A koncertjegyek drágulása mögött részben a költségek növekedése és a dinamikus árazási rendszerek állnak, de mi magunk is vastagon benne vagyunk: hiába szöknek az egekbe az árak, mégis mindig kifizetjük ezeket az összegeket.
Ott állok a tömegben, a fények épp felcsapnak, a basszus dübörög a mellkasomban, és az első akkordok végigsöpörnek a levegőn. Minden pillanat, minden rezdülés a zenével lüktet: a kedvenc együttesem koncertezik végre élőben előttem. Már amikor sikerült jegyet szerezni, akkor boldog voltam, most pedig ez az érzés a tetőfokára hág. A közönség ütemre hullámzik, az énekes karizmatikus jelenléte mindenkit magával ragad, úgy érzem, mintha egyetlen kollektív lélegzet lennénk. Ez az a pillanat, amiért érdemes élni – ahol minden gond eltűnik, és csak a zene létezik. De aztán a két szám közti röpke szünetben, amikor kicsit hátrébb lépek, hogy levegőt vegyek, eszembe jut, mennyibe is került nekem ez a varázslat. És hirtelen már nem is olyan könnyű mindenről elfelejtkezni. A Sky News utánajárt, miért van a boldogságnak ilyen csillagászati ára.
Egekbe szökött a koncertjegyek ára
Bruce Springsteen rajongói több mint 120 fontot (57 ezer forint) fizettek a hátsó szektorbeli állóhelyekért idén májusi koncertjén, Billie Eilish 2025-ös angliai turnéjára pedig már 145 fontról (68 ezer forint) indulnak az árak. Taylor Swift legutóbb szeptember közepén adott koncertet, és bár elvileg voltak olcsóbb jegyek is, sok rajongó, mire az online jegysor elejére került, már csak 300 fontért (142 ezer forint) juthatott be a Wembley Stadionba.
Manapság több a nagyszabású bemutató és turné, mint valaha, és a zenekedvelők körében erre óriási az igény. Ugyanakkor úgy elszálltak az árak, hogy az már sokaknál meghúzza a vészféket, és kétszer is meggondolják, hogy ennyi pénzt kidobjanak-e néhány órányi élvezetért. A drágulásnak több oka is van, amely összetett gazdasági, kulturális és iparági folyamatokra vezethető vissza.
Megnövekedett költségek
A világjárvány, az infláció, valamint a logisztikai és energiaköltségek emelkedése mind hozzájárultak a koncertek szervezésének drágulásához. Egy nagy volumenű turné nem csak a zenészekből áll: az egész háttércsapat, a színpadépítők, hangtechnikusok, fénytechnikusok és a helyszíni személyzet mind jelentős költségeket jelentenek, amelyeket a jegyek árában is érvényesíteni kell. A közlekedés és a technológiai eszközök árai is megugrottak, így a turnék szervezési háttere sokkal költségesebbé vált.
A nagyszabású show-k többe kerülnek a szervezőknek is. Nagyobb helyszínt kell bérelni, amihez nagyobb személyzet kell, drágább a technika, amibe több szórakoztató látványelem kerül, és mindez magasabb szállítási költséggel és biztosítási díjakkal jár
– fejtette ki Jon Collins, a zenei és szórakoztatóipar élő eseményeit támogató szervezet, a LIVE vezérigazgatója.
Piaci kereslet és kínálat
A koncertek egyre inkább különleges és egyedi élménnyé válnak, amit a szervezők kihasználnak. Az élő előadások atmoszférája, az egyedi vizuális effektek és a közönséggel való közvetlen kapcsolat mind olyan elemek, amelyek különleges presztízzsel ruházzák fel ezeket az eseményeket. A rajongók sokszor hajlandók nagyobb összeget fizetni azért, hogy részesei legyenek egy ilyen különleges élménynek. A jegyek árát nagyban befolyásolja, hogy mennyire népszerű az adott előadó, és hányan akarnak részt venni a koncertjén. A korlátozott férőhelyek és a nagy érdeklődés kombinációja automatikusan felhajtja az árakat.
Az árnövekedést részben a kereslet hajtotta. Egyre több ember van, aki örömmel költi el rendelkezésre álló jövedelmének nagy részét monumentális zenei eseményekre
– mutatott rá Matt Hanner, a Runway foglalási ügynökség üzemeltetési igazgatója.
Új bevételi modellek
Az előadók számára a koncertturnék ma már a legfontosabb, ha épp nem az egyedüli bevételi forrást jelentik, mivel a zenei streaming szolgáltatások elterjedésével a lemezeladások csökkentek. Az élő fellépések így kulcsszereplői lettek a zeneipar bevételeinek, és a jegyárak egyre inkább tükrözik ezt az elmozdulást. Ráadásul a híresebb együttesek és művészek jobban emelték gázsijukat: míg a kisebb előadók a jegyekből befolyt összegnek csupán a 20 százalékát vihetik haza, addig Taylor Swift például az Eras turnéból származó összes bevétel bő 85 százalékát zsebre teheti. Az énekesnő múlt évi koncertjein az átlagos jegyár 254 dollár (körülbelül 90 ezer forint) volt, ami hozzásegítette őt ahhoz, hogy már tavaly dollármilliárdossá váljon.
Nem lehet az egész drágulást a művészek kapzsiságára fogni, a Covid óta minden élőemberes, a publikum jelenlétéből élő mesterembernek is megváltozott a pénzkereseti hozzáállása, mert tudatában vannak a veszélynek, hogy megint egyik napról a másikra megszűnhet a munkájuk
– mondta a Díványnak a magyar főváros egyik legnagyobb szabadtéri koncerthelyszínének rendezvényszervezője.
Dinamikus árképzés
Egyre több koncertjegy-értékesítő alkalmaz dinamikus árazási rendszert, amely a kereslet függvényében növeli az árakat. Ahogy egy koncert iránt nő az érdeklődés, a jegyek ára is emelkedik, hasonlóan ahhoz, ahogyan a repülőjegyek árai is változnak. Ez a rendszer a maximális profitot célozza, de a legelkötelezettebb rajongók vagy a későn ébredők hajlandók akár magasabb árat is fizetni.
A Ticketmaster egyedi díjai bizonyos esetekben többe kerültek, mint maga a jegy
– állítja Robert Smith, a The Cure énekese.
A jegyértékesítő cég legfrissebb botránya, hogy a dinamikus árazás miatt magasabb áron adja a jegyeket az újra összeállt Oasis koncertjeire, mint ahogy azt korábban hirdette, ami miatt eljárás is indult ellene.
Összességében azonban a koncertjegyek magas ára nemcsak a költségek növekedésének és a dinamikus árazási rendszereknek, hanem az előadók népszerűsége által generált piaci keresletnek és a különleges élmény iránti olthatatlan vágy összjátékának is tulajdonítható.
Ha érdekel, hogy mik azok a termékek, amik a legjobban drágultak, ide kattintva erről is olvashatsz.
