A Csengetett, Mylord? egy igazi hungarikum – interjú Boromisza Istvánnal

Olvasási idő kb. 5 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Három év kutatómunka előzte meg Boromisza István A Csengetett, Mylord? Univerzum című kötetének megjelenést, amely a magyar sorozatrajongók körében is méltán népszerű brit televíziós műsor kulisszatitkairól szól. Az enciklopédiaszerű könyv még a legelszántabb rajongóknak is számos érdekességet tartogat. A kulisszatitkokról a szerzőt kérdeztük.

A Csengetett, Mylord? egy 1920-as években játszódó brit tévésorozat, amely a Meldrum-ház személyzetének és különc arisztokratáinak kalandjait mutatja be. A széria epizódjai a brit humor segítségével világítanak rá a korabeli társadalmi viszonyokra, szövevényes intrikákon és kacagtató félreértéseken keresztül. A sorozat ízig-vérig brit jegyeket hordoz, ennek ellenére Boromisza István úgy véli, hogy a film valódi hungarikum.

Miből fakad ez az elkötelezett rajongásod a sorozat iránt?

Kisgyerekkorom óta nézem a filmet, szinte már kívülről tudom, de századjára is ugyanazt a nosztalgikus, biztonságos érzést váltja ki belőlem, mint az első alkalommal. Valami utánozhatatlan érzés fog el, amikor felcsendül a főcímdal, ilyenkor szinte elönt az endorfin. Az életünkben nagyon kevés megunhatatlan dolog van, de számomra a Mylord abszolút ezek közé tartozik. Tavaly Londonban jártam, és megnéztem a sorozat forgatásául szolgáló házat a Holland Villas városrészben. Úgy éreztem, mintha hazaértem volna.

Boromisza István gyerekkora óta rajong a brit sorozatért

Mi volt a legmeglepőbb dolog, amire rájöttél a sorozattal kapcsolatban?

Talán az, hogy a Csengetett, Mylord? egy igazi hungarikum. Sehol a világon, még a saját anyaországában sem örvendett akkora sikernek, mint itthon, ráadásul mind a mai napig nagyon népszerű.

Hogy lehet, hogy a magyarok jobban rajonganak a sorozatért, mint a britek?

Egyrészt azért, mert ez volt a rendszerváltás után idehaza először bemutatott első nyugati tévésorozatok egyike. Ez az arisztokrácia életét bemutató széria ilyenformán óriási érdeklődésre talált. Az eleve kiemelkedő minőségű magyar szinkron ráadásul olyan neveket szerződtetett le, mint Pásztor Erzsi, Hollósi Frigyes vagy Benedek Miklós. Végül pedig a sorozat bővelkedik olyan hívószavakban, szállóigékben, amiket szinte minden baráti társaság használ. 

Az Ivy karakterét megformáló Su Pollard az író kedvenc sorozatbeli szereplője
Fotó: Bryn Colton / Getty Images Hungary

Ilyen például a „Ne szólj szám, nem fáj fejem” vagy a „Szabaad! Ó, hallgass, szabaad!”

Ki a kedvenc szereplőd és miért? Vagy szereplőid?

Az egyikük Ivy, a cselédlány, aki külseje és melegszívűsége miatt édesanyámra emlékeztet. Ugyanakkor van benne egy adag vagányság is, amit az excentrikus Su Pollard tökéletesen alakított. A másik kedvencem Charles érsek, aki napsugaras jókedvével és olykor a valóságtól elrugaszkodott tanácsaival szinte családtagja a Meldrum-háznak.

A könyved műfaját tekintve is újat hozott a hazai könyvpiacra. Ez egy interaktív enciklopédia. Mit jelent ez pontosan?

A Csengetett, Mylord? önálló olvasmányként is megállja a helyét, de mivel a szócikkeket a sorozat fejezetei szerint rendeztük, akár egy adott epizódot követve is választ kaphatunk nagyon sok kérdésre. A könyvet elláttuk továbbá számos QR-kóddal, amelyek olyan hang- és videótartalmakhoz vezetnek, amelyeket írásban lehetetlen átadni, például különféle akcentusokhoz vagy a sorozatban említett zenei művekhez.

