Mit keres a tea tetején az a furcsa, sötét színű hártya? – a tökéletes tea titka

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Veled is előfordult már, hogy arra lettél figyelmes, hogy egy sötét, hártyaszerű réteg úszik a teád tetején? Most megtudhatod, hogy honnan ered, mit lehet ellene tenni, illetve hasznos tippeket kaphatsz, hogy a legfrissebb tudományos eredmények alapján mi kell ahhoz, hogy a teád közelebb kerülhessen a tökéletességhez.

A tea népszerűségét jól mutatja, hogy a víz után ez a legtöbbet fogyasztott ital a világon. Egy 4 ezer évre visszanyúló kínai hagyományt folytatva naponta körülbelül 3,7 milliárd csészényi mennyiséget kortyolgatunk el belőle. Ám amióta az emberek teát fogyasztanak, azóta éles viták folynak arról, hogy mi a legjobb módszer az elkészítésére.

Így segíti a teázást a tudomány

A világ első átfogó, teázásról és ahhoz kapcsolódó szokásokról készült alkotása, a Teáskönyv még 792-ben jelent meg a kínai tudós, irodalmár és polihisztor, Lu Jü tollából, akit csak a „teázás isteneként” emlegetnek – idézte fel a Popular Mechanics. A tea azóta számos könyvet, tanulmányt, illetve híres embert ihletett meg. Közéjük tartozott George Orwell író is, aki emlékezetes soraiban úgy fogalmazott: „De mégis, hogyan nevezheti valaki igazi teakedvelőnek magát, ha elrontja a tea ízét cukor hozzáadásával? Ugyanilyen észszerű volna borsot vagy sót tenni bele.”

A téma manapság sem hagyja nyugodni a kutatókat. Egy, a Physics of Fluids című folyóiratban publikált friss tanulmány például arra kereste a választ, hogy miért jelenik meg egy zsíros, hártyaszerű réteg a fekete tea tetején, és miként lehet megelőzni a kialakulását. Az, hogy a kérdés terítékre került, részben a koronavírusnak is köszönhető. A tanulmány társszerzője, Caroline Giacomin ugyanis alapvetően a különböző részecskék nyálkahártyára gyakorolt hatását vizsgálja, a járvány azonban lehetetlenné tette a minták beszerzését, ezért a doktorandusz a teájából merített ihletet az új kutatási irányhoz.

Nem mindegy, hogy milyen kemény a víz, amiből készíted
Fotó: skaman306 / Getty Images Hungary

„A tudósok évtizedek óta próbálnak rájönni a hártya eredetére” – mutatott rá Giacomin. Az 1990-es évek elején így született meg az a tanulmány is, amely megdöntötte a tévhitet, miszerint a sötét réteg a tealeveleken lévő viaszos maradványok eredménye. Az igazság ezzel szemben az, hogy a hártya a teában található természetes növényi vegyületek, az úgynevezett polifenolok, illetve a kalcium-karbonát reakciójából jön létre.

A friss tanulmány keretében a kutatók interfaciális reológia (ami a folyadékdinamika egyik ága) segítségével vizsgálták meg a filmréteget, kitérve arra is, hogy a víz keménysége, továbbá a népszerű ízesítők, mint a citromlé, a cukor és a tej milyen hatással vannak rá. A kísérlet azt mutatta, hogy a hártya kialakulását a legszembetűnőbb módon a vízkeménység befolyásolja: minél keményebb a víz, annál erősebb a filmréteg. Kiderült az is, hogy miközben a cukornak a jelek szerint nincs érdemi hatása rá, addig a tej vastagabbá teszi a hártyát, a citrom savassága viszont elvékonyítja, vagy akár meg is előzheti a megjelenését.

Bár Giacomin kénytelen a kemény zürichi vízből főzni teáját, a tanulmány számára is hasznos tanulságokkal szolgált: újabban egy bergamott citrusolajjal ízesített Earl Grey teát iszik, így elkerülheti, hogy bögréjéből a nem túl gusztusos sötét réteg nézzen vissza rá.

A citrom hatékony fegyver a sötét réteg ellen
Fotó: Victoria Popova / Getty Images Hungary

A közelmúltban nem ez volt az egyetlen tanulmány, ami praktikus tudnivalókkal szolgált a teakészítéshez. Bebizonyosodott például, hogy az áztatás időtartama kihatással lehet a tea antioxidáns tulajdonságaira, míg egy másik, 2019-es tanulmány feltárta, hogy a filteres teák mikro- és nanoméretű műanyag részecskéket tartalmazhatnak, amelyek potenciálisan károsak a környezetre és az emberi szervezetre nézve. Nem elhanyagolható a melegítés módja sem: a kutatások megerősítették, hogy mikrót használva a víz felső rétege ugyan átforrósodik, de alul hidegebb marad.

Talán az egyik legrészletesebb útmutató a londoni székhelyű Royal Society of Chemistry társaságtól érkezett. Sajtóközleményében a szervezet aprólékosan írja körül a teafőzés folyamatát, az áztatás ideális időtartamától kezdve (3 perc) egészen a használni kívánt bögréig (válaszd a kedvenced). A filmréteg ellen az útmutató a lágy, szűrt víz használatát javasolja, és Orwell teázókhoz intézett kirohanása ellenére azt sugallja, hogy a cukor kiváló adalék lehet a tea természetes, fanyar ízeinek ellensúlyozására.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Nemcsak megfázást okozhat: így teszi tönkre a klíma az ízületeidet

Amikor a nyári kánikulában belépünk egy kellemesen hűvös, légkondicionált irodába vagy üzletbe, azt megváltásnak érezzük. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a túl erős hűtés megfázást, torokfájást vagy tüdőgyulladást okozhat, ám a klímaberendezéseknek van egy rejtett veszélye is: csendben teszik tönkre az ízületeinket. A legfrissebb orvosi kutatások szerint a mesterségesen lehűtött és kiszárított benti levegő drasztikusan rontja az izomerőt, miközben az idegvégződésekben található receptorok túlaktiválásával brutális, nyilalló fájdalmat idéz elő a vállban, a nyakban és a térdekben.

Offline

Nem csak királynék voltak, uralkodók is: hatalmas titkot fedtek fel az ősi sumér sírok a nőkről

Az ősi Mezopotámia világáról sokáig úgy gondolták a kutatók, hogy a hatalom szinte kizárólag a férfiak kezében összpontosult. A királyok nevét feljegyezték, a nők pedig többnyire feleségként vagy papnőként jelentek meg a történetekben úgy, mint valódi hatalommal nem rendelkező szereplők. Egy régészeti lelőhely újraértelmezése azonban mára megkérdőjelezte a korról gyűjtött ismereteinket.

Offline

Villámkvíz: felismered a világ leghíresebb vasútállomásait?

A vasúti közlekedés a 19. század első felében indult hódító útjára a világon, majd az ipari forradalmak jelentősen hozzájárultak elterjedéséhez. Az emberiség így egyre több vasútállomást is épített, melyek sokszor egy-egy város legszebb épületei közé tartoznak.

Mindennapi

Döntött a kormány a hitelstopról: két új határidőt hirdettek ki

A diákhitelek és a Babaváró hitelek esetében is határidő-módosításról döntött a kormány, amelyek már meg is jelentek a Magyar Közlönyben. A változások a diákhitelek kamatstopját, illetve a Babaváró hitel egyik alapfeltételének teljesítési határidejét érintik.