Szeretnéd megőrizni a szíved egészségét? Fogyassz minél több természetes, növényi alapú táplálékot és minél kevesebb feldolgozott ételt – ezt már mindannyian tudjuk. Ám arról nem volt tudomásunk, hogy az oldalszalonnánál is akad rettenetesebb étel a szívünk számára, ami ráadásul nem is zsíros, és még csak nem is állati eredetű. Már mutatjuk is a mai nap sötét hírét, ami után jó eséllyel ellenségként fogsz tekinteni kedvenc, reggeli kakaós csigádra.
A szív- és érrendszeri betegségek vezető halálokoknak számítanak világszerte, ezért különösen fontos az életmódot úgy alakítani, hogy az ember megőrizhesse keringési rendszere egészségét. A rendszeres testmozgás, a dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás kerülése mellett a tudatos étrend is fontos eleme a védekezésnek.
A szénhidrát ugyan nem ősellenség, ahogy a zsír sem, és igenis helye van a fogyókúrában és az egészséges életmódban is. Mindössze a mértéket, a minőséget és az időzítést kell tudnunk, de azt tényleg tegnaptól, mert egyre több olyan dolgot derít ki a tudomány, amik arra sarkallnak, hogy tényleg csak alkalomszerűen fogyasszuk bűnös fogásainkat.
Sokan alábecsülik a helyes táplálkozás szerepét a szív és az érrendszer egészséges működésének megőrzésében – mondja dr. Ron Blankstein, a bostoni Brigham and Women’s Hospital munkatársa. Gyakori az a tévhit, hogy ha valaki nem küzd szívproblémákkal és túlsúllyal, bármit ehet, odafigyelés nélkül, holott a megfelelő étrend az ő számukra is elengedhetetlen.
A szénhidrátok rosszabbak lehetnek a szív egészségére, mint a zsír
A kutatók azt mondják, hogy a szénhidrátok „károsabb hatással” vannak a szív- és érrendszeri kockázati tényezőkre, mint a zsír. Meglepő tanácsokat adnak gyümölcsökkel és zöldségekkel kapcsolatban is.
A tanulmány 18 ország 125 000 emberének étkezési szokásait vizsgálta. A kutatók úgy találták, hogy a szénhidrátok, nem pedig a zsírok vannak „a legkedvezőtlenebb hatással a szív- és érrendszeri kockázati tényezőkre”. A projekt különböző gazdasági és földrajzi területekről származó embereket vizsgált. Az adatokat 10 éves időszakra, 2003–2013-ra gyűjtötték.
De akkor mit kellene enni?
A kutatók szerint semmi sem tilos, csak együnk egy kicsit okosabban, mert az ideális étrend nagyjából 50-55 százalék szénhidrátból és 35 százalék zsírból áll.
A zsír típusát is fontos figyelembe venni – teszik hozzá a szakemberek.
Az egyszeresen telítetlen zsírok, mint amilyenek az olívaolajban, a diófélékben és az avokádóban találhatók, jótékony tulajdonságokkal rendelkeznek. Eközben a telített zsírok, amelyek gyakran megtalálhatók a vörös húsban, semleges hatással vannak a szív- és érrendszeri egészségre.
De ez a tanulmány sem szentírás, akadtak korlátai
A szerzők azt írták, hogy sok alacsony jövedelmű területen a szénhidrátok – például a rizs, a bab és a kenyér – a leggyakrabban használt alapanyagok.
„Az alacsony zsírtartalmú diéták népszerűsítésére irányuló jelenlegi figyelem nem veszi számításba azt a tényt, hogy az alacsony és közepes jövedelmű országokban a legtöbb ember étrendje nagyon magas szénhidráttartalmú, ami úgy tűnik, hogy összefüggésben áll a rosszabb egészségügyi eredményekkel” – figyelmeztetett Mahshid Dehghan, a téma kanadai szakértője egy sajtóközleményben, utalva arra, hogy a szegénység más módon is károsíthatja a szív egészségét, ami kissé befolyásolhatta a felmérés végeredményét.
„Az alacsony és közepes jövedelmű országokban, ahol a diéták néha több mint 65 százalékban szénhidrátból állnak, az irányelveknek a szénhidrátbevitel csökkentésére kell összpontosítaniuk a figyelmet a zsírok csökkentésére való összpontosítás helyett” – tette hozzá Dehghan.
A zsírokhoz hasonlóan a szénhidrátok fajtái és minősége is változhat, attól függően, hogy mi áll rendelkezésre. A teljes kiőrlésű gabonák egészségesebbek, mint az olyan magasan feldolgozott termékek, mint a fehér kenyér és a tészta.
„Az adatok logikusak, különösen a szerzők megjegyzésének fényében, miszerint a felmérést olyan területeken végezték, ahol alacsony a szénhidrátminőség.
Itt a szénhidrátforrások a cukrot, a sült ételeket és a finomított gabonából készült ételeket jelentik” – hívta fel a figyelmet egy fontos részletre Kristin Kirkpatrick dietetikus.
„Szívesen láttam volna, hogy az adatok megváltoznak-e, ha csak jó minőségű szénhidrátforrásokat nézünk, mint például a kevéssé feldolgozott gabonák, babfélék és keményítőtartalmú zöldségek”
– tette hozzá.
Lehet a kedvenc kakaós csigád is halálos?
Nyilván hetente egy adag a megfelelő, egészséges táplálkozás mellett még nem okoz problémákat, de arányaiban magas cukor- és magas szénhidráttartalma miatt bizony hosszú távon elhízáshoz vezet, ha két nagy karikával kezded a napot, ez pedig nagyon ártalmas a szívedre nézve. Egy átlagos darab közel 500 kalóriát tartalmaz, ami a napi ajánlott kalóriád negyede-ötöde, ráadásul 60 gramm szénhidrátot, vagyis kettő darabbal már arányaiban túlléped az egy napra ajánlott, egészséges szénhidrátmennyiséget.
Nagy mennyiségben tehát nem tesz jót, de naná, hogy ehetsz belőle, az egészséges étrendbe bele kell férnie egy-egy darabnak, ám a legjobb, ha desszertként tekintesz rá, és azokon a napokon, ha ezzel kezded a reggelt, inkább egy csirkesalátával zárod a napot.
Létezik túl sok a gyümölcsökből?
A zsírokra és szénhidrátokra vonatkozó ajánlásokon túl a PURE tanulmány más kutatói talán meglepőbb módon úgy találták, hogy ha gyümölcsről és zöldségről van szó, akkor tényleg létezik a „túl sok a jóból” szabálya. Természetesen ez akkor érvényes, ha ezek miatt más szénhidrát és zsír kimarad napi étrendünkből. A kutatók azt javasolják, hogy naponta optimálisan három-négy adagot együnk belőlük.
„A gyümölcsök, zöldségek és hüvelyesek szemszögéből arra a tényre kell összpontosítanunk, hogy a legtöbben még ezeket a minimumkövetelményeket sem érik el”
– mondta Kirkpatrick, felhívva a figyelmet arra, hogy azért nagyon ritka a gyümölcsök túladagolása más hasznos alapanyagok rovására. „Az üzenet talán nem az kellene, hogy legyen, hogy kevesebbet együnk ezekből, hanem inkább az, hogy próbálj meg minden étkezéshez egy gyümölcsöt vagy zöldséget megenni” – fűzte hozzá.
