Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Szabadka, Kosztolányi Dezső szülővárosa a magyaros szecesszió gyönyörű példája, ahová nemcsak az irodalomból ismerős helyszínek, hanem a szemet gyönyörködtető épületek miatt is érdemes ellátogatni.
Gyerekkorom, mindig téged kereslek,
ha járom a poros-boros Szabadkát.
Mióta labdám elgurult itt,
nem ér az élet egy fabatkát –
sóhajtott fel 1930-ban, 45 éves korában Kosztolányi Dezső, amikor az Esti Kornél rímei ciklusban megemlékezett szülővárosáról. Több mint 25 éve Budapesten élt; de, mint egyik verséből kiderül, ekkor már világossá vált számára, hogy „varázsszer ott fönn sem terem a bűvös Budapesten”.
A „poros-boros” Szabadka, a „fekete földű és piros ború” Bácska Kosztolányi több regényében és versében is megjelenik. A versekben mint az álomszerű gyermekkor helyszíne, regényekben mint az álmos Sárszeg, amelynek egyetlen aszfaltos utcáján a vénlány Pacsirta sétál szüleivel, és ahol folyton harangoznak, legnagyobb vendéglője a Magyar Király, a piac zsibongását és az emberi életeket pedig befedi a szürke, mindenhová befurakodó por.
Pedig Szabadka a századforduló szecessziós stílusának egyik gyöngyszeme.
Legszebb és legnevezetesebb épületei Kosztolányi gyermekkorában születtek.
A város arculatát nemcsak a hatalmas, szecessziós városháza határozza meg, hanem a Raichle Ferenc által tervezett Nemzeti Kaszinó, a Főgimnázium és az építész saját lakóháza, a Raichle-palota is, amelynek szív alakú kapuján belépve ma a Szabadkai Kortárs Galéria várja a látogatókat.
Szabadka főterén, az árnyas fák alatt egymás után sorakoznak a kávézók: városnézés után pihenjünk meg egy kicsit, és élvezzük ennek a gyönyörű városnak az időtlenségét. Ha pedig több napra érkezünk, a közeli Palicson is tehetünk egy kiadós sétát: miután megcsodáltuk a száz évvel ezelőtti, tehetős polgárok tóparti nyaralóit és az épen maradt korabeli fürdőházakat, a hajdani női fürdőben kialakított kávézóban megállapíthatjuk, hogy Kosztolányinak megint igaza volt: a Palicsi-tó ma is „úgy fénylik, mint az ólom ”.
Ha kíváncsi vagy Ady Nagyváradára is, ezt a cikket ajánljuk.
