Terhes nőkkel akarták elfoglalni ezt a területet – nem úgy sült el, ahogy elképzelték

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Az Antarktisz különálló régió, nem tartozik egyik országhoz sem. De vajon mi történik akkor, ha egy gyerek éppen itt jön világra?

Az Antarktisz nem ország, nincs kormánya, nincs saját lakossága, és nincsenek klasszikus értelemben vett városai sem – éppen ezért ezen a területen megszületni sem lehet csak úgy.

Különös módját választották a terület elfoglalásának  

Mi az oka annak, hogy mégis 11 gyermek ezen a fagyos területen látta meg a napvilágot? Az IFLScience cikke szerint egyértelműen tudatos döntés. 

A jeges terület elfoglalását terhes nőkkel igyekeztek megoldani
Fotó: NASA/James Yungel / Wikimedia Commons

Mivel maga az Antarktisz hivatalosan nem tartozik egyetlen nemzethez sem – amelyet az 1959-es antarktiszi szerződés rögzített is –, ám jókora terület, nem csoda, hogy sokan szerettek volna legalább részben ellenőrzést szerezni felette.  

Franciaország, Chile, Argentína, Brazília, az Egyesült Királyság, Ausztrália, de még Új-Zéland is kinézett magának a jeges földrészen egy-egy szeletet. 

Argentína ebben egészen odáig ment, hogy 1977-ben helikopteren szállított a szigetre egy a már harmadik trimeszterben lévő nőt, aki végül két hónap múlva,

Idézőjel ikon

1978. január 7-én életet adott a fiának. Így Emilio Marcos Palma lett az első, Antarktiszon született ember.

Nem kaphattak itteni állampolgárságot

Emilio után még tíz baba látta meg a jeges kontinensen a napvilágot – mindegyikük édesanyját Argentína és Chile szállította a helyszínre, ezzel „igazolva” azt, hogy a terület hozzájuk tartozik. 

Az Antarktiszon azonban a körülmények egyáltalán nem ideálisak a szüléshez, és egy harmadik trimeszterben lévő várandós nő szállítása is komoly kockázatokkal jár. Ennek következtében 1985-ben hivatalosan is megtiltották ezt a jellegű „gyarmatosítást”, így ettől kezdve már nem beszélhetünk állandó születésszámról a kontinensen. 

A babák pedig – bár valóban különleges helyen születtek – hivatalosan a szüleik állampolgárságát kapták, mivel az Antarktisz nem számít országnak, így

Idézőjel ikon

nem adhat ki útlevelet vagy állampolgárságot.

Az eseményeknek azonban volt egy igazán érdekes következménye: mivel mind a 11 antarktiszi baba életben maradt, a jeges kontinensen hivatalosan a világ legalacsonyabb a csecsemőhalandóság – pontosan nulla.

Ha tetszett ez a cikk, olvasd el, melyik az egyik legkülönlegesebb emberi képesség.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Scheftsik Tamás
Scheftsik Tamás
Újságíró, szerkesztő
Scheftsik Tamás a Pécsi Tudományegyetemen szerzett andragógus képesítést. Több, mint 15 éves újságírói pályafutása alatt több online magazinnál és szaklapnál is dolgozott szerkesztőként és újságíróként. Egészségügyi szakújságírói munkája mellett edukációs tartalmak készítésével is foglalkozott. 2025 szeptembere óta a Dívány munkatársa.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Emberszafarik Szarajevóban: gyerekre is vadászhatott, aki eleget fizetett

Ezio Gavazzeni olasz író és oknyomozó újságíró a Hétvégi orvlövészek című kötetében a boszniai háború idejére kalauzolja el az olvasókat. Gavazzeni sokkoló történteteket göngyölített fel: Szarajevó ostroma alatt nemcsak katonai mesterlövészek figyelték a várost a dombokról, hanem tehetős nyugati férfiak is érkezhettek a háborús övezetbe, hogy pénzért civilekre lőjenek.

Életem

Ezért nem mersz őszintén beszélni a főnököddel a szakértő szerint

A munkahelyi konfliktusok jelentős része nem egyik napról a másikra alakul ki. Sokszor a ki nem mondott feszültségek, a tisztázatlan szerepek, a hiányzó visszajelzések és a vezető felé meg nem fogalmazott kritikák épülnek egymásra. De miért olyan nehéz őszintén beszélni a főnökkel, és hogyan lehet egy csapatban valódi, nem csak látszatkommunikációt teremteni?

Mindennapi

Így válts eurót a 2026-os nyaraláshoz: súlyos tízezreket bukhatsz, ha nem figyelsz

Hosszú éveken át élt a köztudatban, hogy ha például nyaraláshoz kell pénzt váltanunk, akkor a neobankok kínálják a legolcsóbb megoldást a középárfolyamos váltással. Ez a megszokássá vált devizaváltás észrevétlenül teheti drágábbá az utazást, ezért a nyaralás előtt mindenképpen érdemes megnéznünk, hogy hol kapjuk a legtöbbet a pénzünkért.

Szülőség

Így jutnak pluszpénzhez a nyugdíjasok: egyre többen választják ezt

A Magyarországon a nyugdíjkorhatár betöltése egyre kevésbé jelent automatikus visszavonulást, hiszen sokan ezt követően is aktívak maradnak, munkát vállalnak vagy közösségi szerepet töltenek be. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ma már 140–150 ezer nyugdíjas végez keresőtevékenységet, ami az elmúlt tíz évben körülbelül 2,5–3-szoros növekedést jelent.

Offline

Ez a kastély ihlette Shakespeare Hamletjének ikonikus helyszínét: ma már a világörökség része

William Shakespeare leghíresebb drámájának, a Hamletnek baljós és intrikákkal teli helyszíne, Elsinore vára nem a képzelet szüleménye. A dániai Helsingør partjainál fekvő, ma már UNESCO világörökségi védelmet élvező Kronborg-kastély ihlette a darabot. A monumentális reneszánsz erődítmény egykor Európa egyik leggazdagabb és legfélelmetesebb helye volt, amely a tengerszoroson átmenő hajók megvámolásából gazdagodott meg. De hogyan jutott el a dán luxusvár híre a Londonban alkotó Shakespeare-hez, és milyen sötét titkokat rejtenek a kazamatái a mai napig?

Önidő

Három világ ér össze ezen a szlovén tengerparton: Portorožtól egy karnyújtásnyira az olasz és a horvát határ

Ha lehet azt mondani egy országra, hogy ezer arca van, akkor Szlovéniára ez hatványozottan igaz. Egészen különleges, hogy az alig több mint 20 ezer négyzetkilométeres államban néhány órás autóúton belül találkozhatunk alpesi csúcsokkal, smaragdzöld folyókkal, mesebeli tavakkal, barlangrendszerekkel és mediterrán tengerparttal is. Utóbbi ugyan mindössze 46 kilométer hosszú, ám annál változatosabb és hangulatosabb, miután történelmi kisvárosok, elegáns üdülővárosok, sólepárlók és festői öblök váltják egymást. Ennek az Adria mentén húzódó partszakasznak az egyik legismertebb gyöngyszeme Portorož is.