A hőség az oka: ilyen veszélyes vírusokat terjesztenek a szúnyogok

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Az idei, igencsak meleg nyáron a szúnyogok olyan területeken is terjesztettek egyes vírusokat, amelyeken korábban az ezek okozta megbetegedések még nem fordultak elő ilyen gyakorisággal.

Keleti lóenkefalitisz, Powassan-vírus, malária, nyugat-nílusi és dengue-láz: a betegségek eddig sem voltak ismeretlenek az Egyesült Államok területén, de 2023-ban meglepő mennyiségű esetet fedeznek fel, ami óvatosságra inti és aggodalommal tölti el a szakembereket.

A ritka, rovarok terjesztette betegségek esetszámai hétről hétre emelkednek az USA-ban, ezen a héten Alabamában egy halálos áldozata is volt a keleti lóenkefalitisznek. Húsz év után nyolc, helyi megfertőződésből származó maláriás esetet is rögzítettek az országban. Connecticutban négy amerikai is megfertőződött Powassan-vírussal.

A vírusokat terjesztő szúnyogok „szezonja” egyre hosszabb, és egyre északabbra jelennek meg a betegségek
Fotó: Manuel Orero Galan / Getty Images Hungary

Ezek a betegségek nemcsak ritkák, de meglehetősen veszélyesek is. A lóenkefalitisz akár halálos agyödémát is okozhat,

halálozási rátája 30 százalékos, a fertőzést túlélők komoly részénél pedig maradandó idegrendszeri károsodás alakul ki.

A betegséget szúnyogok terjesztik, csakúgy, mint a maláriát vagy a dengue-lázat: utóbbiból a legtöbben felépülnek, de nagyságrendileg minden huszadik betegnél súlyos, halálos változata alakul ki a betegségnek. A Powassan-vírus terjedéséért kullancsok felelnek, gyógymód nincs a kórra, a fertőzöttek tizede pedig belehal a betegségbe.

A szakértők szerint bár a növekvő esetszámok aggasztók, egyáltalán nem meglepők, mivel

Idézőjel ikon

a globális felmelegedés következtében pontosan erre lehetett számítani, a vírusok terjedése pedig ősszel is folytatódhat,

és azon sem kell meglepődni, ha akár télen találunk kullancsot bőrünkbe fúródva az enyhe időjárás következményeképp.

A szakemberek azt is hangsúlyozzák, hogy egyelőre kis esetszámokról van szó, azonban ennek ellenére oda kell figyelni a jelenségre, amely várhatóan a jövőben sem szorul vissza – sőt, a felmelegedéssel egyre erőteljesebb lehet.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Mindennapi

Betiltják a mobilozást a zebrán, korlátozzák az e-rollerezést – új szabályok Szlovákiában

Jelentős változások előtt áll a szlovákiai közlekedés, miután a pozsonyi parlament június 2-án elfogadta a közúti közlekedésről szóló törvény átfogó módosítását. Az új előírások elsődleges célja a közlekedésbiztonság javítása és a balesetek számának csökkentése – többségükben szeptember 1-jén lépnek hatályba, és a szigorítások a gyalogosokat, az elektromos rollereseket, valamint a gyorshajtó sofőröket egyaránt érintik.

Testem

Sokan nem tudják, hogy visszafordítható ez a látást érintő népbetegség: a műtét lehet a megoldás

Világszerte a szürkehályog felelős a legtöbb látásvesztéssel járó megbetegedésért, amely az idősödő társadalomban egyre több embert érint. Sokan mégis halogatják a vizsgálatot, pedig a fehérjék összecsomósodása miatt kialakuló lencsehomályosodást semmilyen gyógyszer vagy szemüveg nem tudja megállítani. A modern szemészet segítségével azonban ez az állapot teljesen visszafordítható: az ultrahangos és lézeres mikroműtéti technikák nemcsak biztonságosan és gyorsan adják vissza a tiszta látást, de a beültetett csúcstechnológiás műlencsékkel a korábbi fénytörési hibák is korrigálhatók.

Testem

Hiába szeded, ártasz vele: így fordul a D2-vitamin tested ellen

A D-vitamin fontosságát ismerjük, de kevesebbet tudunk annak formáiról. A táplálékkiegészítőkben többnyire D2 formával találkozhatunk, amelyről friss kutatások azt találták, hogy gátolja a D3 forma hasznosulását, ezzel rontva a D-vitaminból képzett kalcitriol nevű, hormonhatású vegyület előállítását.

Világom

Egy lélek sem lakik a menekülő keresztények szigetén: ma már csak egy magányos templom őrzi Nozaki titkát

Több mint 250 éven át titokban őrizték hitüket azok a japán keresztények, akik a hatóságok elől az ország legtávolabbi szigeteire menekültek. Nozaki az egyike volt azoknak az elszigetelt menedékhelyeknek, ahol a kereszténység követői a vallási tilalom ellenére is fenn tudták tartani közösségeiket. Noha a Nagaszaki prefektúrához tartozó apró sziget ma már lakatlan, különös múltja miatt mégis sokan kíváncsiak rá.

Világom

Betiltották a középkorban a gombot: nők nem viselhették

A pazarlás visszaszorítása érdekében egészen szélsőségesnek tűnő rendelkezések korlátozták a középkori olasz városok lakóinak kinézetét. Többek között gombot sem hordhatott mindenki, de a hajviseletet és az otthoni öltözködést is szabályok közé szorították.