Királyi ágyasház is volt egykor a börtön, ahol Táncsics raboskodott

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A budai Várnegyed szívében, a Táncsics Mihály utca 9. szám alatt áll egy épület, amely a magyar történelem számos meghatározó eseményének helyszíne volt. Ezt az épületet ma Táncsics-börtönként ismerjünk.

1848. március 15-én a pesti forradalom egyik követelése a politikai foglyok szabadon bocsátása volt. A forradalmi tömeg így vonult a budai Várba, hogy kiszabadítsa Táncsics Mihályt, akit 1847-ben sajtóvétség miatt zártak fogdába.

A börtön maga nem volt kifejezetten szigorú, Táncsics földszinti szobájának ablakain nem voltak rácsok, helyette rászögelt deszkákkal próbálták megakadályozni a szökést. A forradalmárok így könnyedén ki tudták szabadítani.

Tüntetés a Nemzeti Múzeum előtt, 1848. március 15.
Fotó: Unknown author / Wikimedia Commons

Jókai Mór és a "luxusbörtön"

1862-ben Jókai Mór is raboskodott ebben az épületben. Emlékirataiban úgy emlékezett vissza erre az időszakra, hogy

Idézőjel ikon

a börtönben szabadabbnak érezte magát, mint otthon.

Nem is volt túlzottan börtönérzete a helynek, Jókai saját bútoraival rendezhette be a helyiséget, rendszeresen vendégeket fogadhatott, és gyakran házon kívül vacsorázhatott is.

„Faparkettás börtönnek” lett titulálva a hely: a szobák otthonosak, kényelmesek voltak, az udvart parkosították, és emellett a ’hagyományos’ börtönökhöz képest szokatlan szabadság uralkodott az intézményben.

A börtönépület története és jelenlegi állapota

A Táncsics Mihály utca 9. szám alatti épület történelme hosszú és változatos. A középkorban királyi ágyasházként, később püspöki palotaként, majd kaszárnyaként és lőporraktárként is funkcionált.

A II. világháború után egészen 2014-ig amerikai tengerészgyalogosok lakták, akik kosárlabdapályát és kertmozit is kialakítottak az udvaron.

A Táncsics Mihály utca 9. alatti épület, a híres Táncsics-börtön, 1971
Fotó: Otruba Ferenc és Zoltán / Fortepan

Az épület jelenleg zárva tart a nagyközönség előtt, bár időnként szervezett túrák keretében be lehet járni a börtöncellákat. A Táncsics-börtön sokrétű múltjának köszönhetően a mai napig különleges jelentőséggel bír a magyar kultúrában és történelemben.

Ebben a cikkben felfedezheted Petőfi Sándor és Jókai Mór barátságának különleges történetét, amikor is Jókai egy ideig Petőfiék lakásában élt.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Baráth Lilla
Baráth Lilla
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.

Testem

Ezért tör rád délután az édesség utáni vágy: komoly problémát jelezhet

Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?

Édes otthon

5 hőségtűrő növény az erkélyre: bírják a 40 fokot is

A nyári hőség és a hosszan tartó száraz időszakok sok kerttulajdonost és balkon-rajongót próbára tesznek: a cserepes növények gyorsan kiszáradnak, a forró burkolatok pedig tovább fokozzák a hőséget. Vannak azonban olyan virágok és dísznövények, amelyek meglepően jól viselik a napsütést és a ritkább öntözést.

Testem

Így jelez a tested, ha túl sok cukrot fogyasztasz

A finomított cukor korunk étrendjének egyik legnagyobb rejtett veszélyforrása, amely szinte észrevétlenül teszi tönkre az egészségünket. Sokan csak akkor eszmélnek fel, amikor már kialakult a túlsúly vagy a cukorbetegség, pedig a szervezetünk jóval korábban, apróbb jelekkel próbál figyelmeztetni a bajra. A hirtelen ránk törő délutáni fáradtságtól a makacs pattanásokon át az állandó nassolási vágyig számtalan tünet utalhat arra, hogy túl sok cukrot fogyasztunk.