3500 év után kettészakadhat az osztrák turistalátványosság: hetek kérdése és megtörténik

Olvasási idő kb. 4 perc

Pár héten belül elválhat egymástól az ismert ausztriai turistalátványosság, a Dachstein alatt található két jégfolyam, a Hallstätter- és a Schladminger-gleccser közötti hóösszeköttetés. Ilyenre 3500 éve nem volt példa – az eshetőség felhívja a figyelmet a klímaváltozás aggasztóan gyorsuló ütemére.

Drasztikusan megváltozhat Ausztria egyik kedvelt turistalátványossága és hegymászóparadicsoma, a Dachstein. Alig több mint két hete szinte példátlanul magas értéket, 14 Celsius-fokot mértek a 2687 méteren található Hunerkogel állomáson, amely közvetlenül a Schladminger-gleccser mellett található.

Amennyiben az időjárás nem változik meg, teljesen hómentessé válhat az állomástól a Seethaler menedékházhoz és a Dachstein északi falához vezető út.

Ez nemcsak a klímaváltozás szempontjából lenne rossz hír: a hóval borított útvonal lehetővé tette, hogy igazi alpinista-tudás nélkül is át lehessen élni a gleccserek kínálta élményt – ha azonban eltűnik a hó, és előbukkan alóla a puszta jég, csak hágóvassal lesz járható az útvonal. A helyzet annyira súlyos, hogy a dachsteini felvonó üzemeltetője közölte: elképzelhető, hogy feljárót építenek a Gjaidstein-nyereghez. 

A Hallstätter- és a Schladminger-gleccser között mintegy 3500 éve állandó az összeköttetés. A Gjaidstein-nyereg alatt azonban jelenleg mindössze 7 méter széles és másfél méter mély a hótakaró. Összehasonlításként: tavaly ilyenkor még 30 méter széles és 2 méter mély volt a hó.

Idézőjel ikon

Idén azonban nagyon kevés hó hullott: az átlagosnak mondható 8-10 méter helyett mindössze 2 méter.

„Ennek következtében egy hónappal előrébb tart az olvadás” – mondta Alexander Seebacher, a Dachsteini gleccservasút üzemeltetési igazgatója. A sziklák előbukkanásával ráadásul a folyamat gyorsulása várható, mivel a kövek eltárolják a hőt.

Jól látható a gleccser méretének csökkelése az évtizedek alatt
Fotó: Copernicus / Dívány

Küzdelem a felmelegedés ellen

A két gleccser közötti hóösszeköttetés megszűnése csak a legújabb probléma a klímaváltozás következményeinek sorában. A Dachsteinen már hosszú évek óta nem lehet hagyományos keretek között síelni, ám ez nem volt mindig így. Erről tanúskodik, hogy nemrég különös faszerkezet bukkant elő a hó és a jég alól. Közelebbi vizsgálat után kiderült: a Hunerkogel sílift részeiről van szó. A szerkezetet 1969-ben építették, ám a globális felmelegedés nem kímélte: a jégfolyam olvadása hatására megváltozott a gleccser elhelyezkedése – néhol magasabbra tolódott, máshol visszább húzódott. A Hunerkogel környékén pont magasabbra került a jéghatár, és a 70-es évek végén betemette a liftet.

Az olvadás azonban most olyan mértéket ért el, hogy ismét előkerültek a szerkezet vázának egyes részei.

Ez azonban csak az egyik állomása volt a síelés és a klímaváltozás küzdelmének. Később ugyanis újabb síterületeket nyitottak meg, és a terület közkedvelt sítereppé vált. Nem kis részben annak is köszönhetően, hogy minden évben roppant korán, már szeptemberben vagy legkésőbb októberben kinyitott, és szinte egész évben fogadta a síelőket. 2016-tól azonban megszűnt a nyári síelés, majd 2022-ben jött az újabb csapás. Olyan forró volt a nyár, és olyan nagy mennyiségben zúdult eső a gleccserre, hogy a síterep fenntartója szeptember 15-én bejelentette: nem tudnak kinyitni a szezonra, mert

Idézőjel ikon

az olvadás hatására hasadékok nyíltak a jégfolyamban, instabillá és sportolásra alkalmatlanná téve a gleccsert.

