Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A nyugati keresztény képi ábrázolásokon a legtöbb esetben almaként festik le azt, amit Éva a tudás fájáról leszakított Isten parancsa ellenére. Egy rabbi kutatásai alapján azonban egészen más étel lehetett a zsidó-keresztény kultúrában megjelenő tiltott gyümölcs.
Titokzatosan fogalmaz a Biblia az édenkerttel történtekkel és az ottani vegetációval kapcsolatban. Mindössze annyit tudunk, hogy az első emberpár a fügefa levelével takarta el szemérmét, illetve azt, hogy Éva a szabályok ellenére evett a tiltott gyümölcsből. Hogy mi is volt az valójában, nem is derül ki egyértelműen.
A katolikus képzőművészetben a fügefa jelenik meg legtöbbször a tudás fájaként, legalábbis külleme alapján az Ádámot és Évát ábrázoló képeken, ám a legtöbb esetben almát szakajt róla az asszony. Vannak, akik ebben a fában az első, háziasított növényt sejtik és úgy vélik, a Kánaán egy létező helyszín lehetett valahol a termékeny földű Mezopotámia területén, ahol a mai értelemben vett mezőgazdaság egykor kezdetét vehette.
Nem alma volt a tiltott gyümölcs
Egy tanulmány szerint azonban semmiképpen nem lehetett alma a tiltott gyümölcs, hiszen ez a ötlet, hogy a bűnbeesés az almához köthető, Európából származik. Maga az alma pedig Kazahsztánban őshonos. Latin neve azonban valamiféleképpen mégis összekapcsolta az eredendő bűnnel. A malus ugyanis egyaránt jelent almát és bűnt is latinul. A korai kódexeket megfestő szerzetesek ráadásul nagyobb valószínűséggel ismerték az akkorra már a kontinensen is elterjedt almát, mint a mediterrán vidéken őshonos gyümölcsöket.
„Amikor látta az asszony, hogy jó enni a fáról, és hogy gyönyörű a szemnek, és hogy kívánatos a fa a bölcsesség forrásaként, szakított a gyümölcséből, és evett. Adott a férjének is, és az is evett.”
A tanulmány szerzője szerint a tiltott gyümölcs akár a füge is lehetett. Már csak azért is, mert a szent könyv szerint az első emberpár arról a fáról tépte le a leveleket a Paradicsomból való kiűzetéskor, ami mellett éppen voltak, amiről éppen ettek. Mindez körülbelül 6 ezer évvel ezelőtt lehetett, legalábbis a Biblia szerint. Az archeobotanikusok úgy vélik, valamikor 11 ezer évvel ezelőtt kezdhette háziasítani a fügét az ember, és ez lehetett az első növény, amit uralma alá hajtott.
Füge vagy gomba lehetett a tiltott gyümölcs?
A tanulmány Ari Zivotofsky rabbira hivatkozik, a Bar-Ilan Egyetem professzorára ezügyben. Az archeobotanikus vizsgálatok ezt alá is támasztják, hiszen az ókori Jerikó egykori területétől alig pár kilométerre fügecsírákat és apró fügéket fedeztek fel egy falu területén folyó ásatás során, melyeket emberi fogyasztás céljából aszalhattak egykor. Ezen gyümölcsök életkora ráadásul megelőzi még a búza domesztikációjának vélt kezdeti idejét is.
Mások, például Terence McKenna etnobotanikus és John M. Allegro archeológus, a Holt-tengeri tekercsek kutatói szerint a tiltott gyümölcs egy pszichedelikus gomba, a pszilocibin (Psilocybe cubensisa) lehetett. Ők úgy vélik, a szabadban Afrika-szerte megtermő hallucinogén gomba vezethetett a Homo sapiens térnyeréséhez azáltal, hogy fogyasztása során fejlődtek kognitív képességeik.
Ha érdekel, ki lehetett Ádám első felesége, olvass tovább ide kattintva.
