Megnőtt a hazai vállalkozók érdeklődése a külföldi számlanyitási lehetőségek iránt, a tranzakciós illeték megemelése ugyanis hozzájárulhat ahhoz, hogy a cégek külföldi szolgáltatóknál helyezzék el a pénzüket.
Nem várható az, hogy a hazai vagyonosok a pénzük döntő többségét külföldre viszik a megemelt tranzakciós terhek miatt. Az viszont igen, hogy a vagyon rendszeresen forgatott részének, a megtakarítások 10-30 százalékának alternatív, külföldi szolgáltatónál keresnek helyet, márpedig ez sem kis összeg – írja az Economx.
A tranzakciós illeték lépésre készteti a vállalkozásokat
Karagich István, a BloChamps Capital ügyvezetője nyilatkozott a témában a lapnak, aki szerint jórészt a július elején bejelentett, augusztustól érvényes intézkedéssel magyarázható – de legalábbis nem függetleníthető tőle az –, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint júliusban 1209 milliárd forinttal apadt a pénzintézetek betétállománya és az sem, hogy az ügyfelek 492 milliárd forint értékben növelték deviza betétállományukat, még illetékmentesen váltva át azokat.
Ahogy korábbi cikkünkben írtuk: a kormány az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) kormányrendelet értelmében emelte meg a pénzügyi tranzakciós illeték mértékét, amit a bankok fizetnek meg az állam felé. A vonatkozó jogszabályok viszont nem tiltják az illeték áthárítását a céges ügyfelekre. Ebből adódóan számos hazai bank bejelentette, hogy átterheli vállalkozói ügyfeleire az 2024. augusztus 1-jétől hatályos pénzügyi tranzakciós illetékemelést. A hazai privátbanki szakma legnagyobb elemzőcégének vezetője szerint:
A 15 százalékos kamatadó mellé a 2023. júliusában bevezetett 13 százalékos szocho, majd a most bevezetésre kerülő új teher elbizonytalaníthatja a kellő pénzügyi tudatossággal bíró hazai, befektetőként és megtakarítóként aktív ügyfeleket, és azok dönthetnek úgy, hogy megtakarításaik egy részét/egészét külföldre viszik, ahol nem változnak olyan gyorsan a szabályok és terhek, mint Magyarországon.
Egyre több nemzetközi hálózattal rendelkező bank teszi lehetővé, hogy a náluk vezetett hazai forintszámlája mellé az ügyfeleik nem csupán hazai devizaszámlát, de igény esetén kvázi szimultán, külföldi devizaszámlákat is nyithassanak, ahol a devizában nominált ügyleteket a bankcsoport más országban lévő leányvállalatánál lehet intézni.
A pénzintézetek ilyen lépései érthetőek, hiszen már ma is elérhető számos olyan pénzforgalmi intézmény és befektetési vállalkozás szolgáltatása Magyarországon, amelyek határon átnyúló szolgáltatásként a magyarországi extra terhek nélkül nyújtanak betétgyűjtési vagy brókerszolgáltatásokat magyar ügyfeleknek. Mindazonáltal Karagich István szerint nem várható az, hogy a Magyarországon őrzött vagyonok jelentékeny része külföldre települne.
Az igazi kockázatot inkább az jelenti, hogy az ügyfelek azt a vagyontömeget viszik külföldi szolgáltatókhoz, amelyet folyamatosan forgatnak. Ez befektetési kategóriáktól függően a vagyon 10-30 százaléka lehet. Ezzel a lépéssel pedig a pénz áramlása kerül külföldre.
A költségvetésnek is az lenne az érdeke, hogy a pénzügyi vagyon mind nagyobb része itthon vegyen részt a pénzpiaci forgalomban. Ha ez a forgási mennyiség csökken, a pénzügyi szolgáltatók jövedelmezősége romlik, a befektetői bizalom ernyed, az állam pénzforgalmi bevételei csökkenhetnek, ráadásul a gazdaság finanszírozása is megnehezül.
