A vidámparkok ugyan sikolyoktól hangosak, szeretünk borzongani a szellemvasúton, vagy nagyokat ütközni a dodzsemmel, mégis biztonságban érezzük magunkat, hiszen egy olyan helyen vagyunk, ami már nevénél fogva is arra hivatott, hogy szórakoztassa az odalátogatókat. Nem volt ez mindig így.
A mellékvesevelőből származó adrenalin vészreakcióra felszólító termelődésének mesterségesen gerjesztett változatát régóta hajkurássza az emberiség extrém tevékenységek formájában. Ennek egyik leghűbb példája a hullámvasút.
Hullámvasút
16. századi elődje Oroszországban a jégcsúszda nevű, jégből és fából épített dombocska volt, melyre egy kíméletlen lépcsőzéssel kellett feljutni, majd onnan egy nagy jégtömböt meglovagolva lehetett lecsúszdázni egy kis szalmanyeregben ülve. Legalábbis amíg az ember ki nem zuhant belőle.
Franciaországban az 1800-as években ennek már egy továbbfejlesztett változatával rukkoltak elő, mely kereken gurult a domb aljáig, de amikor a tökéletlenül illesztett kerekek a zötykölődéstől idejekorán lepotyogtak, akkor a végállomás is hirtelen kiszámíthatatlanná vált.
Flip Flap Railway
A hírhedtté vált Coney Island-i Paul Boyton's Sea Lion Park adott otthont az egyik első hurkolt hullámvasútnak. Mielőtt az 1890-es évek közepén üzembe helyezték volna, 1888-ban Ohióban tesztelték homokzsákokkal és majmokkal. Volt is rajta mit próbálgatni, hiszen korabeli beszámolókból tudjuk, hogy a merész adrenalinhajszolókra becslések szerint 12 G erő hathatott a Flip Flap Railway névre keresztelt fa hullámvasúton. Ez igencsak magas szám, figyelembe véve, hogy egy vadászpilótára is „csak” 7 G nyomás nehezedik. Ezt az extrém teljesítményű centrifugális vasutat végül rövid időn belül, 1902-ben leállították, mert nemcsak kellemes nem volt, de veszélytelen és gazdaságos sem.
Más baj is volt a vidámparkokkal
A régi idők vidámparkjaiban nemcsak a veszélyes szerkezetek tudtak kellemetlen perceket szerezni a szórakozni vágyóknak, de bizony némelyik találmány is inkább goromba viccnek bizonyult, mintsem az őszinte vidámság forrásának. Ma már úgy mondanánk, a régi idők vidámparkja semmiképp sem volt „píszí”. Akadt, amelyikben a hölgyek szoknyáját alulról fellövellő légáram fújta a nyakukba (ilyennel a Városligetben is találkozhattunk anno), de Amerikában arról is gondoskodtak, hogy a látványból kevesen maradjanak ki. Olyan is volt, szintén Coney Islanden, hogy mintegy háromszáz törpe termetű ember élt egy számukra felépített miniatűr kisvároskában saját stranddal, postafiókkal, ahová látványosságként járhattak csodájukra a vidámparkba látogató „óriások”.
Mindezeken felül komoly rasszista „merényletekért” is kértek pénzt attrakció címen, mint például a feketék baseball-labdával való megdobálásnak lehetőségéért. A számtalan fizikai sérülés mellett lelki traumákat is okozó „játék” helyenként egészen az 1960-as évekig fennmaradt.
A régmúlt vidámparkjai emellett az állatokkal sem bántak kesztyűs kézzel, és tűzvédelmi szempontból sem állták a sarat, de szerencsére ma már bízhatunk az önfeledt és másokat sem sértő, emberéletre veszélytelen szórakozás lehetőségében, ha egy kisebb vagyonért vidámparkba látogat a család.
Európában ma 300-nál is több vidámparkot tartanak nyilván.
Köztük a legnagyobbak
- a Disneyland, Franciaországban,
- az Europa Park, Németországban,
- a Phantasialand, szintén Németországban,
- az Efteling, Hollandiában,
- a PortAventura, Spanyolországban.
Ha Mickey Mouse-ékat Párizs közelében akarjuk meglátogatni, az ajándéknak is mesés, dátum nélkül megváltható felnőttbelépőért jelenleg 105 eurót kell fizetnünk. A németországi Europa Parkba 14 éves kor felett legalább 57 eurót kell kiadni az egynapos belépőért, de annak ára dátumfüggő, így pontosabbat csak a konkrét látogatási nap ismeretében tudhat róla meg az érdeklődő. A kölni Phantasialandba csak online megváltott belépővel lehet ellátogatni, a helyszínen jegyértékesítést ugyanis nem folytatnak, de ha valaki a látogatás napjára hagyja a jegy internetes megváltását, annak a 47–61 euró között mozgó felnőttjegy árához 10 euró többletet számolnak fel. A hollandiai Efteling vidámparkjába fejenként szintén 48 eurótól szabad belépni, s pontosan ugyanez igaz a Barcelona vonzáskörzetében lévő PortAventura vidámparkjára is.
