A vulkánkitörések a képzeletünkben távoli események, pedig mind térben, mind időben közelebbiek a kitörések hozzánk, mint azt gondolnánk. Csak Európában az elmúlt egy év során több komoly kitörés is történt, és az idei év is tartogatott már a világnak kellemetlen meglepetést ez ügyben.
A vulkánkitörések kapcsán biztosan eszébe jut mindenkinek a történelem legismertebb esete, amely messze nem biztos, hogy a legjelentősebb kitörés volt, mégis a fennmaradt emlékek miatt ez vésődött be mindenki az emlékezetébe. Valóban hátborzongató látványt nyújtanak az esővel kevert hamu által szinte tökéletesen élethűen konzervált emberalakok az ókori római Pompejiben, a Vezúv i. sz. 79-es kitörésének örök emlékeként.
Pompeji
Az eseményekről elsősorban ifjabb Plinius leveleiből van írásos forrásunk. Tudható, hogy a Vezúvot kialudt, és már veszélytelen vulkánként tartották számon az ókori lakosok, így nem féltek tőle. A kitörés után többméteres lapilli- és hamuáradat, illetve kőtörmelékzápor elől a házakba vagy a pincékbe menekültek, de mire sokméteressé vált a hamuréteg, az épületeket elhagyni már nem tudták, a házak teteje pedig a belső udvar felé lejtett, vagyis szabályos tölcsérként vezette a belső térbe a kő- és hamuzuhatagot. Sorsuk tehát megpecsételődött.
A Vezúv egészen a kráterig látogatható természeti kuriózum manapság Nápoly városának nem túl biztonságos közelségében, de újabb kitöréssel egyelőre nem számolnak.
Izland
Izlandon a vulkánkitörés nem is annyira nagy szám, az ország híres páratlan természeti adottságairól. A mögöttünk álló fél évszázad leghosszabb kitörése 2021 szeptemberében ért véget. A Reykjanes-félszigeten fekvő Fagradalsfjall 2021 márciusában kezdett mocorogni, s onnantól kezdve fél éven át fortyogott, mintegy 350 000 turistát magához csődítve kivételes aktivitásával. Az izlandi fővárostól mintegy 30 kilométerre (nem) nyugvó vulkán megkeményedett lávája öt négyzetkilométernyi területet borít be. A félszigeten 800 éve nem történt hasonló, a jelenlegi kitörés közvetlen környezetében pedig az elmúlt 6000 évben nem tudni ilyenről.
Mire az izlandi események hat hónap fortyogás után nyugvópontra kerültek, addigra átvette a stafétát Spanyolország. Na nem az Ibériai-félsziget, hanem a közigazgatásilag hozzá tartozó Kanári-szigeteki területe.
Spanyolország
Spanyolország legmagasabb hegye amúgy is éppen Tenerife szigetén található, vagyis a Kanári-szigetek egyikének Teide nevű vulkáni csúcsa, amely hiába helyezkedik el a Szahara földrajzi szélességén, annak több mint 3000 méteren lévő hósipkája gyakran a felhők felett látható csak.
2021. szeptember 19-én szerencsére nem a Teide ébredt fel álmából, de az El Pasóban, La Palma szigetén kitört Cumbre Vieja vulkán is bődületes láva- és hamumennyiséget okádott, a hatalmas füstoszlop kilövellése a helyi lakosság evakuáláshoz vezetett. „Mostanában”, azaz a 20. században kétszer is fitogtatta már erejét a vulkán, először 1949-ben, majd 1971-ben.
A Kanári-szigetek különleges földrajzi adottságát éppen az a sokrétűség adja, amely vulkanikus eredetükből következik: a magas, fekete sziklás vagy éppen homokos talajt helyenként a „szomszédos” Szaharából átfújt fehér, apró szemű sivatagi homok váltja fel, amelyek mellett még zöld növényzetet és windsurfparadicsomként működő tengerpartot is találunk.
Tonga
Az egyik legfrissebb és legnagyobb vulkanikus esemény mégis a tongai aktivitás ez év január közepéről. Valójában egy olyan különleges vulkánkitörés-sorozatról van szó, amely nem lángjaival vagy hamujával okozta elsősorban a legnagyobb kárt, hanem a vízárral. A Csendes-óceán déli részén fekvő sziget közelében, a tenger mélyén lévő vulkán kitörése ugyanis cunamit indított útjára. Persze a vulkán 20 km magasba lövellt hamuja sem volt smafu.
Csak emlékeztetőül, az utasszállító repülőgépek 9 km-es magasságban repülnek általában, ezért nem csoda, hogy a tongai jelenség az űrből is bőven látható volt. A 7,4-es erősségű kitörést még az Amerikai Egyesült Államok, Japán és még Peru is érzékelte. A latin-amerikai ország nemcsak halálesetben volt érintve a szökőár kapcsán, de egy olajszállító rakománya is a vízbe ömlött, ezzel jelentős természeti károkat okozva. Tongán pedig az ivóvíz-ellátottság is veszélybe került egy időre.
Olaszország
Alig lélegezhetett fel kis bolygónk a tongai események után, február 10-én kitört Olaszországban az Etna. 1000 méteres magasságba lövellt a láva, a vulkanikus gázok, törmelék és hamu felhője 10 kilométeres magasságig szállt. Szerencsére, hamar és emberi áldozat nélkül tért vissza szunnyadó álmába Európa legaktívabb vulkánja.
