Félelmetes titkokat rejtenek Budapest elhagyatott épületei: kórház is van köztük

Olvasási idő kb. 3 perc

Lehet, hogy mindennap elsétálunk mellettük, és még csak nem is sejtjük, hogy micsoda történeteket rejtenek Budapest elhagyatott épületei. Pedig ezeknek az üresen álló, magukra hagyott helyeknek sokszor igen gazdag múltja van.

Ha vannak hátborzongató helyek, akkor a főváros elhagyatott épületei biztosan azok. Ez a négy hely mindenképp.

Elhagyatott kórház a város szélén

Magyarország egyik legmodernebb épülete volt a nyolcvanas években, most viszont magányosan, üresen áll Budapest szélén a pestújhelyi Észak-Pesti kórház. A szebb napokat látott egészségügyi intézmény 1904-ben kezdte meg a működését az Őrjárat utca, Adria utca, Pestújhelyi út és a Neptun utca által határolt 7 hektáros területen található épületegyüttesben, amely eredetileg jómódú betegek számára épült. 1913-ban összesen 280 ággyal működött a kórház, amelyben volt sebészet, belgyógyászat, ipari megbetegedések osztálya, nőgyógyászat, fülészet, ideggyógyászat és szemészet.

Idézőjel ikon

Hat évvel később egy 80 ágyas tüdőosztállyal bővült az intézmény, így az ágyszámot is 360-ra emelték.

Az intézmény 1927-től már elsősorban tbc-s betegeket látott el összesen 450 ággyal, egészen a második világháború utolsó évéig, amikor is a Szovjetunió Déli Hadseregcsoportja kisajátította az intézményt, amely innentől kezdve a Magyarországon állomásozó szovjet katonák kórháza lett. Az épületek száma folyamatosan egyre több és több lett, sőt, ebben az időszakban még egy föld alatti bunkerrendszert is kialakítottak itt.

A kórház végét a szovjetek kivonulása jelentette, akik magukkal vittek minden drága és használható orvosi eszközt.

Noha a terület 2005 óta nyolc műemlék épületével műemléki védelem alatt áll, a kiürült és kifosztott kórház állapota egyre csak romlik.

A valaha szebb napokat látott kórház több mint harminc éve áll elhagyatottan
Fotó: Random photos 1989 / Wikimedia Commons

Egy lepusztult szálloda a Duna partján

Már csak az elhelyezkedése miatt is sokak kedvence volt a III. kerületi Római-parton található Hotel Római is, amelyben 2000-es évekig viszonylag nagy volt a forgalom. Sok cég tartotta ott a rendezvényeit, ahogyan kedvelt esküvői helyszín is volt, sőt, magánemberként is élmény volt megszállni a Duna-part közvetlen szomszédságában. A szálloda eredetileg az Esti Kurír című napilap vállalati üdülőjeként épült az 1920-as évek végén, amely 1948-ban Szabadság üdülőtelep, az 1956-os forradalom után pedig MSZMP Római-parti Sporttelep néven működött. A háromcsillagos szálloda 1991-ben lett csak Hotel Római, amely az utolsó néhány évében veszteségesen működött,

így 2016-ban eldőlt a sorsa: bezárják.

Az épület állaga rohamosan romlik, mára sok helyen életveszélyessé vált. A Hotel Római nemrégiben egy brutális gyilkossági ügy kapcsán is reflektorfénybe került, miután kiderült, hogy ebben az elhagyatott szállodában bujkált napokig a barátnőjével végző angyalföldi gyilkos.

2016 óta üresen áll a Római-part egykori kedvelt szállodája is
Fotó: Random photos 1989 / Wikimedia Commons

Egyre rosszabb állapotban a Havas-villa is

Kőbánya szívében elhagyatottan, egy vasbeton kerítés mögött, a Csajkovszkij parknál áll a Havas József jogász által 1856-ban klasszicista stílusban építtetett Havas-villa, amely az államosításig Dreher Antal tulajdona volt.

Idézőjel ikon

Az épület a második világháborúig a mindenkori sörgyár tulajdonosáé volt, utána viszont a munkásőrség bázisaként működött tovább.

A villa már a szocializmusban kezdett lepusztulni, amelynek a további jó pár évtized sem tett jót, ugyanis a rendszerváltás után sem igazán törődött senki az állaga megőrzésével. A hírek szerint noha a villa állapota egyre csak romlik, a falai között található cserépkályhák a mai napig használhatók lennének. Az épületet elzárták a nyilvánosság elől, csupán a kőbányai pincerendszerrel együtt látogatható.