Maradt még olyan kulisszatitok a tarsolyodban, ami valamilyen oknál fogva nem került be a könyvbe?

Az eredeti kézirat valójában 50-60 oldallal hosszabb volt. Ám ezek a lapok sem maradnak a fiókban, már tervezem a könyv folytatását, ami egy újabb, igen érdekes, de a mostanihoz képest más szempontból enged bepillantást a sorozat univerzumába.

Boromisza István már dolgozik a nemrég megjelent könyv folytatásán

A könyvben kitérsz arra is, hogy a sorozat szinkronjában vannak igen érdekes fordítási bakik. Kiemelnél ezek közül néhányat, amelyek számodra is meglepőek voltak? 

Két jelenetet emelnék ki. Az egyik az, amikor az árverésen a kikiáltási tárgyak között szerepel egy hímzett bálna és egy tűzálló mellény. Meggyőződésem, hogy senki sem hallott még soha se hímzett bálnáról, se tűzálló mellényről. Az eredeti angol szövegben a hímzett bálna nem más, mint egy kitömött csuka, a tűzálló mellény pedig egy felfújható mentőmellény.

Idézőjel ikon

Valójában nem is értem, hogy a fordító miért ezeket a megoldásokat választotta.

De ikonikussá vált a darált húsos pite is, ami a sorozatban porcukorral kerül az asztalra. Bevallom, én egész gyerekkoromban el voltam attól képedve, hogy az angolok porcukorral eszik a húsos pitét. De kiderült, hogy szó sincs erről, ugyanis a sorozatban nem húsos pitét esznek, hanem egy olyan ragacsos, édes, magokat és rengeteg fűszert tartalmazó töltelékkel töltött süteményt fogyasztanak, ami Angliában egy tipikus karácsonyi desszert. Ezért is mondja a sorozatban Iyv, hogy fura az évnek ebben a szakában a darált húsos sütemény, merthogy a filmben nem karácsonykor fogyasztották.

Figyelemmel követed a szereplők mostani életét is?

Igen, közülük is kiemelt figyelmet szentelek Su Pollard-nak, éppen ezért nagyon sajnálom, hogy a nagy sikerű 2018-as magyar közönségtalálkozóra nem tudott eljönni. Ő az, aki Nagy-Britanniában is igazi celebnek számít, folyamatosan vendége a különféle talkshow-knak. Nem véletlenül, hiszen valódi egyéniség, a sorozatban hozott karakterével szemben elképesztő stílusa van, halmozza magára az ékszereket, békaalakú táskákkal jár, és csipkés miniszoknyát hord mind a mai napig. Illetve a Jamest játszó Jeffrey Holland is kedves a számomra, ő a leginkább elkötelezett a magyar rajongótábor felé, hiszen tisztában van azzal, hogy nálunk mekkora kultúrája van a sorozatnak, és erről egyébként tanúbizonyságot is tett, amikor a magyar közönségtalálkozón lakájjelmezbe öltözve jelent meg.

Jeffrey Holland a mindig kimért James szerepét alakítja a sorozatban
Fotó: Radio Times / Getty Images Hungary

A sorozatnak évtizedek óta nagy sikere van idehaza, a mai napig kedvelt még a fiatalok körében is. Mit gondolsz, mitől korszerű ez a sorozat még most is?

Talán azért, mert akik az elmúlt 5-6 évben, vagyis a gazdasági és egészségügyi válságoktól, illetve a háborúktól hemzsegő időszakban kezdték el követni a sorozatot, ráérezhettek benne arra a harmóniára, amit mindannyian megálmodunk magunknak. A valósághoz képest a sorozat egy nagyon békés, teljesen más világot, egy vágyott állapotot, vágyott emberi kapcsolatokat ad a nézőnek. Azt hiszem, hogy talán ez az, ami megragadta, megragadhatja még akár a kamasz korosztálynak is a figyelmét. Hiszen ilyet még nem láttak, ráadásul a Csengetett, Mylord?-hoz hasonló sorozat mostanában nem is készült. Talán a Downton Abbey-t lehetne még említeni vele egy lapon, és valószínűleg annak is ugyanaz lehet a titka, mint a Csengetett Mylord?-nak.

