Fogorvos találta fel az egyik legegészségtelenebb nyári kedvencünket

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Nehéz lenne megmondani, melyik az az édesség, amelyik a leginkább árt a fogunknak, hiszen a cukor minden formában káros, legyen szó hozzáadott vagy természetesen előforduló cukorról. De ha mégis ki kellene választani, hogy melyik az az édes finomság, amivel a legnagyobb kárt tehetjük a fogunkban, akkor a legtöbb fogorvos biztos, hogy a vattacukorra szavazna.

Pedig épp egy fogorvos volt, aki kitalálta ezt a pihe-puha párnára emlékeztető ragacsos édességet. A hurkapálcikára tekert finomságnak az Egyesült Államokban saját ünnepnapja is van, a nemzeti vattacukornapot december 7-én tartják meg az amerikaiak.

Egy fogorvos és egy cukrász találta fel a vattacukrot

Vásárokon, különféle szabadtéri és sportrendezvényeken, strandon vagy az állatkertben is találkozhatunk vattacukrot készítő árusokkal. A cukros édesség igen népszerű a gyerekek körében. Sokszor alig győzik kivárni, hogy a speciális gépben kipörgessék a vattacukrot, hogy azután fültől fülig ragadva megegyék, és élvezzék, ahogy elolvad a nyelvükön a légiesen könnyű fonott cukor.

A vattacukor az elmúlt 120 évben meghódította a világot
Fotó: Westend61 / Getty Images Hungary

A vattacukrot és a vattacukor-készítő gépet 1897-ben pedig nem más találta fel, mint egy amerikai fogorvos, jogász, író és feltaláló, William Morrison. A feltaláló orvost egy John C. Wharton nevű cukrász segítette a fonott cukrot készítő eszköz tökéletesítésében. Az általuk tervezett gép végül 1904-ben debütált a St. Louis-i Világkiállításon. 

A vásárt az évszázad eseményének szánták, ennek megfelelően számos látnivalóval büszkélkedhetett, beleértve az óriáskereket és a cirkuszt is. Több mint 20 millióan keresték fel a világkiállítást bő nyolc hónap alatt. Morrison és Wharton nagy örömére a vásárlátogatók közül sokak érdeklődését felkeltette az akkoriban „tündérselyem” néven ismert cukros finomság.

A St. Louis-i Világkiállításon nemcsak a vattacukor, hanem az óriáskerék is debütált
Fotó: raclro / Getty Images Hungary

A vásári látogatók körében a csemege annyira népszerű volt, hogy a rendezvény végére több mint 68 ezer vattacukor kelt el, melyen Morrison és Wharton – a mai számítás szerint – több mint félmillió dollárt keresett, ami nem túl jelentős összeg, ám ha azt nézzük, hogy mindezt nyolc hónap alatt szerezték meg, már nem is tűnik olyan rossz bevételnek.

Tündérselyemből vattacukor

A világkiállítás után Morrison és Wharton nem hagyta abba a vattacukorbizniszt, sőt, később már nemcsak az édességet, hanem az azt elkészítő gépet is forgalmazni kezdték. 

Ezzel pedig a „tündérselyem” meghódította Amerikát.

Azok, akik maguk akarták elkészíteni a finomságot, vásárolhattak egy kézi hajtású gépet közvetlenül attól az Electric Candy Companytól, melyet Morrison és Wharton azért alapított, hogy a vattacukrot minél szélesebb körben elérhetővé tegyék.

Az amerikai szabadalmi törvények miatt a versenytársak csak 1921-ben léphettek be a piacra, csaknem 25 évvel a vattacukor feltalálása után. Ez az időszak azonban már változásokat hozott a vattacukor világába, ami azzal kezdődött, hogy az 1920-as években Morrison és Wharton „elektromos cukorkagépének” 17 éves szabadalmi oltalma lejárt, és ezzel együtt 1921-ben egy másik fogorvos, Josef Lascaux is betört a vattacukorpiacra.
Miután Lascaux látta fogorvostársa, Morrison sikerét, úgy döntött, ő is szeretné elkészíteni ügyfelei számára a csemegét. Ezért Lascaux megalkotott egy Morrison és Wharton konstrukciójához hasonló vattacukorgépet.

A vattacukor készítéséhez használt gépet a versenytársak kezdék el fejleszteni
Fotó: Kala Studio / Getty Images Hungary

Annak érdekében, hogy elkerülje a tündérselyemmel való összehasonlítást, Lascaux úgy döntött, hogy vattacukor néven hozza forgalomba az édesség új változatát.

Úgy képzelte, hogy a csemege úgy néz ki, mint a Louisianában termesztett gyapot. A vattacukor majdnem 70 százaléka levegőből állt, így logikus volt, hogy Lascaux a gyapot után nevezte el a csemegét. A pamut egy olyan természetesen termesztett bolyhos szál, amely a levegőn keresztül terjeszti a magokat. Annak ellenére, hogy Lascaux volt a névadója a vattacukornak, soha nem ért el nagy sikert az édességüzletben.