Noha ekkor még sokan reménykedtek abban, hogy az ezt követő években ismét lehet majd síelni a gleccseren, 2023 márciusában a fenntartó elkezdte leszerelni a felvonókat, hogy azokat máshol hasznosítsák. Azóta hagyományos síelésre nem, csak túrasízésre és sífutásra van lehetőség Dachsteinnél.

Évről évre csökken a Dachstein körüli gleccserek mérete
Fotó: Dea / S. Vannini / Getty Images Hungary

Új turistalátványosságok a régiek helyett

Mindezek mellett egy új turistaház építése is szükségessé vált. A korábbi, fából készült szerkezet ugyanis részben egy befagyott és betemetett víznyelőn állt – az olvadással instabillá vált a felépítmény, így a Dachsteinwarte helyett egy újabb, modern épületet húztak föl: a Seethalerhüttét.

A terület a hagyományos síelés megszűnése ellenére roppant népszerű maradt a túrázók és hegymászók körében. A fenntartók igyekeztek a téli sportok helyett más lehetőségekkel vonzóvá tenni a közel 3000 méter magas hegyet. Egy felvonót és egy panorámaliftet meghagytak, és egyéb látványosságokat alakítottak ki: ma háromféle, lélegzetelállító panorámát nyújtó kilátó, egy függőhíd és egy jégpalota várja a látogatókat. Utóbbit azonban már kikezdte a globális felmelegedés, és a nyári forróság, valamint az esőzések ellen fehér ponyvával borították be a gleccsernek azt a részét, amely alatt

hatméteres mélységben kivésték a termeket az évről évre változó tematikájú, jégből faragott szobrokkal.

A lépcső a semmibe elnevezésű turistalátványosság
Fotó: Loop Images / Getty Images Hungary

Magashegyi élmény nem csak hegymászóknak

A Hoher Dachstein 2995 méteres magasságával bőven nem tartozik Ausztria legmagasabb csúcsai közé (Felső-Ausztria és Stájerország legmagasabbja csak, az egész országra nézve a 3798 méteres Großglockner tarthat igényt erre a címre), ám mind a hegymászók és a túrasízők, mind pedig a turisták körében közkedvelt úticél. Ennek oka, hogy mindenki megtalálhatja a képeségeinek és igényeinek megfelelő élményt. A hegymászók és túrázók válogathatnak a nehezebbnél nehezebb útvonalak között, melyeket sok helyen via ferraták tesznek még kalandosabbá. Olyan szakasz is bőven akad, ahova csak igazi alpinista-felszereléssel lehet megkísérelni az eljutást. A sítúrázóknak sem kell csalódniuk, ha ide utaznak: több különböző nehézségű útvonal indul innen, köztük a Dachstein-hegyéget délről északi irányba átszelő, Hallstatt felé tartó osztrák nemzeti sítúra.

Az egyszerű turisták körében is népszerű Dachstein, hiszen a síterep lezárása óta kialakított látványosságok megtapasztalásához nincs szükség semmilyen különleges felszerelésre, csak meleg ruhára. Vagy akár még arra sem, amennyiben a mostanában megfigyelhető időjárási trendek folytatódnak.

Akadnak hegyek Ausztriában, melyek magasabbak a Dachsteinnél, mégis könnyebben megmászhatók: ilyen például a Grosses Wiesbachhorn

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sürgősen fordulj orvoshoz, ha ilyen a légzésed: rejtett okai lehetnek

A nehezedő légzést vagy a hirtelen fellépő fulladásérzést sokan hajlamosak a stresszre, a pánikra vagy a rossz kondícióra fogni, ám a szakorvosok arra figyelmeztetnek, hogy ez a tünet komoly veszélyeket rejt. A nehézlégzés mögött a tüdőbetegségeken kívül akár súlyos szívelégtelenség, vérszegénység vagy infarktus is állhat. De mikor tekinthető ártalmatlannak a kifulladás, és melyek azok a drámai kísérőtünetek, amelyek esetén egyetlen másodpercet sem szabad várni, hanem azonnal mentőt kell hívni?

Testem

Nem csak izomláz miatt feszülhet a vádli: ezzel a tünettel azonnal fordulj orvoshoz

A vádli feszülését és a láb duzzanatát a legtöbben elintézik annyival, hogy biztosan túl sokat sétáltak vagy elfáradtak a nap végére. Az orvosok azonban arra figyelmeztetnek, hogy ezek a hétköznapinak tűnő panaszok a mélyvénás trombózis legelső tünetei is lehetnek. Ha a vérrög elszabadul, az életveszélyes tüdőembóliához vezethet, ezért bizonyos jelek esetén tilos halogatni a segítséget. Utánajártunk, hogyan lehet megkülönböztetni az ártalmatlan izomlázat a trombózistól, és melyek azok a vészjelzések, amelyekkel azonnal orvoshoz kell fordulni.

