Mindig jó hír, ha a tudomány utánajár helyettünk, és igazolja néhány olyan egyszerű módszernek a hatékonyságát, amelyek segítenek nagyon kis változtatással viszonylag nagyot lépni jövőbeli egészségünk felé. Most is valami ilyesmi történt: kaptunk egy filléres tippet, amit ezek után szívünk egészségének megőrzése érdekében használhatunk fel nap mint nap.
A megfelelő folyadékbevitel csökkentheti a szívelégtelenség hosszú távú kockázatát – írja a Science Daily.
Kapcsolódó kutatásukban kiemelik: a megfelelő folyadékbevitel a szívelégtelenség kialakulásának kockázatának csökkenésével járhat. Az új eredmények arra utalnak, hogy elegendő mennyiségű folyadék fogyasztása egész életen át nemcsak a szervezet alapvető működését támogatja, hanem csökkentheti a súlyos szívproblémák kockázatát is.
A National Institutes of Health kutatói szerint a megfelelő hidratáltság csökkenti a szívelégtelenség kialakulásának kockázatát. A részletes eredmények, amelyek a European Heart Journal oldalain jelennek meg, arra utalnak, hogy elegendő mennyiségű folyadék fogyasztása nagyon jó hatással van a szív egészségére.
A szívelégtelenség, az a krónikus állapot, amely akkor alakul ki, amikor a szív nem pumpál elegendő vért a szervezet szükségleteihez, több mint 6,2 millió amerikait érint, a lakosság valamivel több mint 2%-át. A 65 év felettiek körében még gyakoribb.
„Hasonlóan a sóbevitel mérsékléséhez, az elegendő vízivás és a hidratáltság a szívünk támogatásának egyik módja, és segíthet csökkenteni a szívbetegségek hosszú távú kockázatát”
– mondta Natalia Dmitrieva, a tanulmány vezető szerzője, a téma egyik kutatója.
A dehidratáció és a szívfibrózis, a szívizom megkeményedése közötti összefüggést feltételező preklinikai kutatások után Dmitrieva és társai hasonló összefüggéseket kerestek nagyszabású populációs vizsgálatok során. Kezdetben több mint 15 000, 45 és 66 év közötti felnőtt adatait elemezték, akik 1987 és 1989 között vettek részt egy korábbi vizsgálatban, és megosztották egymással az orvosi látogatások adatait egy 25 éves időszak során.
A résztvevők kiválasztásakor a retrospektív áttekintésükhöz a tudósok azokra összpontosítottak, akiknek a hidratáltsági szintje a normál tartományon belül volt, és akiknél a vizsgálat kezdetén nem volt cukorbetegség, elhízás vagy szívelégtelenség. Körülbelül 11 814 felnőtt vett részt a végső elemzésben, és közülük 1366 (11,56%) később szívelégtelenséget találtak a kutatók.
A hidratációval való lehetséges összefüggések felmérése érdekében a csapat számos klinikai mérés segítségével értékelte a résztvevők hidratáltsági állapotát. A nátriumszint vizsgálata, amely a szervezet folyadékszintjének csökkenésével nő, különösen hasznos volt a szívelégtelenség kialakulásának fokozott kockázatával rendelkező résztvevők azonosításában. Segített azonosítani azokat az idősebb felnőtteket is, akiknél fokozott volt a szívelégtelenség és a bal kamrai hipertrófia, a szív megnagyobbodása és megvastagodása kialakulásának kockázata.
Például azoknál a felnőtteknél, akiknél a szérum nátriumszintje 143 milliekvivalens per liter (mEq/L) volt, középkorúként 39%-kal nagyobb kockázat mutatkozott a szívelégtelenség kialakulásában. A normál 135–146 mEq/l tartományon belüli szérum nátriumszint minden 1 mEq/l növekedésével 5%-kal nőtt annak a valószínűsége, hogy egy résztvevőnél szívelégtelenség alakul ki.
Egy körülbelül 5000, 70–90 éves felnőttből álló csoportban a 142,5-143 mEq/l nátriumszintűeknél középkorúként 62%-kal nagyobb volt a bal kamrai hipertrófia kialakulásának valószínűsége. A szérum nátriumszint 143 mEq/l-től kezdve korrelált a bal kamrai hipertrófia 102%-kal, a szívelégtelenség 54%-kal megnövekedett kockázatával, vagyis jól mutatja, mennyire van épp veszélyben a szívünk egészsége.
Ezen adatok alapján a szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy a középkorúak 142 mEq/l feletti szérum nátriumszintje a bal kamrai hipertrófia és a szívelégtelenség későbbi kialakulásának fokozott kockázatával jár.
A kutatók szerint egy randomizált, ellenőrzött vizsgálatra lesz szükség ezen előzetes megállapítások megerősítéséhez. Ezek a korai összefüggések azonban azt sugallják, hogy a jó folyadékbevitel segíthet megelőzni vagy lelassítani a szívelégtelenséghez vezető szívelváltozások előrehaladását.
„A folyadékbevitel könnyen értékelhető a klinikai vizsgálatok során, és az adatokkal összevetve segít az orvosoknak azonosítani azokat a betegeket, akik számára előnyös lehet annak megismerése, milyen módon őrizzék meg hidratáltságukat”
– mondta Manfred Boehm, a Cardiovascular Regenerative Medicine Laboratóriumának vezetője.
A folyadékok számos testi funkcióhoz nélkülözhetetlenek, beleértve a szív hatékony vérszivattyúzását, a vérerek működésének támogatását és a keringés megszervezését. A kutatók szerint azonban jelentős azok száma, akik sokkal kevesebbet isznak, mint amennyire szükségük lenne. Bár a folyadékbeviteli irányelvek a szervezet szükségleteitől függően változnak, a kutatók napi 1,5-2,1 liter folyadék bevitelét javasolják a nőknek, és 2-3 litert a férfiaknak.
