József Attila 1933-ban, egy futó találkozás után írta talán leghíresebb és legszebb szerelmes versét, az Ódát. Ki volt ennek a gyönyörű versnek a múzsája, és mi történt közöttük valójában a költővel?
1933 júniusában József Attila Lillafüredre utazott, hogy részt vegyen a Palota Szállóban megrendezett írókonferencián. Ekkor már túl volt a Vágó Mártával szőtt házassági terveken: az egyéves távollétet szerelmük nem élte túl. A költő ekkoriban a munkásmozgalmi aktivista Szántó Judittal élt élettársi kapcsolatban, bár nem annyira az érzelmek kötötték össze őket:
„Szövetség ez s nem szerelem”
– írta kapcsolatukról.
A 32 éves Marton Márta talán irodalmi kapcsolatait akarta építgetni a konferencián. A feltűnően szép nő Kárpáti Aurél irodalomtörténész társaságában vacsorázott – akit József Attila is jól ismert. Válófélben lévő, férjes asszonyként érkezett 1933 júniusában Lillafüredre, ahová József Attila szintén egyedül ment: Szántó Judit szerint nem tudta elintézni az Írók Gazdasági Egyesületénél (IGE), hogy Judit is ott lehessen – de talán nem is akarta. Az első estén a megnyitó után táncmulatság várta az írókat, amelyről a Pesti Hírlap így írt: „A nagy tetszéssel fogadott elnöki megnyitó után díszlakoma volt, majd reggelig tartó táncvigalom fejezte be az íróhét első napját.”
Talán vacsora közben, talán a „táncvigalom” alatt, talán a parkban sétálva váltottak néhány szót. A szemtanúk visszaemlékezése szerint mindössze kétszer elegyedtek egymással szóba, de József Attilának ennyi is elég volt, hogy a találkozás hatására megírja a magyar irodalom egyik legszebb szerelmes versét, az Ódát.
Az Óda múzsája
Ki volt ez a titokzatos nő, az Óda múzsája? Marton Márta 1901-ben született Kismartonban, zsidó felmenőkkel rendelkező családban. Bálint Endre kutatása szerint korán Budapestre került: előbb a Síp utcai elemi iskolába járt, majd az Országos Nőképző Egyesület leánygimnáziumába (a mai Veres Pálné Gimnázium elődintézményébe). Itt érettségizett, majd a bécsi Szépművészeti Akadémián folytatott filozófiai és művészettörténeti tanulmányokat, emellett megjelent egy írása is Joseph Hauer osztrák zeneszerző munkásságáról.
22 évesen, 1923-ban ment férjhez a nála 15 évvel idősebb sebész-urológus dr. Szőllős Henrikhez, aki a Tanácsköztársaság idején vállalt szerepe miatt 1919 és 1921 között börtönbüntetését töltötte. Később a sztársebészek egyike lett, tisztes megélhetést biztosítva feleségének is, aki a 20-as, 30-as években több népművelő előadást tartott, az irodalom nőalakjairól és a gyereknevelésről, tehát élénken érdeklődött az irodalom, a kultúra és a művészetek iránt. A kor szellemének megfelelően társasági életet éltek, bálokba jártak, de kapcsolatuk valamiért megromlott. 1931-ben már külön éltek: Márta az I. kerületi Mészáros utcába költözött.
„Ez a nő nagyon szép volt”
„Ez a nő nagyon szép volt, Kárpáti Auréllal vacsorázott” – idézte fel Szántó Judit visszaemlékezésében József Attila szavait Marton Mártáról. Mások (például Pátzay Pál szobrászművész) is megemlítették feltűnő szépségét: „Képzőművész létemre kevés olyan szép nőt ismertem, mint dr. Szőllősné.
Műveltsége, kelleme mellett ez a kivételes szépség egyszerűen nem maradhatott hatástalan senkire, aki a közelébe került.
Csak természetes, hogy művészemberre, kivált olyan szenzibilis lényre, amilyen József Attila volt, még kevésbé. Szerencsének mondható, hogy ez a szépség egy halhatatlan remekmű létrejöttét segítette.”
József Attila két nap alatt írta meg az Ódát
A konferencia június 10-én, szombaton kezdődött, ám két nap múlva váratlanul félbeszakadt a fő szervező, Pakots József halála miatt. Az írók többsége hazautazott – nem így József Attila, aki vonakodott hazamenni. Miután elintézték, hogy maradhasson a következő szombatig, bezárkózott a szobájába, és két nap alatt megírta az Ódát. (Marton Márta kedd reggel távozott Lillafüredről.) Mások – így például Berda József költő – szerint már korábban, a többség elutazásának napjára készen volt a vers.
„Szeretem, mint egy gyermeket”
Egy szemtanú, Szenes Erzsi így emlékezett vissza a történtekre: „Összesen kétszer beszélt vele, s a maga lobbanó módján beleszeretett. Mikor az Ódát írta, az asszony már elutazott volt, reggel eltűnt Lillafüredről.
Rendkívül finom jelenség volt, olyan, amilyet a legritkábban lehet látni. Karcsú alak, puha, barna haj, barna szemek, tökéletes harmónia ömlik el az alakon, az arcon.
Semmi festék, régi képeken látni ilyen finom, szelíd, szabályos arcokat. Az asszonyba ott mindenki szerelmes volt, az egész társaság, de legalábbis feltűnt mindenkinek. Sok szerelmes, rajongó szót hallhatott…” József Attila állítólag több szem- és fültanú előtt kérte Marton Mártát arra, hogy szeresse, aki erre így válaszolt: „Szeretem, mint egy gyermeket.” Ez megmagyarázza a „Szeretlek, mint anyját a gyermek” sort is.
(A képre kattintva megnyílik a galéria, amely után a cikk folytatódik!)
„Hiába olvasod, nem hozzád írtam”
József Attila egy hétig maradt tehát Lillafüreden, majd hazament élettársához, Szántó Judithoz, aki megtalálta a kabátja zsebében az Óda kéziratát. Gyönyörűnek találta, József Attila viszont a szemébe vágta: „Hiába olvasod, nem hozzád írtam.” Másnap, vasárnap reggel a költő felkereste Marton Mártát a lakásán, és átadta neki a kéziratot. Több nem történt közöttük – viszont érdekes véletlen, hogy Marton Márta és a költő utolsó szerelme, Kozmutza Flóra jól ismerték egymást.
Marton Márta későbbi élete
Marton Márta a második világháború alatt bujkálni kényszerült. Orvos férje a bombázások alatt életét vesztette. A háború után nyelvtudásának köszönhetően vállalt munkát, majd az Iparügyi Minisztériumban lett előadó. 1949-ben megismerkedett második férjével, Szigeti Mihály hegedűművésszel. Közös gyermekük nem született, Szigetinek előző házasságából viszont hat gyermeke is volt, akikkel jó viszonyt ápolt.
Marton Márta 1964-ben bekövetkezett haláláig kevesen tudták, hogy ő volt az Óda múzsája. Nem akarta nagydobra verni: ki tudja, talán az időközben magas pozícióba jutott Szántó Judit iránti lojalitásból, félelemből. Vagy talán maga a múzsa sem értette, egy-két futó találkozás hogyan vezethetett egy remekműhöz…
A cikk ötletéért és létrejöttéért köszönet illeti Bálint Endrét, aki a szerző rendelkezésére bocsátotta a Magyar Írószövetség által támogatott kutatásai eredményét, továbbá az itt közölt fényképeket.
Ha szívesen próbára tennéd tudásod, mire emlékszel József Attiláról, kvízünket is ajánljuk.
