Szabálysértést követ el az, aki közterületen galambot etet. Te tudtad, hogy büntethetnek is érte?
Rengeteg a galamb a főváros és a magyar nagyvárosok terein és utcáin. A nagy tömegben mozgó szárnyasok ráadásul azonnal ott teremnek, ha helyet foglalunk egy padon, s rendkívül jó ösztönnel szúrják ki azt is, ha éppen eszünk.
Bár nem kéregetnek nagyra nyílt szemekkel, mint házi kedvenceink, azonban sokan nem tudják megállni, hogy egy-egy morzsát ne dobjanak oda nekik. Ezzel azonban szabálysértést követnek el. A szabálysértés ma magánszemélyek esetén 200 ezer forintig büntethető a tavaly szeptemberi, 30 százalékos bírságemelés óta.
A galambok etetése büntethető
Bár sokan nem tudják, a galambok etetése szinte minden városban tilos, nem csak hazánkban. Nem véletlenül.
A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény értelmében azonban aki a közterületen, a közforgalom céljait szolgáló épületben, vagy közforgalmú közlekedési eszközön szemetel, ezeket beszennyezi, vagy a felügyelete alatt lévő állat által ilyen helyen okozott szennyezés megszüntetéséről nem gondoskodik, szabálysértést követ el.
A városi galambok ugyanis egy sor olyan betegséget terjesztenek, amelyek ha ritkán is, de emberre is veszélyesek lehetnek. A fertőzések többsége a galambürülékkel terjed, ráadásul hozzá sem kell érnünk ehhez. A kiszáradt galambürülék ugyanis a szélben, por formájában száll tovább, és így szippantjuk be belőle a baktériumokat.
Ezek a fertőzések elsősorban a legyengült immunrendszerű betegekre, valamint az idősekre, a terhes nőkre és a kisgyerekekre veszélyesek: a városi galambpiszok több mint ötvenféle fertőzést képes terjeszteni.
A szirti galambnak egyik élősködője a sok közül a tolltetű, mely többek között agyvelőgyulladást terjeszt, azonban elkaphatunk egyéb betegségeket is, például hisztoplazmózist, baromfigüműkórt vagy szalmonellát is tőlük.
