200 éve ettől a gyümölcstől rettegett Európa

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Miután jóízűen elfogyasztották a veszélyes gyümölcsöt – amely ma is ott van mindannyiunk asztalán –, jó néhányan eltávoztak ebből a világból.

Az első meglepetést általában akkor okozza a paradicsom, amikor kiderül, hogy bár zöldségnek gondoljuk, valójában gyümölcsről van szó. Ez azonban sokkal kellemesebb meglepetés, mint amit azoknak szerzett, akiket súlyosan megbetegített. Az 1700-as években annyira rossz volt a paradicsom híre, hogy olyan mérgező növényekkel emlegették egy napon, mint a boszorkányok kelléktárában szereplő mandragóra. 

Csak a termése fogyasztható

A paradicsomról sokan tudják, hogy csak a termése fogyasztható, ám a szára, a levele és a gyökere is bőven tartalmaz egy alkaloid nevű anyagot, amely – ugyan enyhén, de – mérgező az emberi szervezet számára. Sőt, a még zöld paradicsom is csak savanyítással veszít mérgező hatásából, ahogyan az a része is okozhatna kellemetlen tüneteket, ahol a szár becsatlakozik az érett, piros húsba, és amit általában evés előtt ki szoktunk vágni. Ám egyrészt többkilónyit kellene megennünk belőle ahhoz, hogy tényleg rosszul legyünk, másrészt az 1700-as években valójában nem ez okozta a bajokat. 

A veszélyes gyümölcsöt sokáig csak dísznövényként tartották
Fotó: Westend61 / Getty Images Hungary

Még az 1800-as években is rossz volt a híre

Már az ősi aztékok is fogyasztották a paradicsomot, amely a 16. században érkezett az öreg kontinensre, amikor spanyol hódítók hozták haza magukkal mexikói útjukról.

Egyes források szerint maga Cortez szállította az első magokat Spanyolországba az 1500-as évek elején, hogy aztán később elterjedjen egész Európában. Kezdetben azonban – például az angol kertekbe – nem élelmiszerként, hanem csupán érdekessége és a termés szépsége miatt kerültek paradicsompalánták.

Az 1800-as évekre viszont az újságok már tele voltak olyan receptekkel, amelyeknek egyik fő hozzávalója a paradicsom, köszönhetően többek között a Nápolyban egyre népszerűbb pizzának és a rá kerülő paradicsomszósznak. Bár meglepő módon a paradicsommérgezéstől való félelem még jó ideig fennmaradt. Ráadásul a növény rossz hírnevét még az is öregbítette, hogy méretes, zöld hernyókat is behurcoltak vele. Sokszor éppen ezeket az állatokat tették felelőssé a mérgezéses esetekért. 

A veszélyes gyümölcs csak társtettes volt

De mi is okozta a paradicsommal kapcsolatba hozható haláleseteket több mint 200 évvel ezelőtt? Ma már pontosan tudjuk, hogy valójában nem maga a gyümölcs volt a tettes, pontosabban csak része volt a tragédiákban.

Valójában az ólomtartalmú tálak voltak veszélyesek
Fotó: Jasmin Merdan / Getty Images Hungary

A korabeli főúri házakban ugyanis gyakran cinből készült tányérokban szolgálták fel a különböző fogásokat, a paradicsomban található sav pedig kioldotta az ólmot az étkészletből, és ez okozta a mérgezéseket. Gyakori eset volt, hogy miután jóízűen megették a paradicsommal készült fogást, az áldozatok először rosszul lettek, majd életüket is vesztették. Azonban a tányérokat senki nem gondolta bűnösnek, így a paradicsom került sok főúri házbanhosszú évtizedeken át tiltólistára.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Ványik Dóra
Ványik Dóra
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.

Offline

A Notre-Dame szobraiból olvasta ki az örök élet titkát, majd köddé vált az utolsó alkimista

A történelem tele van rejtélyes figurákkal, de kevés olyan ember akad, aki akkora kulturális és ezoterikus vihart kavart volna a modern korban, mint Fulcanelli. A titokzatos francia férfi, akit a huszadik század utolsó igazi alkimistájaként emlegetnek, a legenda szerint megfejtette a bölcsek kövének titkát, rájött az örök élet elixírjének receptjére, majd miután megosztotta tudását a világgal, egyszerűen köddé vált. Története a mai napig lázban tartja a történészeket, a detektíveket és az összeesküvés-elméletek híveit.

Életem

Katasztrófa fenyegeti Dél-Magyarországot: összeomolhat a mezőgazdaság

Egy új tudományos modell, a Climate-Driven Agricultural Decline Index (CADI) aggasztó jövőképet vetít előre a hazai agrárium számára. A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács és a Barcelona School of Economics kutatói arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben nem sikerül időben és hatékonyan alkalmazkodni a gyorsan megváltozó éghajlati feltételekhez, a század végére drasztikus mértékben romolhat a dél-magyarországi földek termőképessége.

Mindennapi

Leállnak a bíróságok: így érinti az ügyeidet az ítélkezési szünet

Hazánkban július 15-e a Bíróságok Napja, amely a bíróságokon munkaszüneti nap. Ekkor kezdődik a 2026. augusztus 20-ig tartó ítélkezési szünet is. A bíróságok hivatalos tájékoztatása szerint ebben az időszakban főszabály szerint nem tartanak tárgyalásokat, az ügyintézés azonban nem áll le teljesen.