A magyar történelem egyik nagy rejtélye Zrínyi Miklós halála. A történészek évszázadok óta keresik a választ, vajon valóban egy vadkan ölte-e meg az egykori hadvezért, vagy összeesküvés áldozata lett.
A kérdésben már a modern orvostudomány is állást foglalt két szombathelyi orvosnak köszönhetően.
Három verzió Zrínyi Miklós tragédiájáról
A tragikus sorsú hadvezér utolsó napjáról korabeli feljegyzésből tudjuk, hogy 1664. november 18-án vadászni ment a kursaneci erdőbe vendégeivel, ám innen holtan vitték haza, mert állítólag a vadászaton egy vaddisznó neki támadt, és megölte. A történtek és a haláleset híre bejárta Magyarországot és egész Európát, ahogyan korábban Zrínyi dicsősége is.
A korabeli hírközlés sajátosságaként a tragédia története szájról szájra járt, és ennek okán vélhetően változott, és talán színesedett, gazdagodott is az esemény, méltóképpen ahhoz a Zrínyi Miklósról kialakult képhez, ami bátorsága révén és a török ellen vívott győzelmei nyomán hősként festette le.
A legendák nyomán három történet élt Zrínyi halálával kapcsolatban. Voltak, akik azt feltételezték, hogy a vadászaton vaddisznó ölte meg, voltak, akik azt gondolták, orgyilkosság áldozata lett, és akadtak olyanok is, akik öngyilkosságot sejtettek a haláleset mögött.
De vajon mi lehetett az oka, hogy egyesek idegenkezűséget sejtettek a politikus halála kapcsán?
Mindenki azt hallotta Zrínyi Miklósról, amit hallani akart
A történészek szerint az oka, hogy Zrínyi halálával kapcsolatban több feltételezés is kialakult, nem más, mint hogy a gyászhír Csáktornyáról két fő irányban terjedt. Egyrészt Magyarországra és Erdélybe, másrészt Bécsbe és azon keresztül külföldre, így a Zrínyi haláláról elterjedt legendák forrása is kettős volt.
Ahhoz, hogy megértsük a történteket, ismernünk kell a Zrínyi halálát megelőzően kialakult politikai helyzetet. A vasvári béke után vagyunk, amely megalázó volt a csatanyertes nemzet számára, és egyúttal tönkretette Zrínyi terveit, ennek okán csak nőtt ellenszenve és haragja a bécsi udvar iránt. Sérelmeiért elégtételt, veszteségeiért kárpótlást keresett, mert nem tűrhette, hogy Bécs mindenáron békét keres a törökkel. A feldúltan hazaérkező horvát bán látszólag bánsága ügyeivel foglalkozott, és szórakozásképpen naponta vadászott.
A békeszerződés megkötésére szóló meghívót 1664. november 18-án kapta kézhez, mely Bécsbe hívta, november 25-ére. A korabeli feljegyzésekből tudjuk, hogy Zrínyi készült az eseményre; de a sors közbeszólt, és a sokak által tisztelt hadvezér elhunyt. A francia nagykövet arról tájékoztatta XIV. Lajost, hogy Zrínyi Miklóst vadászat közben egy vadkan ölte meg. Az állat olyan súlyos sebeket ejtett rajta, hogy a helyszínen életét vesztette.
A tragédiát követően kisebb-nagyobb történetbeli eltérésekkel, az események ki- és átszínezésével több krónikás is megörökítette a magyar hadvezér halálát, melyről a francia király mellett a pápát is értesítették.
Zrínyi halálhíre Bécsbe is megérkezett
A gyászhír a vasvári békeszerződés tervezett időpontja előtt két nappal, november 23-án érkezett meg Bécsbe. A hírhozót az udvarban minden apró részletről kikérdezték, majd a hallottakat a jelenlévők továbbvitték, ami ezután szájhagyomány útján terjed tovább, kinek-kinek a maga fantáziája által kiszínezve, akár olyan apró részletekbe is belemenve, hogy négy, öt vagy hét seb éktelenkedett Zrínyi testén, illetve, hogy hány vadkan támadt a köztiszteletben álló katonára. A történetmondás során alkalmazott meseszerű motívumokkal akartak a hírvivők nagyobb hatást elérni.
