Húsz fiú között nem lehet egy színvak sem, hiszen akkor például átlagosan minden iskolai osztályban tudnunk kéne egyről, és némelyikben kettőről is. Mondjuk mi – ám a tudomány meglepő adatokkal szolgált a témában.
Napi minisokkunk előidézője ezúttal az a tény, hogy 20 fehér fiúból egy színvak lehet a tudományos kutatások eredménye szerint. De hogyan is került a tudósok birtokába a meglepő adat?
A tanulmány szerint 20 fehér fiúból több mint egy színvak, és még érdekesebb, hogy a színtévesztés leggyakrabban a kaukázusi fiúk, és legkevésbé az afroamerikaiak körében fordul elő.
Az Ophthalmology folyóiratban megjelent új kutatás azt mérte fel, hogy mennyire gyakori a színvakság vagy a színlátás hiánya az amerikai óvodáskorú gyermekek körében. A szakemberek 4005 gyermeket vizsgáltak meg az eredmények kimutatásához. A tanulmány szerint a nem spanyol ajkú fehér fiúk 5,6 százalékának volt valamilyen mértékű színvaksága, szemben az ázsiaiak 3,1 százalékával, a spanyol ajkúak 2,6 százalékával és az afroamerikai fiúk 1,4 százalékával. A bármely etnikumhoz tartozó lányok mindössze 0-0,5 százaléka volt színvak.
A legtöbb érintett nehezen látja a vöröset vagy a zöldet, ezért azokat náluk a kék, sárga és barna valamilyen árnyalatai alkotják. Mások nem látják a kék színt, és nagyon kis részük egyáltalán nem lát semmilyen színt. Általában már születéskor fennáll, azonban bizonyos állapotok, például cukorbetegség vagy magas vérnyomás, valamint egyes gyógyszerek is okozhatják.
A szem hátsó rétegét, amelyet retinának neveznek, fényérzékeny sejtek, úgynevezett rudak és kúpok borítják. A rudak érzékelik a fekete-fehér fényt, és gyorsan reagálnak a mozgásra. A kúpok lassabban reagálnak, de a fehér fényt három részre osztják: pirosra, kékre és zöldre, akárcsak egy számítógép képernyőjét. Ha valakinek mutációja van a három kúptípus valamelyikét kódoló génekben, akkor előfordulhat, hogy az adott típusú kúpok nem működnek megfelelően, vagy teljesen hiányoznak.
A színlátás génjei az X-kromoszómán találhatók, ami azt jelenti, hogy a fiúknak csak egyetlen mutációra van szükségük ahhoz, hogy elveszítsék a színlátási képességüket. A lányoknak viszont két X-kromoszómájuk van, így mindkét példányon mutációra van szükségük ahhoz, hogy elveszítsék színlátásukat. Ez az oka annak is, hogy a fiúknál sokkal magasabb a szív- és érrendszeri betegségek előfordulási aránya, mint a lányoknál.
A legtöbb emlős dikromát, ami azt jelenti, hogy csak két színt látnak: kéket és egyetlen sárga színt, amely a vörös, sárga és zöld fényből áll. „Egy bizonyos ponton az emberi szem úgy fejlődött, hogy képes legyen megosztani a középső hullámhosszú fényt a vörös és zöld fényreceptorok között” – mondta Kathryn Albany-Ward, a Color Blind Awareness alapítója a Healthline-nak adott interjújában. „Ezután megvolt az az evolúciós előnyük, hogy azonosítani tudták a piros bogyókat a zöld levelekkel szemben.”
Ez a képesség a trópusokon a leghasznosabb, ami magyarázatot adhat arra, hogy az afrikai származású emberek miért látják még mindig nagyobb valószínűséggel mindhárom színt.
„A dikromatikus lét azt jelenti, hogy egy személy könnyebben észreveszi az alakváltozásokat, az álcázást és a mozgást, amelyek nem olyan észrevehetők a trikromatikus látásúak számára” – részletezte Albany-Ward.
Az állapotot a gyermekeknél nehéz felismerni, de nem lehetetlen. Hogyan állapítható meg viszonylag egyszerűen?
A színtévesztő gyerekek helytelen színeket használhatnak a képeken, például lila eget vagy zöld arcokat. Előfordulhat, hogy megtagadják a zöld zöldségek fogyasztását, amelyek kellemetlen barnának tűnnek. Gyakran tétováznak vagy visszafogják magukat a színekkel kapcsolatos tevékenységekben, például a csapatsportokban, ahol a gyerekek színes mezt viselnek.
