A versailles-i kastélykertben két, Trianon nevet viselő palota is található, melyeket méretük alapján különböztetnek meg nevükben. A kettő közül a Nagy-Trianon az, melyben Magyarország történelmének egy jelentős darabkáját is írták. De más országok számára fontos dokumentumokat is szignóztak itt.
A versailles-i kastély, a francia királyok sorának otthona Párizstól pár kőhajításnyira fekszik csupán, az építkezések kezdetekor jelentéktelen kis falvak álltak a helyén. Ezek közül egy volt Trianon. A királyi palotarendszert egyenesen az európai építészet csúcsteljesítményének tekintik. A területet XIII. Lajos francia király vásárolta meg, hogy egy vadászkastélyt építtessen magának.
A kis, királyi búvóhelyet fia, XIV. Lajos kezdte bővíteni. A Napkirály, aki beleszeretett a békés, erdőségekkel körbevett területbe, nagyot álmodott. Ide költözött volna a Louvre-ból, az uralkodók korábbi, a főváros középpontjában elhelyezkedő rezidenciájából. Három építészt bízott meg a munkákkal, a korszak legjobbjait, Charles Le Brunt, André Le Nôtre-t és Louis Le Vau-t. Nem csupán az épületet kellett megtervezniük, de külső és belső díszeit is, szobrokat, festményeket, gobelineket és egy hatalmas, aprólékosan kivitelezett, a korszak divatjának megfelelő, úgynevezett franciakertet szökőkutakkal,labirintusokkal, állatkerttel, sétányokkal.
Trianon házai helyén kastély épült
Nem nyerte el mindenki tetszését az ötlet, mely a királyság bevételének jelentős részét felemésztette, azonban az uralkodó hajthatatlan maradt. Versailles az akkori művészet és kultúra fellegvárává vált. A díszítmények fő témáját a Nap adta, ez dukált a Napkirály számára. Nimfák, istenek szobrai és képmásai díszítettek minden lehetséges falszakaszt. 1682. május 6-án XIV. Lajos hivatalosan is Versailles-t tette meg a francia királyság központjának, bár ekkoriban az építkezések még javában folytak.
A megnyitó ünnepséget követően pedig megháromszorozták az épületegyüttes alapterületét, illetve megépítettek egy, a korábbi kastélyt körbevevő, kétszárnyas épületet is. Az egykori vadászkastély lett a király felségterülete, az udvar pedig hamarosan beköltözhetett a megfelelő méretűre bővített épületkomplexumba.
A királyi udvar létszáma tízezer főnyi is lehetett a dokumentumok szerint.
Kerti pavilonnak szánták a Nagy-Trianont
Az udvaroncok nagy száma miatt a királynak, illetve közvetlen családjának egy idő után szüksége volt egy helyre, ahová visszavonulhatnak. A palotától keletre jelölték ki azt a helyet, az egykori Trianon falucska környékét, ahová egy afféle menedékházat építettek számukra. Természetesen ez az épület is kicsinek bizonyult rövid úton, így alakult ki a Nagy-Trianon kastély Versailles kertjében. Helyén eredetileg egy kisebb palota állt, Lajos király szeretőjének, Montespan márkinénak szánt alkalmi otthonként. Az épületet a királyság bukása után feldúlták, kifosztották. Később, 1805 és 1815 között Napóleon foglalta el, és empire stílusban rendeztette be.
Kisebb testvére, Mária Antónia királyné birodalma lett, a dokumentumok szerint a kastélyban minden par ordre de la Reine, azaz a királyné megrendelésére készült. Az ő meghívása nélkül ráadásul senki sem léphetett a kastélyba, még maga XVI. Lajos se.
Itt írták alá a trianoni békeszerződést
A magyar történelembe egy szomorú esemény miatt vonult be a francia királyok kedvelt otthonának neve. Sokáig úgy hitték, hogy a száz esztendővel később, Madame du Pompadour királyi ágyas számára épült Kis-Trianon palotában írták alá az első világháborút lezáró, minket is érintő békeszerződést. Mint kiderült, a tévhit a Pesti Napló egy korabeli cikkében szereplő félretájékoztatásnak volt köszönhető. Ablonczy Balázs történész kutatási eredményei alapján egyértelműen a nagyobbik palotához köthető a békeszerződés aláírása.
De nem ez volt az egyetlen szerződés, amit itt szövegeztek meg. Míg 1920-ban egy birodalom végére tettek pontot a francia királyi palotában, 50 évvel korábban itt született meg az a birodalom, mely aztán évtizedeken keresztül hatással volt Európa történelmére. Évtizedekkel korábban, a palota Tükörtermében írták alá a Német Császárság alapításának okiratát.
Manapság évente mintegy 7 millió turista keresi fel a szemet gyönyörködtető épületeket és a királyi kertet. A Nagy-Trianon kastély fontosságát jól mutatja, hogy a mindenkori francia köztársasági elnök a mai napig diplomáciai célra használja: itt fogadja a külföldi delegációkat.
Ha kíváncsi vagy, hogy fénykorában milyen lehetett az élet a francia királyi kastélyban, ezt a cikkünket ajánljuk neked.
