Mint egy doboz zsírkréta, úgy állnak a házak egymás mellett a világ legszínesebb városaiban. Ha a pénztárcánk engedi, a látványban érdemes nem csak fotókon gyönyörködni, élőben látni mégiscsak lelket simogatóbb élmény. Ezt a tíz várost mindenképp!
Noha a kutatók már azt is tudják, melyik az a nyolc hely, ahová érdemes elutaznunk egy kis lelki nyugalomért, mi most azt is megmutatjuk, mely városokat kell meglátogatnunk a szemünk kényeztetéséért.
Burano, Olaszország
Rajzolni sem lehetne szebbet a méltán híres Buranónál, amelyet vétek lenne kihagyni, ha Velence környékén járunk. Onnan ugyanis a 12-es vaporettóval 45 perc alatt érhetünk a mintegy 3000 lelket számláló, 7 kilométerre fekvő szigetre. A hely legnagyobb nevezetességei természetesen a szivárvány minden színében pompázó, egykori halászházak, amelyek előtt ma idős asszonyok kezei által születik Burano másik nevezetessége, a leheletfinom csipke.
Jodhpur, India
Az India északnyugati részén fekvő Jodhpurt kék városnak is nevezik, miután a Mehrangarh erődöt körbevevő épületek egytől egyig kékek. Az épületek színéről több legenda is kering.
Az egyik szerint a kék szín összekapcsolódik a kasztrendszerben legmagasabban elhelyezkedő bráhminokkal, akik a kék árnyalataival különböztetik magukat a többi kaszttól.
Van, aki azt vallja a kékségről, hogy az eget és a vizet jelképezi, mások szerint viszont pusztán gyakorlati szerepe van a szemet gyönyörködtető árnyalatnak: elriasztja a szúnyogokat. Bármi legyen is az igazság, az biztos, hogy a jodhpuriak nagyon is komolyan veszik a kék hagyományt, hiszen minden épületet azóta is kékre festenek.
Chefchaouen, Marokkó
Íme, egy másik kék város, ezúttal az észak-afrikai Marokkóból. A Rif-hegységben található, meseszép Chefchaouen majdhogynem minden épülete kék, sőt nemcsak a házfalak, hanem a nyílászárók és a kerítés is.
Sok olyan épületet is találni, ahol bútorostól, textilestől még a házbelső is csupa kék.
E színhagyomány odavonzza a turistákat is, olyannyira, hogy Chefchaouen kénytelen közel kétszáz szállodát működtetni, hogy minden odaérkezőt – főleg európaiakat – kényelmesen el tudjon szállásolni.
Pachuca, Mexikó
A világ legtarkább települése címet, ha tehetnénk, a Mexikó középső részén, Mexikóvárostól mintegy 100 kilométerre északkeletre fekvő Pachucának adnánk. Las Palmitas nevű városrésze ugyanis olyan, mint egy falfestmény, amelyet a kormány megbízásából 2015-ben a German Crew nevű fiatal utcai művészekből álló csoport pingált szivárványszínűre.
Az akció célja nem más volt, minthogy megállítsák a bűnözést a kétes hírű városrészben, no és hogy káprázatos színeikkel odacsábítsák a turistákat.
Cinque Terre, Olaszország
Cinque Terre – egy másik színes város, tőlünk nem is olyan messze, amely bizonytalanul kapaszkodik a Ligur-tengerre néző sziklafalba Észak-Olaszországban. A Milánóból vagy Firenzéből autóval könnyen megközelíthető helyet évente mintegy 2,5 millió ember látogatja.
A város neve az egymást követő öblökben fekvő öt falura – Riomaggiore, Manarola, Corniglia, Vernazza, Monterosso – utal, amelyek közül egyik szebb, mint a másik.
Régebben mindegyiket több, a sziklákon magasan húzódó ösvény kötötte össze, de sajnos ezek nem minden részén lehet biztonságosan közlekedni. Szerencsénkre azonban bőven találunk olyan helyeket, ahonnan szemet gyönyörködtető panoráma tárul elénk.
Bergen, Norvégia
Noha Norvégia minden szeglete maga az álom, ebben az álomban van egy igazán különleges kis ékszerdoboz, amit Bergennek neveznek. A skandináv ország második legnépesebb városának legnagyobb nevezetessége az UNESCO világörökségi védelme alatt álló Bryggen, a fjord mentén található, színpompás Hanza-kereskedőházak, amiket egyszer mindenkinek látnia kell. Többek között azért, mert ez Európa egyik legépebben megmaradt városrésze a Hanza-időszakból.
Júzcar, Spanyolország
A Malaga közelében található andalúz falunak, Júzcarnak sem kell a szomszédba menni a színpompáért. A kék házairól nevezetessé vált apró településnek nincsenek évszázadokra visszanyúló hagyományai, a színeiről a Sony Pictures gondoskodott. A Törpök című film készítői ugyanis egy olyan helyet kerestek, amelynek hófehér házait a film kedvéért kékre tudják festeni.
Noha a helyiek a kezdetekben hallani sem akartak az ötletről, végül rábólintottak, így borult kékbe a település.
Bár a filmgyártó megígérte, hogy a forgatás után visszaállít mindent az eredeti állapotára, a lakók úgy megszerették régi-új otthonukat, hogy végül mindent kéken hagytak – a turisták nagy örömére.
Nuuk, Grönland
A grönlandi fővárosban a színes házak miatt úgy érezhetnénk magunkat, mintha egy cukorkagyárban bolyonganánk. Talán kevesek tudják, hogy a helyiek nem kedvtelésből festették olyan színűre az épületeket, amilyenek: a különféle árnyalatoknak ugyanis mind-mind más jelentése van. Az egyedi színkódolási rendszert még a gyarmati időkben vezették be, hogy az megkönnyítse a tájékozódást.
A piros épületek templomokat, iskolákat, tanári vagy lelkészi házakat és kereskedelmet jelentettek, a kórházakhoz, az orvosokhoz és az egészségügyi dolgozókhoz sárga színt rendeltek.
Zöldek voltak az erőművek, valamint az autómechanikához és teleoperációhoz tartozó épületek, a kékek a halgyárakhoz kapcsolódtak, az olajállomások pedig feketék voltak. Ma már nem használják ezt a rendszert, ezért az épületeket a lilától a rózsaszínig bármilyen színre festhetik.
Guatapé, Kolumbia
A kolumbiai városka a hagyományos házaikon látható freskószerű díszítéséről vált híressé. Megannyi épületre festettek állatokat, embereket és különféle alakzatokat, tulajdonképpen csak úgy.
A helyi családok ugyanis úgy döntöttek, kidíszítik otthonaik külsejét.
A káprázatos látvány tehát tulajdonképpen annak köszönhető, hogy a guatapéi emberek kedvet kaptak egy kis művészethez.
Bo-Kaap, Fokváros, Dél-afrikai Köztársaság
Bo-Kaap egy Fokváros központjában található városrész, amely minden turistának szerepel a kötelező látnivalók listáján. Itt a színes épületek nem csak világosak és vidámak, hanem mélyebb történetet is mesélnek.
Ezen a környéken éltek az 1700-as években azok a politikai száműzöttek, rabszolgák és elítéltek, akiket a hollandok küldtek Fokföldre Indiából, Srí Lankáról, Malajziából és az indonéz szigetvilágból.
Rabszolgaságuk idején fehér házaikban éltek, ám felszabadulásuk után az épületeket olyan színűre festhették, amilyenre csak akarták.
