Digitális detox: jót tesz, de van vele egy hatalmas gond

Olvasási idő kb. 4 perc

2023-ban nehezebb elszakadni okoseszközeinktől, mint valaha, hiszen összefonódnak az életünk számos területével. Vajon kibírnánk egy teljes technológiamentes napot? Teszteltük is a digitális méregtelenítés gyakorlatát.

A lányommal beültünk forró csokizni egy népszerű kávézóba. Mellettünk egy fiatal pár ült egymással szemben. Nem szóltak egy szót sem egymáshoz 20 percen keresztül, mert külön-külön a telefonjaikat nyomkodták. Elgondolkodtam azon, vajon meddig bírnák ki mobil nélkül. Milyenek lennének az elvonási tünetek? Remegve-izzadva könyörögnének még 5 perc kütyüidőért? És vajon én is függő vagyok már, akinél mindig kéznél van a telefon, és még a bérletemet is azon mutatom az ellenőrnek, sőt a csekkeket is azon fizetem? Van kiút ebből a mókuskerékből?

Folyamatosan elérhető

A nap 24 órájában jöhet sms, e-mail, értesítő bárkitől, és ha este a fáradtságtól elfelejtem lenémítani a telefonomat, akkor szépen fel is ébreszt egy, az éjszakai nyugalmamba beletrollkodó pittyegés.

Aztán, ha már felébredtem, és nem tudok visszaaludni, akkor gyorsan végiggörgetem a híreket, amitől hiába álmosodom el, a telefon ébren tart.

E-mailen, chaten, mobilon kommunikálunk az óvónőkkel, tanárokkal, munkatársakkal, rokonokkal, barátokkal. Töméntelen mennyiségben zúdul ránk az infó, de ne panaszkodjunk, hiszen milyen kényelmes néhány gombnyomással vagy érintéssel elintézni az ügyes-bajos ügyeinket úgy, hogy ki sem kell mozdulni az otthonunkból.

Ma már szinte mindent intézhetünk a telefonunkról, ettől is olyan nehéz a digitális méregtelenítés
Fotó: Silke Woweries / Getty Images Hungary

Ez itt a Kipróbáltuk rovat

Az eredeti cikkötlet az volt, hogy én majd jól kipróbálom, el lehet-e szakadni huzamosabb időre a kütyüjeinktől. Természetesen nem ment, hiszen eleve a munkám része, hogy folyamatosan online legyek. Szükségem van az internetre, muszáj naprakésznek lennem. Aztán jött egy pár napos betegség, amikor úgy éreztem, itt a nagy alkalom, hogy kipróbáljam, hogyan érzem magam a virtuális világ nélkül. Valóban nagyon rosszul voltam, így azt gondolhatnánk, hogy semmiség nélkülözni a számítógépet, a tévét vagy az okoseszközeinket. 

Idézőjel ikon

Csakhogy már az első napon iszonyú lelkifurdalásom volt: mi van, ha valaki valami fontos ügyben írt, én pedig ignorálom őt?

Hamar rájöttem, hogy ha ezen feszengek, ahelyett, hogy a gyógyulásra koncentrálnék, az csak elhúzódó betegséghez vezethet. Szóval a kompromisszumos megoldást választottam: lehalkítottam a telefonomat, és amikor ébren voltam, bizony ránéztem, nem történt-e katasztrófa, amíg én szunyókáltam.

Mire jó a digitális méregtelenítés?

A digitális detox többnapos szünetet jelent a képernyőktől, a közösségi médiától és a videókonferenciáktól. A cél a stressz vagy a szorongás csökkentése, valamint a valós világgal való kapcsolat helyreállítása lenne. És bár a technológiai absztinencia előnyös hatásai tudományosan nem bizonyítottak, a digitális detox mégis áhított kihívássá válhat.

Ez a kihívás azonban évről évre nehezebb 2012 óta, amikor a kutatók először használták a digitális méregtelenítés kifejezést.

A képernyők már akkor, az alkalmazások és a közösségi média születőben lévő verzióinál is fontos szerepet töltöttek be az életünkben. Pedig 2012-ben megpróbálkozni a digitális méregtelenítéssel gyerekjáték lett volna a mostanihoz képest, amikor minden eddiginél jobban függünk a technológiától. 

Észszerű célkitűzés a teljes kütyümentesítés?
Fotó: Westend61 / Getty Images Hungary

Digitális méregtelenítés 2023-ban: hol kezdenéd?

A legtöbb ember számára nem életszerű vagy kivitelezhető, hogy egészen egy távoli vadonig meneküljön egy kütyümentes nap reményében.

