Évente mintegy ötvenezren jelentkeznek a Központi Hírszerző Ügynökséghez, vagyis a CIA-hez. Azonban az Amerikai Egyesült Államok első számú hírszerzési szervezete szigorú követelményeket támaszt potenciális alkalmazottaival szemben, függetlenül attól, hogy milyen munkát vállalnak. Ez a szigorú ellenőrzés akkor sem ér véget, ha a jelentkező felvételt nyer.
A CIA-alkalmazottaknak szigorú szabályokat és előírásokat kell betartaniuk, amelyeket az Egyesült Államok legmagasabb kormányzati hivatalai hoztak létre. Ezeket a parancsokat az ügynököknek nem csak a munkahelyükön vagy munka közben, hanem azon kívül is be kell tartaniuk.
Egy tiszt soha nem osztja meg a munkája részleteit a családjával
Bár a filmeknek köszönhetően jellemzően James Bond-típusú magányos farkasként képzeljük el az ügynököket, valójában sok CIA-tisztnek van jól működő magánélete, amit titkos munkája mellett is egyensúlyban tud tartani.
A tévhitekkel ellentétben ugyanis a CIA-ügynökök is randevúznak, megházasodnak és gyerekeket nevelnek, valamint kapcsolatot tartanak fenn a barátokkal és a családdal.
Ám mindenki mással ellentétben az ügynökök nem oszthatják meg mindennapi életük legtöbb részletét szeretteikkel, és kapcsolataik alakításában is a CIA szabályait kell követniük. A magánélet fenntartása egyáltalán nem könnyű, miután a CIA-ügynökök életének nagy részét titok fedi. A CIA-nál végzett munka titkos jellege miatt még a nem titkos ügynökök sem oszthatnak meg sok részletet a munkájukról a családjukkal. Azt elmondhatják a hozzátartozóiknak, hogy mi a beosztásuk, és néha azt is, hogy milyen földrajzi területeken dolgoznak, de ezen túlmenően szinte semmi mást nem árulhatnak el magukról vagy a munkájukról, mert az már akár nemzetbiztonsági kérdéssé is válhat.
Veszélyes és diszkrét terepfeladatok során azonban előfordulhat, hogy az ügynökök még azt sem mondhatják el a családjuknak, hogy éppen hol, merre tartózkodnak a világban. Biztonsági okokból ugyanis a pontos helyüket a CIA titkosítja. Családjuknak azonban ettől függetlenül van kapcsolattartója a CIA-nál, akit ilyen esetekben elérhetnek. A CIA-nál lévő kapcsolattartó mindig tudja az ügynök pontos tartózkodási helyét, és szükség esetén kapcsolatba is léphet vele.
A CIA ügynökei hűséget esküsznek az Egyesült Államoknak
A CIA-ügynököknek maradéktalan hűséget kell tanúsítaniuk az Amerikai Egyesült Államok iránt. Harry S. Truman elnök 1947-ben írta alá azt a nemzetbiztonsági törvényt, amely létrehozta a CIA-t. Ugyanebben az évben aláírta a 9835-ös végrehajtási rendeletet is, amely a szövetségi alkalmazottak számára előírta a hűségprogramot.
Titoktartási esküt kell tenniük
A CIA-tiszteknek több esküt is le kell tenniük, amikor csatlakoznak az Amerikai Egyesül Államok legfőbb hírszerző szervezetéhez. Az eskü megköveteli, hogy az állami alkalmazottak védjék az ország alkotmányát mindenféle ellenségtől és veszélytől.
A legtöbb kormányzati tisztviselőtől eltérően a hírszerzéssel foglalkozók nemcsak alkotmányos fogadalmat, de titoktartási esküt is tesznek.
Az első titoktartási eskü 1953-ban lépett életbe a CIA-nál, hat évvel azután, hogy Truman elnök aláírta az intézményt létrehozó nemzetbiztonsági törvényt. Bár a fogadalom szövege azóta jelentősen megváltozott, az eredeti titoktartási megállapodás szelleme továbbra is érvényben van. A titoktartási eskü megköveteli a CIA ügynökeitől, hogy esküdjenek meg: semmilyen titkos adatot nem fednek fel soha.
