Ez a két torony ihlette A Gyűrűk Urát: ma is meglátogathatod őket

Olvasási idő kb. 1 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A Gyűrűk Ura-trilógia írója, J. R. R. Tolkien az angliai Birminghamben gyerekeskedett, az itt található, mai napig is álló két torony pedig igencsak nagy hatással volt rá!

A Gyűrűk Ura-trilógiát John Ronald Reuel Tolkien vetette papírra, aki a dél-afrikai Oranje Szabadállamban született. Csupán négyéves volt, amikor édesapja elhunyt, így a család Angliába ment, ám nem sokkal később az édesanyja is meghalt. A kis John gyerekkora nem volt egyszerű, hiszen nevelőszülőktől nevelőszülőkhöz került, ámde fiatal agya szívta magába a környezetét, s így a gyerekkorában oly fontos Birmingham számos pontja visszaköszön A Gyűrűk Ura-trilógiában.

A rossz emlékek ellenére megjelennek a birminghami épületek A Gyűrűk urában

Tolkien több helyen lakott Birminghamben, mígnem el nem ment tanulni az Oxfordi Egyetemre. Bár a nevelőszülők okozta sérelmek miatt több rossz emlék kötötte a városhoz, számos helyszínt felhasznált a köteteihez. 

A Gyűrűk urát többek közt az a két torony inspirálta, ami Tolkien egyik gyerekkori otthonának közelében volt
Fotó: Haywood Magee / Getty Images Hungary

Nemcsak a két torony ötlete kötődik a városhoz, hanem a kocsma is, ahová a hobbitok járnak, és a könyvekben olvasható sok erdős, mocsaras részt is mind ez az angol város ihlette.

Nézd meg videón, hogy hol élt egykor J. R. R. Tolkien, és mik inspirálták!

Szereted A Gyűrűk Urát? Alábbi kvízünkkel tesztelheted, hogy mennyire jól emlékszel a történetre!

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Karsa Tímea
Karsa Tímea
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Mindennapi

Mi lesz, ha nincs nálad a telefonod? Minden, amit tudnod kell a budapesti parkolás átalakításáról

Hatalmas változás lépett életbe a fővárosi közlekedésben, hiszen július 1-jétől végleg megszűnt a készpénzes fizetési lehetőség a budapesti utcai parkolóautomatáknál. A kerületi szolgáltatók fokozatosan leszerelik a városképet elcsúfító, több mint 3300 automatát, így a várakozási díjat kizárólag mobilalkalmazással, SMS-ben vagy telefonhívással lehet kifizetni.

Önidő

Több tízezres bírság is járhat érte, ha ezzel játszik a gyereked a strandon

Sokan élvezik a természetes vizek közelségét nyaranta. Legyen szó nagy tavainkról vagy folyópartjainkról, fontos tudni, hogy számos védett állatnak is otthont adnak, többek között kagylóknak is. Bár jól mutatnak otthon a polcon, a védett kagylófajok kiemelése, elpusztítása vagy elhurcolása még abban az esetben is tilos, ha az állat már nem él, és csak a héját vinnénk haza.

Testem

Nemcsak megfázást okozhat: így teszi tönkre a klíma az ízületeidet

Amikor a nyári kánikulában belépünk egy kellemesen hűvös, légkondicionált irodába vagy üzletbe, azt megváltásnak érezzük. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a túl erős hűtés megfázást, torokfájást vagy tüdőgyulladást okozhat, ám a klímaberendezéseknek van egy rejtett veszélye is: csendben teszik tönkre az ízületeinket. A legfrissebb orvosi kutatások szerint a mesterségesen lehűtött és kiszárított benti levegő drasztikusan rontja az izomerőt, miközben az idegvégződésekben található receptorok túlaktiválásával brutális, nyilalló fájdalmat idéz elő a vállban, a nyakban és a térdekben.

Offline

Nem csak királynék voltak, uralkodók is: hatalmas titkot fedtek fel az ősi sumér sírok a nőkről

Az ősi Mezopotámia világáról sokáig úgy gondolták a kutatók, hogy a hatalom szinte kizárólag a férfiak kezében összpontosult. A királyok nevét feljegyezték, a nők pedig többnyire feleségként vagy papnőként jelentek meg a történetekben úgy, mint valódi hatalommal nem rendelkező szereplők. Egy régészeti lelőhely újraértelmezése azonban mára megkérdőjelezte a korról gyűjtött ismereteinket.