Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Szerzetesnek indult, ám időben eszmélt, és a habokat választotta a kolostor helyett Euszták, a hírhedt kalóz. A francia földesúr fia nemcsak választott hivatásához lett hűtlen, hazáját is elárulta.
Ma már Európa történetének legérdemtelenebb szerzeteseként ismerik az ifjú kalózt, aki két országot is elárult volna egyetlen háború alatt, ha nem ér idő előtt véget az élete. A furcsa figura élete bővelkedik a meghökkentő és sokszor igencsak bizarr eseményekben.
Angliában egyenesen a leggyűlöltebb emberek egyikeként emlékeznek vissza a Szerzetes Euszták nevet viselő kalózra. Eusztákot származása és családja jóval többre, méltóbb életre predesztinálta volna, ő azonban más utat választott.
Lovagnak nevelték, szerzetes lett belőle
Euszták a franciaországi Boulogne megyében született. Apja gazdag birtokos, Baudoin Busket egyik nagy hatalmú földesura volt. Szüleilovagnak szánták a tehetséges ifjút, aki inkább a fekete mágiát tanulmányozta a kardforgatás helyett. A visszaemlékezések és korabeli leírások szerint otthonából a kasztíliai Toledóba költözött, ahol titokzatos barlang mélyén sajátította el a holtak életre hívásának művészetét, azaz lepaktált az ördöggel. Valami azonban történhetett vele, mert a verses elbeszélés tanúsága szerint ahelyett, hogy boszorkánymesterként praktizált volna, szerzetesnek állt.
A boulogne-i Samer kolostorába került, kétes motivációktól fűtve. Lehetséges, hogy az ördög maga parancsolta a papok közé? Történetírója ugyanis nem sokkal csatlakozása után már arról számol be, hogy sok ördögi cselekedetet hajtott végre. Biztatta szerzetes testvéreit, hogy egyenek a böjtölés helyett, vagy éppen „szellentsenek a kerengőben”. Nem is lepődünk meg azon, hogy gyorsan távoznia kellett az életüket Istennek szentelő szerzetesek közül. A név azonban ráragadt, egész életében, járjon bármerre, Szerzetes Eusztákként vált ismertté.
Hivatalnokból kalóz lett a szerzetes
Első, világi állása a kolostort követően sem feltétlenül passzolhatott életviteléhez, azonban kipróbálta magát a helyi államigazgatásban is. Valami itt is balul sülhetett el, ugyanis a vagyon helytelen kezelése miatt menekülni kényszerült. Egyfajta kontinentális Robin Hooddá vált, embereivel és barátaival eleinte az erdőkben bujkáltak, míg Euszták álruhában tört borsot a gróf és intézői orra alá. Rajtaütések során fosztották ki a nemeseket.
Egy ízben leprásként csalt ki nagyobb összeget egykori munkaadójától, máskor pedig féllábú koldusnak álcázta magát, hogy aztán ellopjon egy lovat. Volt, hogy nőnek öltözve kínálta fel szolgálatait, hogy kiraboljon egy embert.
De nem csak vicces kalandok fűződnek a nevéhez, embereket is elrabolt. Volt, hogy meg is csonkította ellenfeleit, egy fiatal fiút pedig rávett arra, hogy akassza fel magát, előtte pedig gyónni sem engedte. A kor vallásosságát ismerve ezen cselekedete duplán kegyetlen, hiszen még a túlvilági biztonság reményétől is megfosztotta vélhetően ártatlan áldozatát.
A kontinensen nem volt maradása a szerzetesből lett rablónak
1206-ban országot váltott, Földnélküli János seregébe állt be katonának. János ekkoriban próbálta visszaszerezni Anglia egyik hűbérbirtokát, Normandiát, így szüksége volt harcosokra. Eusztáknak a mindennapokban meglehetősen negatív személyisége kapóra jött az angoloknak, hajóskapitányként a francia vizeken igyekezett zavart kelteni. Egyes források szerint János 30 gályát bocsátott Euszták rendelkezésére, valóságos flottát kapott az angol királytól azért, hogy megakadályozza a francia hajóhad szabad mozgását. Lepaktált a kalózokkal is. Elfoglalta Sark szigetét a flamand partok mellett, ahol egy igazi kalóz támaszpontot hozott létre, ahonnan támadássorozatot indított az európai kikötők ellen.
A hatékony hadviselésért cserébe a kalóz földeket kapott Norfolkban, egyes források szerint egy londoni palotát is, és még a saját zsebére menő kalandok felett is szemet hunyt az uralkodó. Egy ideig.
A király és Euszták közti barátság szomorú véget ért
Valamikor 1212 és 1214 között Euszták és patrónusa, János király viszonya megromlott. A Béthune-i Névtelenként ismert krónikás története alapján tudjuk, hogy Euszták körülbelül húsz márkával tartozott az uralkodónak, amiért tömlöcbe vetették a kalóz feleségét és lányát. Euszták azonban ennek ellenére sem fizetett. A király parancsára megégették, megcsonkították, és megölték a lányát.
Valószínűbbnek tartják azonban a történészek, hogy inkább a kalózsziget jelentette veszély miatt lépett fel erélyesen a király az egykori szerzetes ellen. Sokat nyomott az is a latban, hogy a kalóz korábbi munkaadója, a boulogne-i gróf átpártolt a franciáktól az angolokhoz. Az általa nyert katonai előny, illetve nagy földbirtokai adta biztonság is nagy súllyal eshetett latba Euszták ellenében.
Kalózból admirálissá léptették elő az egykori szerzetest
Bármi is volt az oka Euszták és János viszályának, az bizonyos, hogy 1215-ben már francia szolgálatban állt egy árulást követően. És amint az angol uralkodó, úgy II. Fülöp Ágost francia király is meglátta a potenciált a nem éppen tisztességes, ám annál hatékonyabb kalózban. Admirálissá nevezte ki Eusztákot, s ennek megfelelő birtokokkal és jövedelemmel is ellátta.
Euszták ráadásul nemcsak a La Manche-ot, hanem az angol hadsereg felépítését és működését is kiválóan ismerte, így amikor a francia trónörökös, Lajos a segítségével partra szállt Angliában, kisvártatva szinte az ország felét sikerült elfoglalnia.
Földnélküli János nem csak a területeket veszítette el ekkoriban, az angol bárók mintegy kétharmada Lajos herceg szolgálatába szegődött. Eközben a britek blokád alá vonták a francia hadakat, akik így a kellő utánpótlás híján szorult helyzetbe kerültek a szigetországban. Euszták hajói áttörtek a blokádon, és egyszer sikerült is megmenekíteni a francia hadakat. Másodszorra azonban nem jártak sikerrel, London ostromakor a trónörököst menteni igyekvő kalóz-admirálist elfogták az angolok. Mindenki ismerte hírét, és jól emlékeztek az árulására is, így nem számíthatott kegyelemre. A szerzetesből kalózzá, majd admirálissá lett, francia Robin Hoodként is ismert Euszták élete véres és kegyetlen véget ért.
Ha érdekel a történelem, és szívesen olvasnál a középkori szerzetesek életéről, ezt a cikkünket ajánljuk figyelmedbe.