Az eskü kiköti továbbá, hogy a munkaviszony megváltozása soha nem mentesíti az ügynököt az eskü fogadalma alól. Ez pedig azt jelenti, hogy a CIA-ügynökök egy életre szóló titoktartási fogadalmat tesznek, amit, ha megszegnek, akkor jogilag számonkérhetők, és a vonatkozó törvény megsértőit akár büntetőjogi szankciókkal is sújthatják.
Az ügynökök közösségi médiahasználatát szigorúan ellenőrzik
A CIA-ügynököknek sem tilos a közösségi média használata, azonban szigorú szabályokhoz kötött, hogyan lehetnek jelen ezeken a felületeken. A munkahelyükön például egyáltalán nem követhetik nyomon a közösségi média hírfolyamait, és ők maguk sem posztolhatnak, sőt bejegyzéseikben sem említhetik meg, hogy ők a CIA ügynökei, illetve a Központi Hírszerző Ügynökséget és a kollégáikat sem követhetik a social média felületein. Ha valaki ezeket a szabályokat megszegi, akár a munkáját is elveszítheti.
Kávét sem rendelhetnek akárhogyan
Talán a Virginia állambeli Langleyben lévő Starbucks a legjobban őrzött kávézó az Amerikai Egyesült Államokban. Itt található ugyanis a CIA hírszerzési központja, melynek minden egyes munkavállalója szigorú ellenőrzésen esik át, mielőtt munkát kapna. Igaz ez a baristákra is.
Sőt, a Starbucks kávézóba járó CIA-ügynökök sem rendelhetik meg csak úgy a kávéjukat, mint egy átlagos állampolgár.
Az ügynököknek ugyanis tilos bármilyen azonosító információt megadniuk önmagukról a Langley Starbucks baristáinak, ami azt jelenti, hogy a kávézóhálózatra jellemző szokással ellentétben, nem kerülhet fel a papírpohárra a titkosügynök neve, illetve semmilyen olyan adat, ami alapján beazonosítható lenne a kiléte. Éppen ezért a CIA Starbucksban egyáltalán nincs törzsvásárlói rendszer, ugyanis, ha a lista rossz kezekbe kerül, az számos alkalmazottat veszélybe sodorhat. Ezt elkerülendő, a CIA-ügynökök Starbucks ajándékkártyákkal fizetnek a kávézóban.
Nem tilos külföldi házastársat választani
A CIA ügynökeinek nem tilos külföldi házastársat választani, de ez szigorú szabályokkal jár. A titkos ügynököknek és házastársaiknak is amerikai állampolgároknak kell lenniük. Kivétel ez alól, ha CIA-ügynök külföldi állampolgárságú házastársa öt éven belül megszerzi amerikai állampolgárságát, és átmegy minden szükséges háttérellenőrzésen. A „megosztott hűség” ugyanis kényes téma az amerikai kémek esetében, ezért a CIA régóta ellenőrzi tisztjei külföldi kapcsolatait.
Egy 1954-es feljegyzés szerint minden alkalmazottnak, aki egy külföldivel akar házasodni, kötelessége jóváhagyást kérni, ennek hiányában az állását kockáztatja. A feljegyzés kitér arra is, hogy ilyen esetben a női alkalmazottak kérését sokkal nagyobb százalékban utasítják el, mint a férfi alkalmazottakét.
Ha egy CIA-ügynök operatív kapcsolatba kerül egy külföldi állampolgárral, addig nem mondhatja el partnerének, hogy mivel foglalkozik, amíg a partnere át nem esik egy háttér- és poligráfos vizsgálaton.
Ám ez az átvilágítási folyamat igen kimerítővé és összetett, éppen emiatt sok ügynök nem is vállalja.
Miután a szigorú szabályozás miatt nem egyszerű egy CIA-ügynöknek házasságot kötni, ráadásul munkájuk által a házasságra nehezedő terhek sem könnyítik meg a családi életet az ügynökség és alkalmazottai érdekében a CIA arra ösztönzi tisztjeit, hogy tiszttársaikkal alakítsanak ki kapcsolatokat. Az ügynökségen belüli házasságkötés okos karrierlépésnek számít, ugyanis egy másik ügynök sokkal kisebb valószínűséggel jelent biztonsági problémát, mint egy civil társ.
A New Yorkban lévő szobor az USA egyik legismertebb szimbóluma, annak ellenére, hogy az alkotásnak eredetileg nem amerikai "gyártmány".
