Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A szocializmusban is jutott szórakozás az embereknek: így ütötték el szabadidejüket.
1963-ban napi 174 perc szabadidővel rendelkezett egy magyar férfi, aminek java részét tanulással, olvasással (54 perc), illetve társas tevékenységekkel (további 54 perc) töltött el. A sport meglehetősen kis szerepet kapott életében, átlagosan napi 6 perccel, ugyanennyi időt fordított kulturális és sportrendezvényekre, míg rádiózásra és zenehallgatásra, illetve tévénézésre 24-24 perc jutott.
A nők napi 20 perccel kevesebb szabadidővel gazdálkodva hasonló arányban osztották el idejüket a fent felsorolt tevékenységek közt – ahogyan az évtizedek teltek, egyetlen tennivaló tudott drámai mértékben előretörni e téren, mégpedig a tévézés. 1993-ra 159, illetve 139 percet töltött ezzel egy magyar férfi vagy nő. A társas tevékenységek maradtak a dobogó második fokán, melyeket az olvasás és a tanulás követett még ekkor is.
A képre kattintva megnyílik a galéria, melyben megmutatjuk, hogyan szórakozott egy magyar a szocializmus idején!
A tévézés természetesen az otthonokban – noha lehet, hogy kezdetben még nem sajátban, hanem a szomszédéban – történt, a rádió is szólhatott a nappaliban vagy épp a konyhában, de
a többi társas tevékenységhez már megérte elhagyni a nappalit.
Kávézók, éttermek, művházak, színházak, koncertek várták a szocializmus építésében megfáradt elvtársakat és elvtársnőket, kezdetben kifejezetten decens, majd 1989 felé haladva egyre lazuló erkölcsök mellett.
Ha nem is fest teljes képet összeállításunk arról, mi mindennel múlathatta szabadidejét egy magyar ebben az időszakban, arra rámutat, hogy mennyire másként szórakoztunk egykor, mint most.
Ha tetszett ez a cikk, lapozgasd a Vidám Park múltját bemutató vagy az úttörők életéről készített galériáinkat is!