Testem

Komoly bajt is jelezhet, ha nem érzed az illatokat: ilyen esetben sürgősen fordulj orvoshoz

A szaglás megromlását vagy elvesztését hajlamosak vagyunk egy egyszerű náthának vagy a COVID utóhatásának tulajdonítani, ám a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a háttérben sokszor komolyabb fül-orr-gégészeti vagy neurológiai betegségek állnak. Miközben az orrpolip vagy a krónikus arcüreggyulladás is elfojthatja az illatokat, a hirtelen, féloldali vagy kísérőtünetekkel jelentkező szaglásvesztés akár súlyos idegrendszeri problémát is jelezhet. Utánajártunk a szaglászavarok különböző típusainak, és annak, hogy pontosan mikor kell azonnal fül-orr-gégészhez fordulni.

Offline

Ide járt nyaralni a monarchia elitje: az Adria Nizzájának is nevezik

Pálmafák, századfordulós luxusvillák és a tenger morajlása: nem kell Franciaországig utaznod, ha igazi riviérai hangulatra vágysz. A horvátországi Kvarner-öbölben fekvő Opatiját nem véletlenül nevezték a Monarchia idején az Adria Nizzájának. Ez a csodálatos klímájú kisváros volt a császári udvar, az arisztokrácia és a művészek első számú menedéke. Itt épült fel az Adria legelső luxusszállodája is a Déli Vasút igazgatójának köszönhetően, amelynek Kristálytermében egykor maga Ferenc József és Sisi királyné is megfordult.

Életem

Vészjósló folyamat indult a magyar erdőkben: beavatkozást sürgetnek a szakemberek

A klímaváltozás, az egyre gyakoribb aszályos időszakok és az erdőtüzek kockázata miatt a magyar erdők jövője ma már nemcsak természetvédelmi, hanem társadalmi kérdés is. A szakértők szerint szemléletváltásra lenne szükség az erdőgazdálkodásban, mert hosszú távon nem lehet kizárólag gazdasági szempontok alapján kezelni az erdőket.

Offline

Emlékszel, mikor élt Bulgakov? Híres írók villámkvíze

Sokak egyik legkevésbé kedvelt iskolai tananyaga az írói életrajzok voltak. Egy-egy író születési és halálozási dátumának az ismerete azonban segíthet abban, hogy nagyjából elhelyezzük az adott alkotó pályaképét a fejünkben.

Édes otthon

Kevesen ismerik a trükköt: konyhai hulladékkal festheted át kerted legszebb virágát

A hortenzia nemcsak az óriási, látványos viráglabdáival hívja fel magára a figyelmet, hanem egy egészen különleges, kaméleonszerű tulajdonságával is: képes megváltoztatni a színét. Ha unod a megszokott árnyalatokat, nem kell drága vegyszerek után nyúlnod a boltban. Csupán a talaj pH-értékét kell módosítanod, amit egyszerű konyhai és kerti hulladékokkal – például kávézaccal, tojáshéjjal vagy épp a kerti sütögetésből megmaradt hamuval – is könnyedén elérhetsz. Eláruljuk a legpraktikusabb házi trükköket, amikkel te magad határozhatod meg, hogy kék vagy éppen rózsaszín virágok díszítsék a kertedet.

Testem

Ilyenkor jelez komoly bajt a derékfájás: ne vedd félvállról!

Szinte nincs olyan ember, akinek ne fájt volna már a dereka egy nehéz nap vagy egy rossz mozdulat után. Mivel népbetegségről van szó, hajlamosak vagyunk egy legyintéssel elintézni, és bevenni egy fájdalomcsillapítót. Ám a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy bizonyos kísérőtünetek fellépésekor tilos halogatni az orvost. A lábba sugárzó zsibbadás, a végtagok gyengesége vagy a vizelettartási problémák olyan „vörös zászlók”, amelyek komoly idegrendszeri sérülést, gyulladást vagy akár daganatos folyamatokat is jelezhetnek. Utánajártunk, melyek azok a vészjelek, amelyekkel azonnal a sürgősségire kell sietni.