Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Egy ember átlagosan napi öt-hatszor húzza le a WC-t, sokan azonban megfeledkeznek valamiről, amivel felesleges kockázatnak teszik ki magukat minden egyes öblítésnél.
A vécé lehúzásakor a szennyvíz nagy része a lefolyóba távozik, egy kisebb mennyiség azonban a levegőbe kerül, egyfajta permetként körbejárja és telehinti a mellékhelyiséget vagy (ha a toalett ott található) a fürdőszobát, és megragad a falakon, a mosdókagylóban, a törülközőkön, a fogkefén, illetve egyéb használati tárgyak felületén. A szennyvízpermet tele van kórokozóval, dúskálnak benne a káros mikrobák és bacilusok – a szakértők szerint
akár szalmonellát, shigellát, norovírust, hepatitis A-t és egyéb, súlyos megbetegedést okozó baktériumokat, vírusokat is tartalmazhat
a kellemetlen „pára” –, melyek az említett tárgyakról nagyon könnyen az emberi szervezetbe kerülhetnek.
Minden öblítésnél hajtsd le a WC-fedelet
A permet gyakran akár négy-öt méterre is képes elvándorolni, és legalább hat órán keresztül a levegőben marad, ami még kockázatosabbá teszi a fertőzések esélyét. A szakemberek ezért azt tanácsolják, érdemes minden öblítéskor lehajtani a vécé fedelét – nem csak az ülőkét, ahogyan arról régóta vita folyik, főként a nők és a férfiak között –;
ez különösen fontos abban az esetben, ha nyilvános vagy több emberrel közös toalettet használsz, mert ilyenkor nemcsak a saját, hanem a mások melléktermékéből használt kórokozók is megfertőzhetnek.
A vécékagylóban lévő víz mennyisége és szintje is alapvetően befolyásolja, mennyi pára csapódik ki és kerül a környezetbe: minél alacsonyabb a vízszint, annál biztonságosabban használható a mellékhelyiség, érdemes azonban vigyázni az idehaza gyakran plázákban, éttermekben, repülőtereken és egyéb nyilvános helyeken használt, a szokásosnál magasabb vízszintű változatokkal. Abban az esetben, ha egy – például vonaton található – nyilvános vécén nincs fedél, vagy nem lehet lehajtani, igyekezz minél távolabb állni a lehúzás pillanatában, és a gomb megnyomása után azonnal szappannal kezet mosni és távozni a helyiségből.
A vécékefe is nagyon hasznos találmány
A kórokozók a vécé belsejében és felületén is könnyen megtapadnak és gyakran az újabb öblítések sem távolítják el őket, inkább csak növelik a számukat. Ezért érdemes rendszeresen, lehetőleg minden használat után, de minimum naponta vécékefével (és vécétisztító folyadékkal) megtisztítani a kagyló belsejét, illetve a külső, porcelánrészeket. Hasznos lehet nemcsak a toalettet, hanem annak környezetét, a falakat, a vécépapírtartót, a polcokat, vagy éppen a vécén ülve használt mobiltelefont is minél gyakrabban tisztítani, lemosni.
Abban az esetben, ha az otthoni vécé nem külön helyiségben, hanem a fürdőszobában található, elővigyázatosságként
érdemes a fogkeféket, poharakat, szappanokat és minden olyan tárgyat, amely közvetlen érintkezésbe lép a száddal vagy a tested egyéb részével, a lehető legtávolabb elhelyezni tőle.
Az emberi salakanyag minden apró négyzetcentije millió és millió baktériumot tartalmaz – mondják a szakemberek –, melyek többsége viszonylag ártalmatlan, egy részük azonban nagyon is súlyos betegségeket okoz. A vécéfedelet nem véletlenül találták fel, használatával komolyabb bajokat is könnyen elkerülhetsz.
