80 éve elrejtett kincset találtak magyar kutatók Ausztriában: átírhatja a történelmet

Olvasási idő kb. 2 perc

A Had- és Kultúrtörténeti Egyesület kutatói egy 80 éve elásott ládára bukkantak Ausztriában, melyet még magyar katonák ástak el a második világháború utolsó napjaiban.

2025. május 17. napja a magyar hadtörténelem iránt érdeklődők számára fontos időpont lehet a jövőben. Hosszas előkészítés, élőszavas elbeszélések és visszaemlékezések nyomán ugyanis a Had- és Kultúrtörténeti Egyesület tagjai egy 80 éve elásott, mintegy 20 kilónyi dokumentumot tartalmazó ládát emeltek ki az ausztriai Enns Salaberg kastélyának parkjában. 

A kutatást vezető Szebenyi István hadisír- és hadszíntérkutató, az egyesület elnöke számos, a témával kapcsolatos könyv szerzője, a Vértesben rejlő sírok és a magyar huszárok kutatója. Ennek ellenére még aznap sem volt abban biztos, hogy megtalálják, amit keresnek, amikor elkezdtek ásni. Céljuk, hogy az 1. huszárhadosztály elrejtett dokumentációját megtalálják, kétesélyes volt az utolsó pillanatig, hiszen hatalmas területet kellett átvizsgálniuk. A kincsre végül meglepően gyorsan ráleltek az osztrák kastély kertjében. 

Felbecsülhetetlen értékű kincs a hadtörténelem számára

Sokan csak legendának hitték a szájról szájra terjedő hírt, miszerint az ennsi kastély kertjében 80 évvel ezelőtt Bánó-Kacskovics Zoltán, az 1. magyar huszárhadosztály írnoka elásott egy ládát. Azzal, hogy megtalálták, a magyar hadtörténelem számára értékes iratok kerülhetnek hamarosan nyilvánosságra.

Idézőjel ikon

.„Mi hittünk valamiben, amiben nagyon sokan nem hittek. Utánajöttünk Ausztriába egy legendának, amiben, megmondom őszintén, tegnap éjjel már majdnem én sem hittem. A lényeg, hogy egy 40 hektáros kastélyparkban nagyjából fél óra alatt megtaláltuk a ládát

- mondta a kutatás végén Szebenyi István.

Az iratanyag 80 évet vészelt át átkötözve, egy fa ládába rejtve. Megtalálói azonnal légmentesen lezárták két, erre alkalmas dobozba téve, hogy az állagromlást a földből kiemelve, levegővel érintkezve megakadályozzák. Mivel nem bolygatták meg a kiemeléskor, így azt sem tudják még, pontosan milyen papírok, okiratok rejtőzhettek a ládában. A leletet az osztrák település polgármesterének adták át megőrzésre írásos ellenjegyzésért cserébe, ígéretet téve, hogy ők sem nyitják fel a dobozokat. Egy száraz, a település saját dokumentációját is őrző szobában várja majd további sorsát. Megtalálói célja, hogy a magyar Hadtörténeti Intézet és Múzeumhoz kerülhessen. Szebenyi István azt is elmondta, hogy örülne, ha az elsők között jelen lehetne akkor, amikor kiderül, pontosan mit is tartalmaz. 

A második világháborús dokumentumok várhatósan diplomáciai tárgyalásokat követően kerülhetnek haza. 

A második világháború során a Dunántúl területén harcoló 1. huszárhadosztályról nagyon kevés feljegyzés maradt az utókorra. A Vértest védő huszárok a kor lovas katonai kudarcaiból tanulva fejlesztették ki a páncélosok ellen is hatékony, saját harcmodorukat. A hadosztály a Konrád-hadművelet során Várgesztes és Körtvélyespuszta térségében sikeresen védte állásait, sőt, képes volt területeket is visszafoglalni a szovjetektől a környéken, ám bekerítették őket. 1945. január utolsó napjaiban. Január 30-án kitörtek, és áttörték a szovjet védőgyűrűt is, 70-en maradtak csak életben. 

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Bosszút állt a győrieken Napóleon: 40. születésnapján ért sérelme miatt vágott vissza

Az 1809-es győri csata a magyar történelem egyik legfájóbb pontja, ahol a hazai nemesi felkelők csúfos vereséget szenvedtek Napóleon modern hadseregétől. Ám a történelemkönyvek ritkán mesélnek arról, mi történt a harcok után. Augusztus végén a francia császár Győrben szállt meg, ahol a katonák hatalmas bulit csaptak a 40. születésnapja alkalmából. A legenda szerint a mulatság olyan zajosra sikerült, hogy a kialvatlan, dühös ünnepelt radikális bosszút állt: felkapott egy ágyúgolyót, és kidobta azt az ablakon. A golyó azóta is ott áll a győri ház falában – utánajártunk a történelem talán legbizarrabb születésnapi történetének.