A kőbányai Havas-villa állapota folyamatosan romlik
Fotó: VinceB / Wikimedia Commons

Ürességtől kongó szanatórium

Tizenöt éve áll elhagyatottan az egykori Preisich Szanatórium is a Tündérhegy oldalában, amelyet még az 1920-as évek elején Preisich Kornél orvos építtetett. A jobbára tüdőbeteg gyerekeket kezelő gyógyintézményt 1929-től egészen a második világháborúig a doktor vezette, ám zsidó származása miatt neki is viselnie kellett a sárga csillagot. Noha sikerült megmenekülnie a deportálás elől, a szanatóriumba már sosem térhetett vissza.

Az 1958-ig működő intézményt államosították, amelyben tbc-sekkel és elmebetegekkel foglalkoztak.

A szanatóriumban ezután sorozatosan változtak a dolgok. Alighogy 1978-ban bezárták, 1979-ben már újra is nyitották. Ez lett a Tündérhegyi Pszichoterápiás és Pszichoszomatikus-rehabilitációs Osztály. 1994-től annak 2007-es megszűnéséig az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) részlege volt, ezután még két évig a Szent István Kórház egyik osztályaként működött. 2009-ben azonban ez az épület is megüresedett, azóta pedig elhagyatottan áll a zugligeti kis utcácskában. 

(Címlapfotó: Wikimedia Commons / Random photos, 1989)

Ha szeretnél még további izgalmas épületekről olvasni, akkor a figyelmedbe ajánljuk Magyarország hátborzongató helyeiről szóló cikkünket is.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Mindennapi

Ez történik, ha egy ország kifogy az üzemanyagból

Kubában már nemcsak a benzinkutaknál érződik az üzemanyaghiány. A dízel- és fűtőolaj-tartalékok kimerülése miatt Havanna egyes részein napi 20-22 órás áramszünetek alakultak ki. A kubai válság megmutatja, milyen gyorsan béníthatja meg egy ország mindennapjait, ha nincs elég energia a közlekedéshez, az áramtermeléshez és az alapellátáshoz.

Testem

Megszólalt egy magyar hantavírusos beteg: ezek voltak az első tünetei

A tavalyi évben Magyarországon összesen tíz hantavírus-fertőzést jelentettek a hatóságok. Bár a betegség viszonylag ritka, lefolyása rendkívül súlyos is lehet. A tíz fertőzött közül az egyik az őriszentpéteri Mihály Zsolt hivatásos vadász volt, aki elmesélte, miként zajlott le nála a betegség, és milyen rejtélyes tüneteket tapasztalt.

Testem

Ez a 8 legjobb alapanyag tavaszi fáradtság ellen

A tavaszi fáradtságot a test energiaszintjének csökkenése okozza. Ha szeretnél tennie ellene, érdemes friss, szezonális, magas tápanyagtartalmú zöldségeket és gyümölcsöket fogyasztanod. Ilyen például a rukkola, a spenót, a spárga vagy éppen az eper.

Önidő

8 varázslatos égi jelenség májusban, amit szabad szemmel is láthatsz

Május második felében több látványos csillagegyüttállást láthatunk az égen. A Hold a Marssal, a Szaturnusszal, a Vénusszal és a Jupiterrel is találkozik majd. A legtöbb jelenséghez nincs szükség komoly felszerelésre, elég egy tiszta égbolt, egy jól belátható horizont és néhány nyugodt perc.

Testem

Lázad a gyereked? A szakértők szerint hiba, ha leszidod

A legtöbb szülő rémálma az a pillanat, amikor az addig angyali gyermeke hirtelen „nem”-et mond mindenre, csapkodni kezd, vagy látványosan szembeszáll az akarataival. Ilyenkor könnyű rásütni a bélyeget: „rossz gyerek”, „neveletlen” vagy „direkt hergel”. A pszichológusok szerint azonban óriásit tévedünk, ha a gyermekkori lázadást puszta rosszaságnak tartjuk. Sőt, ha ilyenkor csak büntetéssel és fegyelmezéssel reagálunk, éppen a gyerek fejlődésének egyik legfontosabb mérföldkövét tapossuk el.