Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az elmúlt években először a Covid, majd a háború és a gazdasági válság forgatta fel igencsak az életünket és a világot is. A kihívásokkal mindenki másként birkózik meg. Hogyan élik meg mások ezt a nehézségekkel teli időszakot? Honnan merítenek erőt, hogyan őrzik meg a lelki békéjüket és a testi egészségüket? Al Ghaoui Hesna is megosztotta a Dívánnyal, mely dolgokat teszi meg önmagáért.
Al Ghaoui Hesna a háborús övezeteket járva saját bőrén tapasztalta meg, hogy a félelem és a szorongás képes az embert egy olyan testileg és lelkileg is lefagyott állapotba kényszeríteni, amikor még a tudatunk is beszűkül. Emlékei szerint azonban a félelemmel járó helyzetek nem mindig a legrosszabbat hozták ki belőle. Volt, hogy egy-egy feszült állapot messze a teljesítőképessége határai fölé emelte, máskor azonban lefagyott, amitől döntés- és cselekvőképtelenné vált. Ahhoz, hogy ezek az esetek ne billentsék ki semmilyen irányba, az adódó nehézségeket meg kellett tanulnia kezelni.
„Madártávlatból tekintek a problémára”
„Amióta elkezdtem foglalkozni a félelem fiziológiájával, a hétköznapok során is sokkal tudatosabbá váltam. Ma már tudom, hogy a nehézségeken úgy lehetek úrrá, ha kijövök a félelem okozta beszűkült tudatállapotból. Ehhez jobban meg kellett ismernem a testemet, mert a testünk sokkal hamarabb jelzi, ha elindul bennünk egy negatív folyamat. Amikor fenyegetve érezzük magunkat, befeszül a hasunk, behúzzuk a nyakunkat, a vállunkat felhúzzuk, a szemünk pedig oldalra sasol.”
„Evolúciósan ez a túlélésünket szolgálta, de amikor nincs valós fizikai veszély, nehéz jó döntést hozni ebben az állapotban.
Ezért amikor azt érzem, hogy valami olyan történik, ami elindítja bennem a félelmi válaszreakciót, mindig az a célom, hogy képes legyek egyfajta madártávlatból nézni az adott helyzetre, amiben vagyok. Innen könnyebb helyén értékelni, hogy valójában mi az a veszély, amit érzékelek, mi az a probléma, amivel szemben állok, és én hol vagyok ebben a képletben. Így a megoldásokra is könnyebb rálelni. Erre fizikailag is rásegíthetek azzal, hogy kihúzom magam, megpróbálom ellazítani a hasam, és elkezdem a nagyon lassú, hasi légzéstechnikát, ami segít a stressz kezelésében is.”
„Tudatosítom magamban, mi az, ami igazán fontos”
„A nehéz élethelyzetekben sokat segít, ha emlékeztetem magamat arra, valójában melyek az igazán fontos dolgok az életben. Közhelynek tűnik, de ami igazán lényeges, ők a szeretteink és az egészségünk. Számomra ennél fontosabb nincs is.
A család és a tőlük kapott szeretet tartóoszlopként támogatnak és erős gyökerekként tartanak, amikor valamilyen nehézséggel nézünk szembe, de ahhoz, hogy erre emlékeztetni tudjuk magunkat, szintén fontos, hogy képesek legyünk egyet hátralépni az adott helyzettől.
Nekem mindig nagyon sokat segít ilyenkor az is, ha csak megölelhetem a kislányaimat, vagy birkózunk egyet, ezt ők is imádják. Ha valamin éppen szorongok, ezek a helyzetek visszarántanak a jövőből a jelen pillanatba. Olyanok ők nekem mind a ketten, mint egy kis töltőállomás. Egy tízperces összebújástól teljesen újjá tudok születni.”
„Szembenézek a félelmeimmel”
„Nekem nagyon sokat segített a Covid alatt és azóta is az a képlet, amivel még egy jövőkutató szemléltette a szorongás és a félelem közötti különbséget egy interjúban. E szerint a szorongás tulajdonképpen a félelem megszorozva a fantáziával; egy jövőbe kivetített, megfoghatatlan félelem. Ezt a képletet azóta is nagyon sokszor alkalmazom, amikor észreveszem, hogy szorongok. Hiszen a félelmeimmel szembe tudok nézni, és a megküzdési képességemet, mint egy izmot, erősíteni tudom azzal, hogy – akár csak fokozatosan, de – beleállok a félelemmel átitatott helyzetbe. Ezt azonban nem tudom megtenni a szorongás esetén, mert ott van a képletben egy ismeretlen, nehezen körbehatárolható faktor, a képzelet, és amit a képzelet szül.”
„Amikor észreveszem, hogy szorongok, mindig erre a képletre gondolok, és megpróbálom megtalálni a fantázia gyökerét, hogy tudjam, miből táplálkozik a szorongásom. Mondok egy példát. A Covid idején a szüleim miatt sokat szorongtam, hiszen mindketten a legveszélyeztetettebb korosztályhoz tartozó, de máig aktív és dolgozó orvosok. A járvány felkészületlenül érte az egészségügyet, kezdetben nem volt megfelelő védőfelszerelésük sem.
Ezért amikor úrrá lett rajtam a velük kapcsolatos szorongás, mindig a fenti képletre gondoltam, és a jövőbe kivetített, fantáziával felturbózott félelem helyett igyekeztem a valóságra, a jelenre koncentrálni.
Vagyis arra, hogy lehet, hogy egyszer valóban megbetegednek, de az is lehet, hogy nem, ebben a pillanatban viszont egészségesek. Tehát azt az energiát, amit abba ölök, hogy azon szorongok, mi történhet esetleg a jövőben, egy perspektívaváltással arra fordítom, hogy értékeljem a jelent, és annak örüljek. Minél gyorsabban fülön csípünk akár egy visszatérő szorongást, annál gyorsabban csavarhatunk egyet a perspektíván is az adott helyzettel kapcsolatban.”
„Hálás vagyok a szép pillanatokért”
„A hálának szintén nagyon fontos szerepe van abban, hogy mentálisan egészségesek legyünk, hogy boldognak érezzük magunkat. Már önmagában a hálaadás rítusa vagy maga a hála érzése nagyon sokat segíthet abban, hogy teljesnek érezzük a világot. Fontos, hogy tudatosítsuk magunkban ezeket a pillanatokat, amelyek teljesen hétköznapi helyzetekben is adódhatnak.
A hála is egy olyan mankó, ami szerintem nagyon sokat segíthet akkor, amikor épp egy nehézséggel kell szembenéznünk.
Ha egyfajta képként rögzítjük magunkban ezeket a pillanatokat, amelyekben hálát érzünk, lesz hová visszanyúlnunk az embert próbáló időszakokban. Egyre többet beszélgetek erről a gyermekeimmel is, hiszen fontosnak tartom, hogy már kicsi korban tudatosítsuk, mennyire fontos elcsípnünk és megőriznünk ezeket a gondolatokat, érzéseket.”
„A természet és a meditáció is megnyugtat”
„Amikor borúsabb időszakot élek át, a természet mindig gyógyítóan hat a lelkemre. Nekem nagyon sokat segít a víz közelsége. Nemrég elkezdtem meditálni is, aminek már néhány hónap után érzem a pozitív hatását. Több olyan kutatásról is olvastam, ami részletesen elemzi, hogy a meditáció hogyan tudja szó szerint átalakítani az agy szerkezetét, és csökkenteni a stresszt. Manapság már többféle meditációs technikát is meg lehet tanulni, szóval ezt a módszert is ajánlani tudom mindenkinek.”