Világom

AI irányíthatja ezt az országot: rengetegen akarnak ott élni

Egy Fülöp-szigeteki trópusi szigeten indulhat el az egyik legfurcsább politikai kísérlet. Dan Thomson techvállalkozó szerint már körülbelül 12 ezren jelezték, hogy szívesen lennének lakói vagy e-lakosai annak a mikronemzetnek, amelyet mesterséges intelligenciák irányítanának.

Offline

Nem arról szól Tell Vilmos története, mint gondolod: viking legenda lehetett

Generációk nőttek fel Tell Vilmos, a bátor svájci számszeríjász történetén, aki a fia fejére helyezett almát lőtte le, hogy megmentse az életüket a zsarnok elnyomóktól. Bár a történet a szabadság egyetemes szimbólumává vált, a modern kutatások és a középkori krónikák szerint a drámai almás jelenet, a tegezbe rejtett második nyílvessző és a király elleni bosszú valójában évszázadokkal korábban, a ködös északon, a harcias vikingek földjén született meg.

Életem

Veszély leselkedik a magyar autósokra: ezt kell tenned, ha útközben te is meglátod

Fokozott figyelmet kérnek az autósoktól és a kerékpárosoktól a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szakemberei, akik az ilyenkor vándorló, hazánkban őshonos mocsári teknősökre hívták fel a figyelmet. Az állatok vonulási útvonala akár forgalmas helyeket is keresztezhet, így megnövelve a baleseti kockázatot.

Világom

Vészjósló fordulat az ebolajárványban: a halálos kór gyorsabb a szakembereknél

A Kongói Demokratikus Köztársaságban pusztító ebolajárvány már hosszabb ideje terjedt, mire az orvosok azonosították a vírust, ami jelentősen hozzájárult a helyzet súlyosbodásához. Ugyanakkor az ebola viszonylag sérülékeny vírus, és terjedése is korlátozott: közvetlen érintkezéssel fertőz, nem pedig a levegőben terjed. Emiatt rendkívül kicsi az esélye annak, hogy globális fenyegetéssé váljon.

Életem

10 fokkal esik vissza a hőmérséklet – ekkor jön az enyhülés

A hét első felében még kitart a nyárias meleg, kedden és szerdán helyenként 33-34 fokot is mutathatnak a hőmérők, ám csütörtöktől markáns lehűlés érkezik. Egy hidegfront hatására akár 10 fokkal is visszaeshet a nappali hőmérséklet, miközben erős szél és elszórt zivatarok is megzavarhatják az addigi zavartalan napsütést.

Szülőség

Allergia gyerekkorban: mikor nem szabad halogatni az orvost?

Kisgyerekkorban, sőt, csecsemőkorban is jelentkezhet allergia, mely az immunrendszer túlzó reakciója egy alapvetően ártalmatlan anyagra. Az allergia kezelése fontos a tünetek enyhítése miatt, de előfordulhat, hogy asztma is kialakul a következtében, ami mindenképpen orvosi beavatkozást igényel.

Offline

Sydney, Melbourne vagy Canberra: tudod, mi Ausztrália fővárosa?

A világ 193 független országa között jó néhány akad, amelynek fővárosát könnyű összekeverni, míg másokét talán még álmodból felébresztve is rávágnád. Kvízünkből most kiderül, mennyire vagy otthon a világ fővárosaival kapcsolatos földrajzi tudnivalókban.

Testem

Ezért baj, ha félsz az MR-től: a vizsgálat eredményét is befolyásolja

Bár az MR-vizsgálat egy teljesen fájdalommentes, életmentő diagnosztikai eljárás, a betegek jelentős része valóságos rémálomként éli meg a bezártságot és a gép félelmetes kattogását. A túlzott szorongás azonban nemcsak lelkileg viseli meg a pácienst, hanem a vizsgálat sikerét is közvetlenül veszélyezteti. A pánik miatti önkéntelen mozgások ugyanis tönkretehetik a felvételeket, ami téves diagnózishoz vagy a procedúra megismétléséhez vezethet. Mitől félünk a legjobban az MR-gépben, és hogyan játszható ki a stressz a pontos eredmény érdekében?