Egy, a trópusokon történt vulkánkitörés hamuja Európa éghajlatát évekre lehűtötte, ami jelentős terméskieséssel járt. A kereskedelmi hajókon, melyeken a gabonát hozták az érintett területekre, megérkezett a pestis is, hamarosan pedig kitört a járvány.
A 14. század közepén a fekete halál néven ismert pestis szinte pillanatok alatt söpört végig Európán. A városokban az emberek egyik napról a másikra betegedtek meg, a falvakban kiürültek a házak, a halottakat sietve temették el. A járvány pusztítása mögött azonban új kutatások szerint nemcsak a kórokozó állt, hanem egy évekkel korábbi, távoli vulkánkitörés is.
Egy vulkánkitörés is szerepet játszott a járványban
A kutatók fák évgyűrűiből, jégmagmintákból és korabeli feljegyzésekből következtettek arra, hogy 1345 körül egy trópusi vulkán kitörése drasztikus változásokat hozott. A légkörbe kerülő hamu ugyanis nyomot hagyott Dél-Európa éghajlatán és gazdaságán egyaránt.
A Pireneusokból származó fák évgyűrűin következetesen megjelent két kékes gyűrű, amelyek a különösen esős évek lenyomataként keletkeztek. A hidegebb időjárás és a sok csapadék nem kedvezett a helyi mezőgazdaságnak, különösen Dél-Európában. Az olasz városállamokban, Genovában és Velencében és még sok más területen éhínség fenyegetett.
A helyi vezetők gabonát kezdtek importálni a Fekete-tenger ázsiai partvidékéről, amely akkoriban a Mongol Birodalom fennhatósága alá tartozott. A tudósok szerint épp ez a gabonakereskedelem válhatott a pestis európai megjelenésének kulcsává.
A gabonaszállító hajók rakományában patkányok és bolhák is utazhattak,
amelyek hordozhatták a Yersinia pestis baktériumot.
Amikor ezek a hajók megérkeztek az olasz kikötőkbe, a kórokozóval fertőzött bolhák új gazdatesteket találtak, és a járvány irtózatos sebességgel kezdett terjedni.
A gabonával terjedt a pestis
Ahogy a hajók sorra kikötöttek a Földközi-tenger partján fekvő városokban, a pestis is követte őket – ez a korabeli leírásokból jól kitűnik, az egybeesés a hajók kikötési idejével pedig nem lehet véletlen.
Előbb Szicílián, majd Itálián, Franciaországon és az Ibériai-félszigeten át végül egész Európát elérte a pusztító kór.
A kutatók kiemelik, hogy a fekete halál terjedési mintájának ez az új megvilágítása felhívja a figyelmet arra, hogyan befolyásolja a járványok terjedését a globalizáció, illetve hogyan járulhatott hozzá ugyanez a Covid robbanásszerű terjedéséhez is.
Ha kíváncsi vagy a történelem egyik legpusztítóbb betegségére, amelynek az izzadás volt az első tünete, olvasd el ezt a cikkünketis!