A régi vattacukor-technológiát új váltotta fel

Egy másik jelentős változás akkor következett be a vattacukor történetében, amikor 1949-ben az ohiói Gold Medal Products nevű cég bemutatott egy új, korszerűbb gépet. A Morrison és Wharton által megalkotott eredeti vattacukorgép ugyanis gyakran meghibásodott, működés közben rázkódott, és rendkívül zajos volt. A Gold Medal Products által bevezetett rugós talp nemcsak a gép forgó részét tette stabilabbá, hanem növelte a gép megbízhatóságát is. A vattacukor textúrájához szükséges bolyhosságot adó fonókomponensek ritkábban mentek tönkre, így jóval több édességet lehetett előállítani.

Már nemcsak vásárokban, hanem akár otthon is elkészíthetjük a vattacukrot
Fotó: urbazon / Getty Images Hungary

Az 1970-es években pedig már egy teljesen automatizált vattacukor-készítő gépet hoztak forgalomba Amerikában, így a szerkezet már emberi segítség nélkül is képes volt elkészíteni a finomságot. Immár ötven éve annak, hogy a vattacukorgépek minden méretben kaphatók, a legkisebb könnyen elfér a konyhapulton is, így egy kerti partin is lenyűgözhetjük a vacsoravendégeket.

A vattacukrok színes világa

A napjainkban fogyasztott vattacukor nem sokat változott az 1890-es években feltalált eredeti tündérselyemhez képest. A most használt gépkialakítás még mindig nagyon hasonlít Morrison és Wharton „elektromos cukorkagépére”. 

A vattacukor ma már a szivárvány minden színében kapható
Fotó: StÃfan Le DÃ / Getty Images Hungary

Az egyik legnagyobb különbség a ma fogyasztott és a múltbeli vattacukor között az ízvilágban mutatkozik meg.

Ugyanis ahogy változott a fogyasztók igénye, úgy változott a vattacukor ízesítése is. A St. Louis-i Világkiállításon eladott első vattacukor egyáltalán nem volt ízesítve, a színe is fehér volt. Sok évtizeden át a vattacukor hagyományosan csak rózsaszín és kék volt, ám azóta számtalan ízben és ennek megfelelően számtalan színben kapható, a zöldtől az élénklilán át a pirosig. 

Hatékonyabban tartható a vesebetegeknek javasolt, rengeteg megvonással járó diéta, ha néha „bűnözhetnek” egy kicsit. Olvasd el cikkünket, hogy az orvosok szerint mit érdemes nassolni, ami még a gyümölcsnél is egészségesebb, és még a vesénknek is jót tesz.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Juhász Marianna
Juhász Marianna
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Mindennapi

Veszélyes androidos vírus terjed: kifoszthatja a bankszámládat

Adathalász módszerekkel terjesztik azt a vírust, amely egy hasznos, eszközök közötti kommunikációt biztosító funkciót használ ki pénzügyi csalásokhoz. Telepítése után gyakorlatilag a teljes képernyő és a billentyűzet is megfigyelés alá kerül, így a bizalmas adatok megszerzése sem jelent akadályt.

Mindennapi

200 ezer alatt nincs budapesti albérlet: brutális a júniusi áremelkedés

Rendkívül nehéz helyzetbe kerültek azok a diákok és fiatalok, akik idén nyáron keresnek kiadó lakást a fővárosban. Bár a felsőoktatási ponthatárokat csak július 23-án teszik közzé, az albérletpiac már júniusban komoly árszintemelkedést produkált. A budapesti átlagos bérleti díj egyetlen hónap alatt 6,4 százalékkal emelkedett, elérve a 285 766 forintot.

Offline

Villámkvíz: ki rendezte ezeket a híres magyar filmeket?

Jancsó Miklós, Szabó István, Bacsó Péter. Csak néhány név a 20. század leghíresebb magyar filmrendezői közül. Híres filmjeik évtizedeken át szórakoztatták a magyar közönséget, és néhány sikeres alkotásuk még külföldre is eljutott.

Mindennapi

Mégsem vonul ki Magyországról a Tesco: 40 új boltot nyitna az üzletlánc

Az eddigi híresztelésekkel ellentétben, amelyek szerint a Tesco esetleg kivonulna a magyar piacról, az áruházlánc nemhogy nem távozik, de komoly terjeszkedést tervez, és mindeközben egymilliárd forintos beruházással modernizálta 26 éve működő budaörsi boltját. A 2001-ben megnyitott áruház, amely egykor a cégcsoport legnagyobb hazai hipermarketjének számított, átfogó felújításon esett át.

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.

Offline

A Notre-Dame szobraiból olvasta ki az örök élet titkát, majd köddé vált az utolsó alkimista

A történelem tele van rejtélyes figurákkal, de kevés olyan ember akad, aki akkora kulturális és ezoterikus vihart kavart volna a modern korban, mint Fulcanelli. A titokzatos francia férfi, akit a huszadik század utolsó igazi alkimistájaként emlegetnek, a legenda szerint megfejtette a bölcsek kövének titkát, rájött az örök élet elixírjének receptjére, majd miután megosztotta tudását a világgal, egyszerűen köddé vált. Története a mai napig lázban tartja a történészeket, a detektíveket és az összeesküvés-elméletek híveit.