„A technológia ma már az életünk szerves részévé vált: applikációkon keresztül intézzük a vásárlásainkat, a banki ügyeinket, ételt rendelünk, és még edzésoktatókkal is izzadunk a képernyőn keresztül” – mondja Emily Cherkin seattle-i tanácsadó, aki képernyőidő-kezelésre szakosodott. „Annyira beépült az életünkbe, hogy már attól is bepánikolunk, ha arra gondolunk, hogy egy hétig telefon nélkül maradunk.”

Ahogy az emberek egyre inkább függnek a technológiától, a digitális méregtelenítés már nem tűnik észszerű célnak. De lehet, hogy van egy reálisabb megoldás, amely csökkenti a technológiai megszállottságunkat anélkül, hogy teljesen elszakadnánk egymástól.

A Covid alatt a kapcsolattartás áttevődött az online térbe, egy része úgy is maradt
Fotó: Artur Debat / Getty Images Hungary

A járvány óta csak rosszabb a helyzet

A Covid-járvány csak fokozta a képernyő előtt töltött időt. Az emberek jóval többet bámulták a képernyőket a lezárások idején, ezzel is keresve a kapcsolatot a külvilággal. Ezek a szokások azonban velünk maradtak azután is, hogy az emberek szabadon elhagyhatták az otthonaikat, és újra természetes módon szocializálódhattak.

A Leedsi Egyetem 2022-es tanulmánya kimutatta, hogy a brit felnőttek 54%-a mostanában gyakrabban használ képernyőt, mint a világjárvány előtt.

A megkérdezettek fele naponta legalább 11 órát tölt képernyő előtt. 51 százalékuk többet kütyüzik a szabadidejében, mint a járvány előtt, míg 27 százalékuk növelte a képernyőhasználatot a munkahelyén.

Kapcsolattartás a neten

A képernyő előtt eltöltött idő növekedése megváltoztatta azt is, ahogyan egymáshoz kapcsolódunk. A kritikus kapcsolatok digitalizáltabbá váltak: például WhatsApp-csoportokban közösségeket építettünk fel, vagy heti rendszerességű FaceTime-hívásokkal helyettesítettük a kéthavonta esedékes nagy családi étkezéseket.

A koronavírus sok kapcsolatunkat a digitális világba kényszerítette.

Ezek közül sok továbbra is fennmaradt, például a csoportos csevegések és a videohívások. Emiatt a digitális méregtelenítés nemcsak arról szól, hogy nem veszünk részt a munkahelyi online értekezleteken vagy nem chatelünk a főnökünkkel, hanem azt is jelenti, hogy egy időre megszakítja a kapcsolatot a hozzá legközelebb álló és legkedvesebb személyekkel is.

Tartsunk tudatosan szünetet, és keressünk más elfoglaltságot az így nyert időre
Fotó: Crispin la valiente / Getty Images Hungary

Perspektívaváltás digitális méregtelenítés helyett

A hibrid munkára és a hibrid kapcsolatokra való átállás nemcsak elavulttá, de szinte lehetetlenné teszi a digitális méregtelenítés hagyományos elképzelését. A digitális méregtelenítést szorongásoldó csodaszerként hirdetik, amely elrángatja az embereket a zavaró képernyőktől, és újra összekapcsolja őket a jelen pillanatával. De mivel az emberek élete és képernyője összefonódik (jobban, mint valaha), a kapcsolat megszakításának idealizálása több szorongást okozhat, mint amennyi előnnyel járna.

Ahelyett, hogy teljesen kiiktatnánk a technológiát, a szakértők digitális tudatosságra biztatnak, amely praktikusabb és hatékonyabb lehet a teljes méregtelenítés helyett.

Kevesebbet szoronganánk így a technológia teljes kiiktatása miatt, és jobban összpontosíthatunk arra, hogy ne megszokásból, unaloműzőként használjuk a készülékeket. Ezáltal mi irányítjuk az eszközhasználatunkat, nem pedig az eszközeink irányítják a mi szokásainkat. Iktassunk be szünetetek, amikor nem nyúlunk a telefonunkhoz, és ha van egy szabad percünk, ne nyomjunk automatikusan valamelyik közösségi média ikonjára. Igyekezzünk értékesen kihasználni az így kapott kütyümentes időt: hagyjuk magunkat egy kicsit unatkozni!