De vajon hogy lehet, hogy két, ugyanazon a napon született írásos emlék teljesen másként számol be a haláleseményről? A bécsi udvarban többféle hír keringhetett, és mindenki a saját verzióját tartotta igaznak.
Magyarországon a szomorú eseményről írásban is megemlékezett Bethlen Miklós, Wesselényi Ferenc hadvezér, Eszterházy Pál és Cserei Pál író. Visszaemlékezéseik csekély mértékben térnek el egymástól, leginkább a szerzők fantáziájának élénksége különbözteti meg az írásokat egymástól, de mind arról szól, hogy Zrínyi vadkan áldozata lett.
Két forrást feltételeznek Zrínyi halálával kapcsolatban
De ha az apró részletektől eltekintve ennyire egybevágnak a visszaemlékezések, akkor vajon honnan ered az az elképzelés, hogy a horvát bán, a törökellenes magyar hadvezér gyilkosság áldozata lett?Széchy Károly irodalomtörténész szerint onnan, „hol a szív a csapásba a legnehezebben nyugszik bele”, vagyis Zrínyi családjából. Az özvegy ugyanúgy ír Bécsbe, hogy férjét vadkan ölte meg, de a család későbbi leveleiben, melyet a pápához, a szász választóhoz, Bonzihoz intéz, csak Zrínyi váratlan haláláról ejtenek szót.
Ez pedig a történész szerint nem véletlen, miután a családnak meggyőződése, hogy Zrínyi Miklós gyilkosság áldozata lett.
Ezt erősíti meg Forstall Márk története is, aki a szerencsétlenség kapcsán azt írja, a hadvezér szeme alatt ejtett seb még „a tapasztaltaknál is gyanút keltett, hogy golyótól ered, mely a keményen küzdő vadra célozva azt érte, kit legkevésbbé kell vala. Mi, ha megtörtént, kétségtelenül nem rosszakaratúan történt, bár különböző nemzetű férfiak voltak jelen a vadászaton.”
Ezzel szemben Weber Arthur, a Zrínyi-legenda kutatója azt bizonyítja, hogy a gyanú a nép körében támadt, és miután nem ismerték a körülményeket, az emberekhez eljutott homályos részletek alapján hihetetlen volt számukra, hogy a törökverő hőst egy vadállat ölje meg.
Meglódult hát a fantázia, amely odáig jutott, hogy Zrínyit a segítségére siető vadász ölte meg véletlenül. A család pápához, Bonzihoz, a szász választóhoz eljuttatott levele pedig feltételezhetően azért nem terjedt ki a részletekre, mert a levél küldői azt gondolták, a címzettek már úgyis tudják, mi történt.
Kinek volt útjában Zrínyi Miklós?
A feltételezések szerint útjában volt Nádasdy Ferencnek a nádorság elérésében, akit régi bosszú is vezérelhetett. E szerint volt olyan változata a Zrínyi halála miatt született legendának, hogy a hadvezért Nádasdy ölette meg, és nem egy vadkan, hanem a szeme alatt befúródott golyó végzett vele.
Innen már nem sok kellett ahhoz, hogy a legenda úgy szóljon, Bécs megrendelésére ölték meg Zrínyit azért, mert a magyarokat fel akarta lázítani. Ezért megbíztak egy német vadászt, hogy vadászat közben lője le a hadvezért.
Ezt mondja a modern orvostudomány Zrínyivel kapcsolatban
A Zrínyi halála körül kialakult legendák nyomán a mai orvosok is választ kerestek a költő és hadvezér gróf halálával kapcsolatban. Két szombathelyi orvos, dr. Nemes István és dr. Tolvaj Balázs 2014 decemberében megjelent tanulmányukban arról írnak, hogy a szemtanú, Bethlen Miklós leírása alapján boncolás nélkül is kijelenthető, hogy a testen lévő külsérelmi nyomok egyértelműen arról árulkodnak: nem vaddisznó okozta Zrínyi Miklós halálát.
Az álruhás Mátyás királyról szóló történetek egy határozott, keménykezű és igazságos uralkodó képét festik elénk, de Mátyás is esendő ember volt.
