Mi az a fura gyűrű, amit néha a Hold körül látni?

Olvasási idő kb. 2 perc

A telihold és a Nap körül is megfigyelhető csillogó gyűrű különleges látványt nyújt az égbolton. De vajon mi az, és miért csak időnként látható? Cikkünkből mindent megtudhatsz!

A különös fénygyűrű egy optikai jelenség eredménye, amely a meteorológiában hálójelenség néven ismert. Az elnevezés a görög napisten, Héliosz nevéből ered, létrejöttéhez ugyanis a Nap, illetve éjjel a Hold fénye szükséges.

Így jön létre a Hold körül látható gyűrű

Kevesen tudják, de a jelenséget a légkörben jelen lévő jégkristályok okozzák. „Ezek megtörik a Hold (vagy a Nap) fényét” – mondja Kara Lamb, a Columbia Egyetem Föld- és Környezetmérnöki Tanszékének kutatója.

A Hold körül látható gyűrű a hálójelenségnek köszönhető
Fotó: SHSPhotography / Getty Images Hungary

A jégkristályok a fátyol- és pehelyfelhőkben képződnek, amelyek jellemzően 8–12 kilométeres magasságban mozognak. „Mivel a pehelyfelhők magasan alakulnak ki, és meglehetősen vékonyak lehetnek, előfordulhat, hogy az ember szabad szemmel észre sem veszi, hogy ott vannak” – magyarázta Lamb.

A fénygyűrű mindig azonos méretű, függetlenül attól, hogy hol tartózkodsz a világon, vagy milyen az aznapi időjárás.

Philip Laven, az atmoszférikus optikával foglalkozó tudós mindezt azzal egészítette ki, hogy a jégkristályok a leggyakrabban hatszögletű formájúak, ezért sajátos módon – általában 22 fokos szögben – törik meg a fényt, ami izzó glóriát képez a Hold körül. Van, amikor a jelenség csak néhány másodpercig tart, más esetekben viszont több óráig látható marad.

Annak, hogy a hálójelenség leginkább a Hold körül tapasztalható, szintén megvan az oka. Bár a Nap körül is felbukkanhat, az égitest olyan fényes, hogy nagyon nehéz észrevenni mellette.

Időjárás-változásra is utalhat

A néphitben a holdglória azt jelzi, hogy rossz idő jön. Lamb szerint ez nem is áll olyan messze a valóságtól.

A jelenséget a pehelyfelhőkben lévő jégkristályok okozzák, amelyek megtörik a fényt
Fotó: Jason Hosking / Getty Images Hungary

A magyarázat a pehelyfelhők keletkezési módjában keresendő, ami kétféle módon történhet. Az első az úgynevezett „in situ” forma, ami annak az eredménye, hogy a meleg levegő elég magasra emelkedik ahhoz, hogy jégkristályokká fagyjon.

A másik esetben viszont a pehelyfelhők a viharfelhők üllőjéből (vagyis lényegében a tetejéből) jönnek létre. Tehát logikus a gondolat, hogy a pehelyfelhők megjelenése a nagy viharrendszerek közeledtének előjele lehet.

És azt tudhat, hogy egyszer eljöhet az a pillanat, amikor a Hold miatt veszélybe kerül a Föld? Ennek hátteréről alábbi cikkünkben olvashatsz.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.