Megjelenése után szinte azonnal a könyves sikerlisták élére került Jakupcsek Gabriella A napos B oldal című könyve. Mindez egyáltalán nem volt véletlen, hiszen a szerző olyan témákat boncolgat, melyekkel sokszor nem szeretünk szembenézni.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Juhász Marianna
Juhász Marianna
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Csak egyetlen napot kapnak egy évben: ezt a tragikus szerelmi legendát egy egész ország ünnepli

Míg a nyugati világban a szerelmesek napját februárban, a fogyasztói társadalom csillogása és vörös rózsák kíséretében ünnepeljük, létezik egy ország, ahol a szerelem ünnepe egy szívszorító, évezredes legendáról és a nyári égbolt ragyogásáról szól. Japánban minden év július 7-én az egész nemzet díszbe öltözik, hogy együtt érezzen két égi szerelmessel, akiket a kegyetlen sors és a Tejút ezüstös folyója választ el egymástól az év 364 napján.

Világom

Félig sziklaszirt alá építették ezt a falut: olyan, mintha másik bolygón járnánk

Spanyolország lenyűgöző tájai és városai között van egy kis település, amiről egy képet látva első pillantásra nehéz eldönteni, hogy nem csak egy mesterséges intelligencia által generált képet látunk-e. A dél-spanyol Setenil de las Bodegasban ugyanis a házak nem a sziklák lábánál épültek, hanem részben alattuk, vagy sok esetben a sziklába vájtan helyezkednek el. A település több utcája fölött hatalmas kőtömbök tornyosulnak.

Testem

Kiderült: ezért gyakoribb a nőknél a demencia

Az Alzheimer-kór és a demencia különböző típusai évtizedek óta komoly fejtörést okoznak az orvostudománynak, de van egy statisztikai tény, ami mellett nem lehet szó nélkül elmenni: a diagnosztizált betegek közel kétharmada nő. Sokáig ezt a száraz tényt elintézték annyival, hogy a nők átlagéletkora magasabb, így egyszerűen több idejük van megbetegedni. Egy friss, a ScienceAlert oldalon ismertetett kutatás azonban rávilágított, hogy a válasz sokkal inkább a hormonokban, egészen pontosan az ösztrogén hiányában keresendő.

Édes otthon

A dúsan virágzó rózsa titka: ezt a 2 dolgot kell nyáron megtenned érte

A rózsa a kertek örök kedvence, ám a lenyűgöző júniusi virágzás után sok udvarban szomorú látványt nyújtanak a felkopaszodott, elnyílt bokrok. Kevesen tudják, hogy a rózsák képesek lennének egészen a nyár végéig folyamatosan és dúsan ontani magukból a bimbókat, ha a kánikulában nem hagynánk őket magukra. Létezik két olyan kritikus gondozási lépés – a nyári metszés és a megfelelő, célzott tápanyagpótlás –, amelyeket ha elmulasztasz, a növény leáll a virágzással, és minden energiáját a magérlelésre fordítja.

Szülőség

Így nem árt a képernyőidő a gyereknek: ezt a 3 dolgot fontold meg

Ma már nagyon jól tudjuk, hogy nem mindegy, a gyerek mennyi időt tölt a képernyő előtt, azonban úgy tűnik, fontosabb az, hogy mit csinál a képernyő előtt. Amíg a digitális eszköz a gondolkodásban segít, addig hasznos, ha azonban gondolkodik a gyerek helyett, vagy a cél csak az, hogy csend legyen, akkor káros lehet.

