Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Vízesés, föld alatti folyó, és egy hegy, ahol az istenek lakomáznak – többek között ezek a helyek számítanak a természet hét új csodájának.
Csodák márpedig vannak: nemcsak az ókori világ rég letűnt épületei vagy alkotásai számítanak annak, hanem a ma is megtekinthető különleges látványosságok, mint például a Megváltó Krisztus-szobor vagy aTádzs Mahal. Sőt: egy svájci cég, a New 7 Wonders, 2011-ben szavazást indított, amelynek során százmillió voks után végül megszületett a természet hét új csodájának a listája.
1. csoda: Az Iguazú-vízesés
Argentína Misiones nevű tartománya és a brazil Paraná állam határán lévő vízesésrendszer a világ legnagyobb ilyen jellegű képződménye: 270 különböző, kisebb-nagyobb vízesésből áll. Neve a guaraní indiánok nyelvén annyit tesz: „a nagy víz”. A rendkívüli látványosság az őslakosok legendája szerint egy istenség bosszújának eredménye: Mboi, a kígyótestű, papagájfejű isten beleszeretett egy törzsfőnök leányába, Naipíbe, aki azonban egy halandó férfiba volt szerelmes. Kedvesével kenuba szállt, hogy elmeneküljenek Mboi elől, aki azonban dühében sziklákat szórt a folyómederbe, hogy a szerelmesek a vízesések között halálukat leljék. Első európaiként Álvar Núñez Cabeza de Vaca pillantotta meg a látványosságot 1541-ben, amit az UNESCO 1984-ben a világörökség részévé nyilvánított.
2. csoda: Tábla-hegy, Dél-Afrika
A Table Mountain (ami magyarul inkább Asztal-hegy, de a térképeken ez a félrefordítás szerepel többször) szinte függőleges falai festői díszletként magasodnak Fokváros mögött. A misztikus helyszínhez ősidők óta legendák kapcsolódnak: amíg nem álltak rendelkezésre a megmászásához szükséges eszközök, az őslakosok úgy hitték, a hegy istenek lakomáinak színtere. A szél időnként párafelhőbe borítja az 1082 méter magas csúcsot, mintha egy hatalmas, fehér asztalterítő burkolná be. A hegy a mai napig spirituális zarándokhely és kedvelt turistacélpont, bár az utóbbi években a turisták elleni rablótámadások miatt kevesebben merészkednek a helyszínre.
3. csoda: Ha Long-öböl, Vietnám
A csodálatos öbölben nem kevesebb mint 1969 szikla emelkedik ki a vízből, ezek többsége akár száz méter magas lakatlan sziget vagy szirt. Nevének jelentése vietnámi nyelven „az alámerülő sárkány öble”: a legenda szerint amikor Vietnámot betolakodók támadták meg, egy sárkánycsalád védelmezte az országot: hogy elriasszák az idegeneket, drágaköveket köpködtek, amik később sziklákká és szigetekké váltak. A csatát a vietnámiak nyerték, az idegenek hajói szétzúzódtak a sziklákon, a sárkányoknak pedig annyira megtetszett a környezet, hogy ott maradtak, és az anyasárkány ezen a bizonyos helyen szállt a mélybe. Az öböl majdnem 2000 szigete közül mindössze 40 lakott, ezeken a lakosok turizmusból és halászatból élnek. A terület rendkívül gazdag természeti és kulturális látnivalókban; a nagyobb szigetek belsejében festői tavacskák rejtőznek, a barlangokban pedig ősrégi Buddha-szobrok.
4. csoda: Csedzsu-sziget, Dél-Korea
A vulkáni eredetű, festői szigetet bazalt és láva alkotja, 1850 négyzetkilométerével ez Dél-Korea legnagyobb szigete. Népszerű látnivalója az 1950 méter magas Hallasan, amely az ország legmagasabb hegycsúcsa, valamint a lávabarlangok, amelyek egy része a bátor érdeklődők előtt is nyitva áll. A sziget népszerű a turisták és a dél-koreai nászutasok körében; az ország ékszerének tartják, egy titokzatos, mitikus helynek, amely száz évvel ezelőttig szinte teljesen el volt zárva a külvilágtól.
A Csedzsu-szigeten a mai napig megőrizték az ősi sámánhitet, állítólag több mint 18 000 istenséget tisztelnek a helyiek.
5. csoda: Komodo szigete, Indonézia
Nekünk, magyaroknak legfeljebb a komodói varánusz miatt cseng ismerősen a sziget neve: a világ legnagyobb gyíkjáról a 20. század eleje óta tudnak Európában. Az arra vetődő hajósok már régóta emlegettek egy hétméteres, tüzet okádó sárkányt, amely az Indonéz-szigetvilágban garázdálkodik, de csak a 20. század elején szerveztek expedíciót az elejtésére. Végül a holland kormány megbízásából sikerült egy kétméteres varánuszt elejteni, majd ezt további, olykor háromméteres példányok követték. A hollandok szerencsére felismerték a faj veszélyeztetettségét, és 1915-ben védettnek nyilvánították az állatot. A szigetet egyébként fegyenctelepnek használták az európaiak, mai lakossága is a fegyencek és az őslakos bugik leszármazottai. A sziget különlegessége még rózsaszín homokos tengerpartja, amely a világon mindössze hét helyen fordul elő.
6. csoda: Puerto Princesa – a föld alatti folyó a Fülöp-szigeteken
1999 óta az UNESCO Világörökség része a Fülöp-szigeteken a Puerto Princesa Nemzeti Park, illetve a különleges barlangi folyó, amelynek útját vízesések szabdalják. A barlang tágas csarnokai és a mély víz különleges élővilága minden bizonnyal sokakat vonz erre a helyszínre is, annál is inkább, mert a Fülöp-szigeteki kormány mindent megtett, hogy a látványosság bekerüljön a világ 7 új természeti csodája közé. A New 7 Wonders szavazási eljárásában semmi sem tiltotta, hogy egy mobilkészülékről több szavazatot is leadjanak, és III. Benigno Simeon Aquino, a Fülöp-szigetek elnöke arra buzdította a 80 millió mobiltelefon-előfizetőt, hogy a turizmus fellendítése érdekében szavazzanak hazájuk látványosságára.
7. csoda: Amazonas – a folyó és az esőerdő
A hatalmas területű Amazonas-medence, amit kiterjedése és egyedülálló ökoszisztémája, valamint a Föld légkörére gyakorolt hatása miatt a Föld tüdejének is neveznek, 6,7 millió négyzetkilométeren terül el, és 9 különböző ország osztozik rajta. Az Amazonas a Föld legnagyobb vízhozamú folyója, dzsungelében pedig számtalan ritka növény- és állatfaj él. Őslakosai között olyan törzsek is akadnak, amelyek a mai napig elszigetelten élnek– és küzdenek a fennmaradásukért.
