandos túrákat kedvelők paradicsoma, és persze az sem kérdés, hogy miért ez Kazahsztán egyik leghíresebb természeti látványossága.
Természetes képződmény
Sokan tartják a világ egyik legszebb tavának a Budapesttől mintegy 71 órányi autóútra, a Tien-san hegység kazahsztáni részén, az ország legnagyobb városától, Almatitól körülbelül 130 kilométerre található varázslatos Kaindy-tavat, amelynek története a 20. század elejéig nyúlik vissza. A festői szépségű természeti kincs egy 1911-es, 7,7 erősségű földrengés utáni földcsuszamlás következtében jött létre, amely tulajdonképpen egy természetes gátat hozott létre, a medret pedig az esővíz feltöltötte.
A 400 méter hosszú, 2000 méteres tengerszint fölötti magasságban, a Kolsay Lakes Nemzeti Parkban található tó a legmélyebb pontján eléri a csaknem 30 métert.
Jéghideg szépség
Noha a Föld megannyi helyén keletkeztek így szebbnél szebb állóvizek, a Kaindy-tó mégis más, mint a többi. A tó híres a vízből kiálló, elhalt és kifehéredett lucfenyőiről, amelyek nem mások, mint a természeti képződmény keletkezésekor elöntött fák maradványai. Ezért is nevezik elsüllyedt erdőnek, amelyet hosszú idő óta „tartósít” a jéghideg víz: a mészkőlerakódások és más ásványok festette, gyönyörű, kékeszöld árnyalatú tó mélyén ugyanis tényleg egy algákkal és vízinövényekkel benőtt fatörzsekből álló, különleges erdő él.
Noha a víz hőmérséklete meglehetősen dermesztő, mégis a búvárok kedvelt helyszíne.
Kristálytiszta vizében gyakran lehet megpillantani a békésen úszkáló halakat, amelyek között meglehetősen sok a pisztráng.
Nekünk is van ilyen tavunk
A Kaindy-tavat látva valószínűleg sokunknak jut eszébe egy hozzánk sokkal közelebb található állóvíz, a Gyergyószentmiklóstól 26 kilométerre pompázó, ikonikussá vált Gyilkos-tó, amelynek szépségét az ugyancsak mélybe süllyedt lucerdő látványa adja. Ha pont ilyenünk nincs is, de hasonlót mégiscsak találunk Magyarországon. Ugyan sokan nem ismerik, ám akik már jártak az 1980-as években eredetileg vaditatónak készült Hubertlaki-tónál, azt mondják, a Gyilkos-tó kistestvére. Nem véletlenül, hiszen a Bakonybéltől kőhajításnyira található, a Hamuházi-séd felduzzasztásával kialakított tó felszíne sem egyenletes, a tükörsima felületét a patak által elárasztott égerfák kiálló csonkjai törik meg.