Testem

Kiváltható bármivel a naptej? Tények és tévhitek a fényvédelemről

A naptejet nagyon sokan nem szeretik, mert körülményes használni, ráadásul mesterséges anyag, féltik tőle a bőrüket. Sokan étkezéssel igyekeznek a bőrük védelmét erősíteni, vagy úgy érzik, ez a szerv képes megvédeni magát, ahogyan tette évezredeken keresztül, de a helyzet sajnos megváltozott, és ma a naptej használata nem kikerülhető, ha a bőr védelméről van szó.

Testem

Ezért ébredsz magas vércukorral: érdemes komolyan venni a hajnali jelenséget

Sok cukorbetegséggel vagy inzulinrezisztenciával élő ember számára ismerős a bosszantó forgatókönyv: a lefekvés előtt végzett mérés még tökéletes értéket mutat, az ébredés utáni első ujjbegyes teszt viszont indokolatlanul magas vércukorszintet jelez. Ilyenkor a legtöbben rögtön a vacsorában keresik az okokat, és bűntudatot éreznek, pedig a háttérben nem feltétlenül az étkezés áll. A reggeli magas értékek mögött összetett biológiai folyamatok, hormonális hatások és terápiás tényezők is meghúzódhatnak, amelyeket fontos időben felismerni.

Offline

Nem véletlenül van tele állatokkal Frida Kahlo híres képe: drámai események állnak a háttérben

A mexikói születésű Frida Kahlo azon kevés festők közé tartozik, akiknek egyedi stílusát a képzőművészetekben kevésbé jártas szem is gyakran felismeri; és aki saját festői látásmódjával egy olyan vizuális világot teremtett, ami évtizedekkel túlélte őt – népszerűsége pedig a mai napig töretlennek tűnik. Az ikonikus vizualitás mellett azonban a latin-amerikai művésznő karakterével a szenvedés is – már életében – összefonódott, tragikus sorsa gyakran festményeiben öltött formát.

Offline

Neki köszönhetjük a Jancsi és Juliskát: Dorothea Wild ihlette a leghíresebb Grimm-meséket

Amikor a Grimm fivérek nevét halljuk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy Jacob és Wilhelm maguk találták ki a gyerekkorunkat végigkísérő, sokszor rémisztő történeteket. A valóságban azonban a testvérpár inkább elszánt gyűjtő volt, mintsem szépíró. Járták a vidéket, történetmesélőket kerestek, a legnagyobb kincsükre pedig közvetlenül a szomszédságukban bukkantak rá. Egy fiatal, élénk képzelőerejű lány, Dorothea Wild nélkül a világ ma sokkal szegényebb lenne: ő volt az a rejtélyes múzsa és mesemondó, akinek a Jancsi és Juliskát, valamint számos más, halhatatlan klasszikust köszönhetünk.

Világom

Aquapark a 17. században: rejtett szökőkutakkal fröcskölte le sznob vendégeit a salzburgi érsek

Képzeljük csak el, hogy a 17. század elején járunk. Elegáns, selyembe és bársonyba öltözött arisztokraták, grófok és püspökök sétálgatnak egy csodálatos barokk kastély kertjében, halk zene szól, az asztalok roskadoznak a finom falatoktól. A házigazda intésére a vendégek helyet foglalnak a márványasztal körül, ám az emelkedett hangulatot hirtelen sikoltozás töri meg: a kőpadokból és a földből váratlanul jéghideg vízsugarak lövellnek a magasba, bőrig áztatva a gyanútlan, merev etikett szerint feszengő úri társaságot. Mindez nem egy modern kandi kamera forgatókönyve, hanem a salzburgi Hellbrunn-kastély mindennapos valósága volt bő négyszáz évvel ezelőtt.

Világom

Messi nem lenne vb-sztár, ha hormoninjekcióit nem fizeti ki a Barcelona

Mindössze 170 centis magasságával gyakran ma is gúnyolódás céltáblájává válik az interneten az argentin futballsztár, Lionel Messi, akinek vb-szereplése máris rekorddöntő: a tornák történelmében a legtöbb gólt szerző játékossá vált a sztár. A magasságával a neten viccelők közt sokan vannak ugyanakkor olyanok is, akik nem tudják, hogy a focista testmagasságába növekedésihormon-hiánya is beleszólt.