Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Páratlan kincsre bukkant a magyar autóversenyző, Almásy László afrikai útján. A különleges barlangrajzoknak azóta is csodájára járnak.
Almásy László, az angol betegként is ismert pilóta eredetileg ornitológusnak, majd autóversenyzőnek készült. Az 1900-as évek elején gróf Esterházy Antallal együtt kerekedett fel, hogy a négykerekű járműveket propagálja. Útjuk Afrikába vezetett.
Nemcsak elképesztő mértékű ókori egyiptomi kincset sikerült felfedeznie, de egy oázist és egy ősi rajzokkal teli barlangot is, Ain Duát. 1933-ban éppen Namíbia felé tartottak, amikor a mai egyiptomi-líbiai határon található barlanghoz értek. A sivatag kellős közepén manapság sokkal sivárabb a táj, mint tízezer évvel ezelőtt.
Istenek és állatok az afrikai barlangrajzokon
Akkoriban dúsan zöldellő növényzet uralta a Gilf Kebir és Djebel Uweinat hegységek területét, pásztor- és vadászközösségek éltek itt. Az egykori flóra és a fauna pedig már csak a barlangrajzokon tárul szemünk elé. A magasfokú biológiai ismeretekkel bíró magyar nemes már ekkoriban is úgy vélte, hogy más arcát mutathatta a táj, amikor a festmények készültek. Igaza volt.
Zsiráf, víziló, antilop, zebra: évezredekkel korábban csapadékos, folyókkal átszelt, zöldellő vidék lehetett a mai sivatag.
Több évtizeddel Almásyék felfedezése után, 2011-ben a cseh Károly Egyetem Bölcsészkarának Egyiptológiai Intézete szervezett expedíciót annak érdekében, hogy a föld alatt megörökített világot feltérképezzék. Mint kiderült, sokszor valószínűleg köteleken keresztül kellett leereszkedniük a régi idők művészeinek, hogy a barlang tetejét is kidíszíthessék. Az állatábrázolások mellett pedig egyiptomi istenekre hasonlító rajzok is megjelennek a falakon, emiatt a kutatók elképzelhetőnek tartják, hogy az egyiptomi vallás egyes pillérei ezen a vidéken születtek meg.
Ha érdekel, milyen különleges felfedezést tett a barlangrajzok mellett Afrikában Almásy és Esterházy, ezt a cikkünket is olvasd el!
