Ahogyan a szépségápolás kikerült a nők számára is a négy fal közül, új helyszíneken élhettek lelki életet: a kozmetikákban, fodrászatokban vagy akár a drogériákban is.
Talán te is emlékszel a 70-es, 80-as évek fodrászüzleteire, ahol csípős dauerszag terjengett a levegőben, a tükör alatt pedig lángon melegítették a hajsütővasat, hogy aztán néhányszor megpörgetve lehűtsék a megfelelő hőmérsékletre. A fodrászat és a kozmetika általában egy helyen működött, így a lányok, asszonyok néhány óra alatt újulhattak meg.
A 20. században már a nők is jártak fodrászhoz
A borbélyok szolgáltatásait évszázadokig a férfiak vehették csak igénybe, és a hajvágás, borotválás mellett sokáig még a foghúzás, de a kisebb sebészeti beavatkozások is az ő feladataikhoz tartoztak. Később, a 18. században, amikor divatossá váltak a göndör fürtű parókák, ezek elkészítése és karbantartása is a borbélyok feladata lett. 1904-ben alakult a Magyarországi Borbély- és Fodrász-Segédek Szakegylete. A 20. század elején a nők sem a négy fal között szépültek, hanem fodrászatba jártak, majd 1922-ben törvény született arról, hogy a női és a férfifodrászat két külön szakma, 1938-tól pedig üzlethelyiség nyitásához kötötték, hogy bárki a fodrász szakmában dolgozhasson.
1950-ben a fodrászszalonokat is elérte az államosítás, a Budapesti Állami Fodrászat vezetése alá kerültek a legnépszerűbb, központi helyen lévő üzletek, mint például a Petőfi Sándor utcai vagy a Múzeum körúti.
A 60-as években viszont már több üzlet tömörült szövetkezetbe, sőt, maszek szolgáltatók is nyitottak fodrászszalont.
A képre kattintva megnyílik a galéria, majd utána folytatódik a cikk.
A nagy fodrászatokban általában a hölgyek kozmetikushoz is járhattak, a rezsón melegített gyanta erős aromájára valószínűleg mindannyian emlékszünk. Mindeközben az otthoni szépségápolás eszközei is megjelentek az áruházakban; a Luxus Áruházban finomkozmetikai osztály volt a fehérneműk mellett, a 80-as években pedig mindenki tudta, hogy Fabulon a bőre őre, illetve aki akkortájt volt gyerek, az biztosan rácsodálkozott a Mystic rúzsra, amely ugyan zöld színű volt, de a szájon rózsaszínre, pirosra változott.
Akadnak olyan márkák, amelyek közül mindenkinek volt a polcán: az Impulse dezodort még gyűjtötték is a lányok, hiszen minden illaton más modell képe volt látható.
Voltak, akik házhoz jártak szoláriumozni, a vállalkozókedvűek a használaton kívüli szobában állították be a gépet, hogy aztán szájról szájra terjedjen a híre, a kozmetikák mellett pedig otthon is használható kvarclámpával lehetett barnulni. A rúzsok, szemhéjfestékek és pirosítók sokszor a trafikok kínálatában voltak megtalálhatóak, ami egy picit még különlegesebbé tette a gyereklányoknak ezt az egyedi illatú világot.
(Címlapfotó: Fortepan/Jelenet Az én városom című filmből)
Ha szeretnéd ikonikus régi presszók fotóit is nézegetni, kattints rá erre a galériánkra is.