Lehet, hogy a 2012-es digitális méregtelenítés elavult, de ez nem jelenti azt, hogy arra vagyunk ítélve, hogy ész nélküli görgetéssel töltsük életünk nagy részét. Ahelyett, hogy több szorongást okoznánk magunknak azzal, hogy megpróbálunk egy hétig telefon nélkül létezni, a saját életvitelünknek megfelelően szabjunk határt az online térben töltött időnek.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Clerget-Tasi Barbara
Clerget-Tasi Barbara
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

10 fokkal esik vissza a hőmérséklet – ekkor jön az enyhülés

A hét első felében még kitart a nyárias meleg, kedden és szerdán helyenként 33-34 fokot is mutathatnak a hőmérők, ám csütörtöktől markáns lehűlés érkezik. Egy hidegfront hatására akár 10 fokkal is visszaeshet a nappali hőmérséklet, miközben erős szél és elszórt zivatarok is megzavarhatják az addigi zavartalan napsütést.

Szülőség

Allergia gyerekkorban: mikor nem szabad halogatni az orvost?

Kisgyerekkorban, sőt, csecsemőkorban is jelentkezhet allergia, mely az immunrendszer túlzó reakciója egy alapvetően ártalmatlan anyagra. Az allergia kezelése fontos a tünetek enyhítése miatt, de előfordulhat, hogy asztma is kialakul a következtében, ami mindenképpen orvosi beavatkozást igényel.

Offline

Sydney, Melbourne vagy Canberra: tudod, mi Ausztrália fővárosa?

A világ 193 független országa között jó néhány akad, amelynek fővárosát könnyű összekeverni, míg másokét talán még álmodból felébresztve is rávágnád. Kvízünkből most kiderül, mennyire vagy otthon a világ fővárosaival kapcsolatos földrajzi tudnivalókban.

Testem

Ezért baj, ha félsz az MR-től: a vizsgálat eredményét is befolyásolja

Bár az MR-vizsgálat egy teljesen fájdalommentes, életmentő diagnosztikai eljárás, a betegek jelentős része valóságos rémálomként éli meg a bezártságot és a gép félelmetes kattogását. A túlzott szorongás azonban nemcsak lelkileg viseli meg a pácienst, hanem a vizsgálat sikerét is közvetlenül veszélyezteti. A pánik miatti önkéntelen mozgások ugyanis tönkretehetik a felvételeket, ami téves diagnózishoz vagy a procedúra megismétléséhez vezethet. Mitől félünk a legjobban az MR-gépben, és hogyan játszható ki a stressz a pontos eredmény érdekében?

Szülőség

Évente 250 ezer gyermek tűnik el Európában – és ez a magyar családokat is érinti

Egyes becslések szerint évente 250 ezer gyermek tűnik el Európában. Van, aki néhány órán belül előkerül, olyan is, aki napokig, hetekig nincs meg, és van, akit soha nem találnak meg. Soha nem került elő a hatéves Etan Patz sem, aki 1979. május 25-én reggel iskolába indult, de sajnos nem érkezett meg oda. Az ő emlékére jött létre az eltűnt gyermekek világnapja.

Életem

Ez a randizás 37 százalékos szabálya: megmutatja, mikor találhatod meg az igazit

A Psychology Today magazinban megjelent matematikai modelleken alapuló „37 százalékos szabály” szerint a szingliknek a párkeresésre szánt időszakuk első harmadát puszta tapasztalatszerzésre kellene fordítaniuk a randialkalmazásokon, hogy egy konkrét küszöbértéket átlépve felismerjék azt a partnert, aki mellett érdemes végleg lehorgonyozniuk.

Offline

Dödölle, slambuc, csíramálé: kitalálod, honnan származnak?

Szinte nincs is olyan ember, aki a barátaival beszélgetve ne eszmélne rá, hogy egy-egy étel, ami számára gyerekkorában teljesen hétköznapi volt, másoknak vagy teljesen ismeretlen, vagy egészen más névvel illetik. Ennek többnyire az az oka, hogy az eltérő tájegységek lakói másképpen neveznek olyan ételeket, amik egyébként igen hasonlóan készíthetők el. Te meg tudod mondani az alábbi ételekről, hogy honnan származnak?

Életem

Százezres összeget kaphatsz, ha bankot váltasz: ezek a feltételek

Ma már nemcsak az alacsony számlavezetési díjak vagy a modern mobilbanki szolgáltatások miatt éri meg bankot váltani. Több pénzintézet is komoly jóváírásokkal próbál új ügyfeleket szerezni. Egyes akciókban akár 100-150 ezer forintot is kaphatnak azok, akik új számlát nyitnak, és teljesítik a bank által szabott feltételeket.