Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Részegség, szex a pápai lakosztályban és tombolás a Fehér Házban: az előkelőségek igazán nem fogták vissza magukat, ha valamit meg akartak ünnepelni.
Az ókori egyiptomiak ismerték a sörfőzés tudományát, és ezt minden évben, a részegség fesztiválján meg is ünnepelték. Az eseménnyel az egyiptomi mitológia azon pillanatára emlékeztek, amikor az emberiség megmenekült a pusztulástól, mert a gyilkos istennő, Hathor berúgott, és elájult. Az egyiptomiak ezen a napon fáklyákat gyújtottak, táncoltak, és „a mocsarakban utaztak”, ami a történészek feltételezése szerint a szexre utalhat. Akár földműves volt, akár az előkelő osztályhoz tartozott, minden egyiptomi részt vett ezen a szertartáson.
Durva beiktatási ünnepség a Fehér Házban
Amikor Andrew Jackson 1829-ben elfoglalta az elnöki széket, meghívta jócskán kapatos támogatóit is a beiktatási ünnepségre. A partira bárki elmehetett, aminek meglett a következménye: 20 000, már egyáltalán nem szomjas ember jelent meg. Kis híján szétverték a Fehér Házat: randalíroztak, a bútorokat megrongálták, és magának Jacksonnak az ablakon kellett kiugrania a törő-zúzó tömeg elől. A feldühödött tömeg csak akkor hagyta el a helyszínt, amikor Jackson mindenkinek ingyen italt ígért. Az eset után az elnök 50 000 dollárt kért a Kongresszustól a renoválásra.
Sajtszagú búcsú
Andrew Jackson kilépő partija sem volt kispályás: az elnök egy több mint 600 kilós sajtkoronggal ünnepelte utolsó napjait a Fehér Házban. A monstre darabot New York-i sajtkészítőktől kapta 1835-ben, 24 ló húzta a kocsit, amin érkezett. Jackson két évig érlelte a finomságot a Fehér Ház előcsarnokában, majd 1837-ben 10 000 embert invitált meg az elfogyasztására. A vendégek gyorsan befalták a finomságot, de a sajtszag ott maradt: még egy év múlva is arról panaszkodott az egyik szenátor felesége levélben, hogy az új elnöknek, Van Burennek nem volt könnyű megszabadulnia az épületet átjáró sajtszagtól.
Két és fél hétig tartó királyi találkozó, extrákkal
Az angol VIII. Henrik és a francia I. Ferenc 1520-ban találkozót tartott, amelynek igencsak megadták a módját. Felhúztak egy hatalmas palotát, hogy biztosítsák a méltó helyszínt. Az épület előtt két szökőkút is helyet kapott: az egyikben bor, a másikban sör folyt. A nagyszabású esemény után a völgyet, ahol a királyok találkoztak, átkeresztelték Aranyvölgyre.
Sztriptíztáncosok a pápa lakomáján
VI. Sándor 1501-ben tartotta a Vatikán történetének talán legőrültebb összejövetelét. A lakomán a római nemesség és a katolikus egyház tisztviselői vettek részt, valamint ötven prostituált. A vacsora után ez utóbbiak sztriptíztáncot lejtettek az asztalokon, a pápa pedig versenyt hirdetett: az a férfi, aki a legtöbbel lefekszik az est folyamán, különleges jutalomban részesül. Arról nem szól a fáma, ki nyert, és milyen módszerekkel ellenőrizték, hogy igazat mondott-e.
XIV. Lajos király egy hétig tartó ünnepséget rendezett a szeretőjének
A legelső versailles-i buli nem kevesebb, mint egy hétig tartott. XIV. Lajos király 1664. május 7. és 13. között tartott partit, az Elvarázsolt Sziget Örömei néven. Névleg a király édesanyja tiszteletére rendezték, de az igazi díszvendég a király szeretője, Louise de la Vallière volt. Nem hiányozhattak a jelmezek, egy hatalmas játékpalota, valamint balettelőadásokat is tartottak, amelyek egyikébe XIV. Lajos is beszállt. A parti csúcspontján tűzijátékkal felgyújtották a játékpalotát. Szerencsére az igazi Versailles-nak nem esett baja.
Marie Antoinette álarcos partijai
A francia udvarban kedvelhették a jelmezes bulikat, mert Marie Antoinette-ről is fennmaradtak feljegyzések, miszerint kedvelte az ilyen mulatságot. Az összejöveteleken pezsgőszökőkutak gondoskodtak a jó hangulatról, és a kicsapongó életmódjáról híres-hírhedt királyné (akit Madame Deficitnek gúnyoltak) maga is extravagáns ruhákat és álarcot öltött. Férje, XVI. Lajos nem vett részt ezeken a vad partikon – de az ő feje is a porba hullt a francia forradalom idején.
A Times Square spontán bulihellyé alakult a második világháború végén
Amikor Japán 1945. augusztus 14-én megadta magát, és ezzel véget ért a második világháború, a New York-i Times Square-re tódultak az ünnepelni vágyó emberek. A Time magazin akkori cikke is említést tett arról, hogy az ünneplő tömeg nem volt éppen józan, aminek következtében a gátlások is felszabadultak. Elcsattant a fotótörténelem egyik leghíresebb csókja is, amelyet Alfred Eisenstaedt fotós örökített meg. A képen egy matróz látható, amint éppen megcsókol egy nővért. Évekkel később, 1980-ban a képen szereplő nővér, Greta Zimmer Friedman megkereste a Life magazin szerkesztőségét, és elmesélte, hogy a fotó egyáltalán nem romantikus pillanatot örökít meg: akarata ellenére csókolta meg egy ittas állapotban lévő matróz, akit nem is ismert.
Csónakban evezett át a pincér a puncsostálon
Edward Russell admirális 1694-ben frissen aratott haditengerészeti győzelmét akarta megünnepelni, amikor úgy döntött, hatalmas bulit rendez a spanyolországi Cádizban. Készíttetett egy hatalmas, majdnem 3000 literes puncsostálat, szökőkúttal. A tál olyan óriási volt, hogy a vendégek kiszolgálásával megbízott fiú szó szerint csónakkal evezett át rajta. A puncsba végül a meghívottak ruhástul, cipőstül bele is ugráltak, felborítva a csónakot és kis híján a puncsba fullasztva a vétlen alkalmazottat.
A szőrös vademberjelmez kis híján a király halálát okozta
1393-ban egy udvarhölgy harmadik házassága alkalmából különleges mulatságot tartottak. Hat fiatal férfi, köztük a király, VI. Károly (más néven Őrült Károly) erdei vadembereknek öltöztek be: olyan jelmezt viseltek, ami gyantával átitatott bolyhos lenvászonból készült, és az arcukat is befedte, hogy tetőtől talpig bozontosnak és szőrösnek tűnjenek. A férfiak – akiket egy lánccal is összekötöztek, amit csörgethettek - farkasként őrjöngtek, obszcén dolgokat műveltek, és megpróbálták rávenni a közönséget, hogy találja ki, kit rejt a szőrös jelmez. A király öccse ekkor, figyelmen kívül hagyva a tilalmat, miszerint fáklyával tilos a terembe lépni, az egyik táncos arca fölé tartotta az égő fáklyát. Egy kihulló szikra gyorsan lángra lobbantotta a szerencsétlen férfi jelmezét, és az összekötözött férfiak mindegyike meggyulladt. A királyt csak az mentette meg, hogy egyik nagynénje terjedelmes szoknyájával eloltotta a lángokat. Négy táncos szörnyethalt, az ötödik pedig úgy maradt életben, hogy egy borral teli dézsába ugrott.
