Túl szenvedélyesre sikerült ez a szobor, ennek köszönheti világhírét

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Ha valaki olyan szerencsés, hogy láthatta már élőben Rodin világhírú szobrát, A csókot, az tudja, milyen elképesztő hatással van az emberre: földbe gyökerezik a lábunk, és azon gondolkodunk, hogyan jöhet létre ilyen csoda, miképp lehetséges emberi érzelmeket kőből szoborrá faragni.

De ez a mesterművek lényege: nem mindenki képes megalkotni őket. A francia szobrász, Rodin, A csóknevű szobra ma világhírű, ám keletkezésének története elképesztő még a művészet iránt kevésbé érdeklődők számára is.

Szeretők a pokolban

1880-ban, amikor Rodin már a negyvenes éveihez közeledett, és megalapozta a hírnevét is, a francia állam először bízta meg egy hatalmas bronz ajtó elkészítésével, amely egy múzeum kapuja lett volna. A szobrász monumentális témát választott a monumentális alkotáshoz: Dante Isteni színjátékának Pokol című részét. A kapu baloldali szárnyának középső részére egy szerelmespárt mintázott: Paolo és Francesca történetét akarta megjeleníteni, akikkel Dante a Pokol második körén találkozott. 

A csók pillanatok alatt világhírű szobor lett
Fotó: Scott Barbour / Getty Images Hungary

A 13. századi történet szerint a pár akkor szeretett egymásba, amikor szerelmes történeteket olvastak együtt. A baj, ahogy ez már lenni szokott, abból kerekedett, hogy Francesca férje, aki mellesleg Paolo bátyja is volt, felfedezte bimbózó kapcsolatukat, és azonnal leszúrta őket. Rodin a szerelmespár első csókját akarta megörökíteni. 

Így lett önálló szobor a világhíres A csók

Az 1880-as évek közepére a múzeum terve sajnálatos módon megfeneklett, ezért a kaput, amit Rodin Pokoli kapujának neveztek, csak a szobrász halála után öntötték bronzba. Ugyanakkor Rodin úgy vélte, a szerelmesek szobra túlságosan szenvedélyes, intim, és nem illik a kapu koncepciójába, ezért önálló szoborként is elkészítette, és 1887-ben ki is állította. Mivel nem fedte fel az eredeti témát, és az alkotás igen dinamikusra sikerült, illetve a jelenet is univerzálisnak mondható, azonnal siker lett és az emberek csak A csókként emlegették

A Gondolkodó Rodin másik világhírű szobra
Fotó: Michele Tantussi / Getty Images Hungary

A sikerre való tekintettel a francia állam ismét megbízta a szobrászt, hogy készítse el A csók felnagyított változatát márványból. Rodinnek tíz évébe telt, mire kifaragta a szobrot, és amíg el nem készült, addig nem is állította ki a Balzacról készült szobrát, mert úgy vélte, az emberek jobban elfogadják majd az absztrakt alkotást, ha ott van mellette egy már „befutott”, populáris mű is. 

A csók annyira népszerű lett, hogy több mint 300 darab bronz másolata készült el 1917-re.

Talán a szobrász maga sem gondolta volna, hogy az alkotás, amelyet túl erotikusnak ítélt, ilyen hatással lesz majd emberek tömegeire, nemcsak az alkotás évtizedeiben, hanem jóval azt követően is. 

Hiába, az ember azt élvezi a művészetből, amihez valamelyest kapcsolódni tud, és a szenvedélyről, az intimitásról mindannyiunknak vannak elképzelései, élményei, fantáziái. Rodin ezt az egyetemes élményt jelenítette meg mindannyiunk számára. 

Ha kíváncsi vagy annak a szobornak a történetére, amelyiknek minden évben új arcot festenek, olvasd elezt a cikkünket.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Becz Dorottya
Becz Dorottya
Becz Dorottya az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett magyar szakon, majd a Bálint György Újságíró Akadémia posztgraduális képzésén szerzett felsőfokú újságíró képesítést. Később elvégezte a Pécsi Tudományegyetem politológia szakát is. Karrierje során dolgozott online médiumoknál újságíróként, szerkesztőként, szövegíróként, valamint projektmenedzserként az állami és a privát szektorban egyaránt. Később szerkesztőként vállalt munkát ismert és kisebb könyvkiadóknál. Három mesekönyv és két felnőtteknek szóló kiadvány szerzője. A Díványnál 2025 januárjában kezdett dolgozni.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sejtszinten borítja fel agyad működését ez az állapot

Egy friss kutatás szerint a depresszió nemcsak a hangulatot és a gondolkodást érinti, hanem egészen a sejtek szintjéig hatással lehet az agy működésére. A tudósok olyan változásokat találtak az agy és a vérsejtek energiaellátásában, amelyek segíthetnek megérteni, miért jelentkezik a tartós fáradtság, a motivációhiány vagy a „lelassult” gondolkodás ennél az állapotnál.

Édes otthon

Ezeken a helyeken lehet azbeszt a te otthonodban is

Sokan úgy gondolják, hogy az azbeszt rég betiltott építőanyagként a lakásokban már sehol sem okozhat problémát. Azonban Magyarországon ma is rengeteg olyan épület, melléképület és udvari szerkezet áll, amely tartalmazhat azbesztet – gyakran úgy, hogy a tulajdonosok erről nem is tudnak.

Életem

Felújítják az egyik budapesti hidat: így hat a forgalomra

Felújítják a Hajógyári-sziget fő megközelítési útvonalát jelentő K-hidat. Az eredetileg ideiglenesnek szánt szerkezet teljes körű rekonstrukciójára a Budapest Közút Zrt. pályázatot írt ki, a kivitelezés pedig várhatóan 2026 őszén indulhat.

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.