Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Hány nap egy év? 365, ez az automatikus válasz – pedig ez nem mindig feltétlenül igaz, hiszen 2024 például 366 napból áll majd.
Igen, a jövő év ismét szökőév lesz, ami többek között azzal is jár, hogy olimpiát rendez Párizs, no és a február 29-én születettek „rendes” születésnapjukat ülhetik meg. De miért pont négyévente van szökőév, és egyáltalán: miért vannak szökőévek?
Ezt kell tudnod a szökőévekről
A rövid válasz a kérdésre: egy napév – azaz az idő, míg a Föld megkerüli a Napot – nem 365, hanem 365,25 napból áll. Ahhoz, hogy az eltérést korrigálni tudjuk a naptár és a napév hossza közt, kénytelenek vagyunk négyévente beiktatni ezt az extra napot.
Egészen pontosan 5 óra, 46 perc és 48 másodperc az, amivel a napév hosszabb a naptári évnél: ez nem tűnik rettentően nagy mennyiségű időnek, viszont hatalmas anomáliát okozna, ha egyszerűen legyintve nem foglalkoznánk vele. A NASA példája szerint amennyiben nem lenne szökőév a naptárban, könnyen lehet, hogy a meleg július néhány száz év leforgása alatt hideg, téli hónappá válna – majd újra nyárivá, közben őszi és tavaszi kitérővel.
A szemfülesek kiszúrhatták ugyanakkor azt is, hogy a négy év alatt felhalmozódó mennyiségű idő a valóságban kicsit kevesebb mint ami egy napot ad ki: ezt is korrigálni szükséges, ezért az olyan, elméletileg szökőévnek számító években, amelyekben az évszám százzal osztható, de négyszázzal már nem, nincsen szökőév. Ez a mi életünkben ugyanakkor jó eséllyel nem okoz gondot:
1900 volt az utolsó ilyen év, és 2100 lesz a következő.
Innen az elnevezés
Ha esetleg téged is érdekelt, miért éppen szökőév ezeknek a különleges éveknek a neve, most ennek magyarázatát is megismerheted. Alapvetően, ha egyik évben hétfői napra esett a márciusban vagy azt követően ünnepelt születésnapod, az a következő évben kedden lesz – kivéve ha szökőévről van szó, ekkor ugyanis szökken egyet az egész képlet, és hétfőről szerdára kerül a számodra jeles nap.
Felmerülhet a szökőévek kapcsán az a kérdés is, hogy a február 29-én születettek mikor ünnepelnek – esetükben március elseje helyettesíti a februári születésnapot évről évre, míg végre ismét beköszönt egy szökőév.
További érdekesség, hogy bár úgy tűnhet, a szökőévekkel kapcsolatos tudományos háttér alapján igazán modern felfedezésről van szó, valójában ősidők óta, egész pontosan a római kor óta alkalmazzuk az extra napok hozzáadásának technikáját. Nem más, mint Julius Caesar vezette be i. e. 45-ben a rendszert, ő azonban még nem számolt azzal, hogy túl sok négyévente egy napot a rendszerhez hozzáadni.
1582-ben Gergely pápa alkotta meg a szökőév kifejezést, hozta létre a ma is használt rendszert, és ezzel a Gergely-naptárat. Ebben már szerepel a hivatalos szökőnap, amely érdekes módon az ókorból eredően a február 23-a utáni nap (vagyis nem 29-e, hanem 24-e).
Más bolygónak is van
Ha esetleg megfordult benned a gondolat hogy vajon más bolygók esetében is van-e szökőév, erre a kérdésre is tudunk válaszolni: igen! A Marson például több szökőév van, mint rendes év, itt ugyanis egy év 668 szol, azaz marsi nap. A Marsnak azonban 668,6 szolra van szüksége ahhoz, hogy megkerülje a Napot. Így néha be kell iktatni egy extra szolt, hogy a naptár felzárkózzon. Egy 10 éves időszakban négy év 668 szolból áll, hat év pedig szökőév, 669 szollal.
