Néhány élőlény képes arra, hogy egyedül, hímek nélkül is szaporodjon. A kanyargó szillevéldarázs pontosan ilyen kártevő, ráadásul hatalmas pusztításra képes, mivel alternatív gazdanövényen is képes megtelepedni.
Nemrégiben meglepő természeti jelenséget figyeltek meg Észak-Amerikában: egy apró rovar jelentős pusztítást végez a kontinens fái között, különös nyomokat hagyva maga után. A megfigyelések azt mutatják, hogy a kártevő roppant gyorsan jut el új területekre. Nyomaival – látható minták a leveleken – egyre több helyen találkoznak.
Veszélyes kártevő, hím egyedek nélkül
A jelenséget a kanyargós szillevéldarázs (latinul Aproceros leucopoda) okozza, amelyet a kutatók az elmúlt években fedeztek fel Észak-Amerikában. A rovar eredetileg Kelet-Ázsiából származik – írja a ScienceNews.

A rovar életciklusa és viselkedése miatt válik különösen figyelemre méltóvá: a kifejlett egyedek alig 1 centiméter hosszúak, de jelentős pusztításra képesek. A nőstények petéiket a szilfa leveleinek szélén helyezik el, és amikor a fiatal lárvák kikelnek, a levelekből táplálkoznak. Rágásuk kacskaringós vonalakat hoznak létre a levélszövetben, innen ered a faj neve. Idősebb korukra a lárvák nagyobb mennyiségben fogyasztják a leveleket, akár tarrágást is okozhatnak.
Egy másik igen érdekes tény, hogy minden egyed nőstény, és nem szükséges hím partner ahhoz, hogy petéket rakjon.
Az utódnemzés ezen módját parthenogenezisnek nevezik: a nőstény olyan petéket rak, amelyek megtermékenyítés nélkül is életképes, kizárólag nőstény utódokat hoznak létre.
Ez a reprodukciós mód rendkívül hatékonnyá teszi a faj elterjedését, mert egyetlen megtelepedett példány is képes önállóan új populációt létrehozni.
Különleges alkalmazkodóképesség
A terjedés gyorsaságát az is segíti, hogy az állatok természetes úton viszonylag nagy távolságokra el képesek repülni, ráadásul az emberek is „segíthetik” ezt anélkül, hogy tudnának róla: a lárvák vagy bábozódó egyedek képesek megkapaszkodni autók külső részein, esetleg növény- vagy tűzifaszállítmányokon, így több száz kilométeres távolságokra is eljuthatnak.
Kutatások kimutatták, hogy a rovar nemcsak az amerikai szilvafajok levelein képes fejlődni, hanem közeli rokon növényeken is, például a japán szilfa („zelkova”) levelein is megfigyeltek petézést és táplálkozást.
Ez azért fontos, mert ezeknek a „alternatív” gazdanövényeknek a levelei tavasszal korábban jelennek meg, mint a szilfákéi, így a rovar korábban kezdi meg éves életciklusát: egy esztendőben több nemzedéke is kifejlődhet. Ezen túlmenően igen ritka, hogy egy ennyire növényspecifikus kártevő képes legyen alternatív gazdanövényen is fejlődni.
Jelenleg a tudósok nem tudják pontosan megjósolni, hogy a faj elterjedése hosszú távon milyen hatással lesz az amerikai szilfák egészségére.
Egyes fáknál csak kisebb tüneteket okoz, míg más helyeken a komoly levélvesztés olyan stresszt jelenthet a növény számára, ami hosszabb távon akár pusztuláshoz is vezethet.
Ha tetszett ez a cikk, olvasd el, miért jelent komoly bajt, ha ezt az állatot látod az otthonodban.
























