Szerelmes levelek és titkos kódok: így randiztak 200 éve az emberek

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Ma már az emojik, a ghosting és a Tinder-üzenetek világában zajlik az ismerkedés, de régen egészen másképp közeledtek egymáshoz a szerelmesek. A 19. században titkos jelnyelv alakult ki a társkeresésben: legyezők, kesztyűk, sálak és egyetlen apró mozdulat is mindennél beszédesebb volt, feltéve, hogy értettük a kódot.

A szerelmes „rejtett jelek” lényegét egy olyan különleges jelrendszer adta, amely a 19. században, főként Angliában és Franciaországban terjedt el a társasági körökben. A korabeli írónők, úri hölgyek és romantikus párok pontosan meghatározott ruhadarabok, kézitáskák, sálak és ékszerek viselésével küldtek diszkrét üzeneteket, mind az udvarlás szándékáról, mind pedig a társadalmi státuszukról, sőt olykor kifinomult visszautasításról is szóltak.

A szerelmesek rejtett nyelve

E rendszer keretében nem volt mindegy, melyik kezét használta valaki a sál megkötéséhez, milyen színű kesztyűt vett fel, vagy hogy melyik karjára akasztotta a legyezőt. Ezek apró, de tudatos gesztusok voltak: például a fekete kesztyű viselése udvarlásra utalhatott, míg a jobb kéz rejtett kéztartása elutasítást jelenthetett. Bár ma már csak kevesen értik ezeket a finom kódokat, annak idején botrányba keveredhetett valaki egy-egy félreérthető jel miatt.

A 200 évvel ezelőtti udvarlási szokásokat csak kevesen ismerik
Fotó: powerofforever / Getty Images Hungary

A rejtett nyelv legérdekesebb része az volt, hogy mindezt anélkül tudták alkalmazni, hogy kimondott szó esett volna az érzésekről. Így megmaradt a társadalmi elvárások szerinti visszafogottság, ugyanakkor lehetővé vált az őszinte kifejeződés, különösen fontos volt ez azoknak a nőknek, akik ekkor még nem rendelkeztek önálló társadalmi státusszal, és csak finom jelzéseken keresztül tudtak benyomást kelteni.

Ez a tárgyakra épülő kommunikációs rendszer mára gyakorlatilag feledésbe merült, de ha ma ruhavásárláskor vagy fotók nézegetésekor felmerül az, mit üzen ezzel–azzal a kiegészítővel az illető, valójában ugyanazt tesszük, csak már fejlettebb és kevésbé szabályozott formában.

Ha kíváncsi vagy a nőre, akinek különös körülmények között vált valóra a kívánsága, figyelmedbe ajánljuk ezt a cikkünket is.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Pásztor Liliána
Pásztor Liliána
Újságíró, szerkesztő
Pásztor Liliána a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció és média szakos hallgatója. 2024-ben csatlakozott a Dívány szerkesztőségéhez.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.

Testem

Ezért tör rád délután az édesség utáni vágy: komoly problémát jelezhet

Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?

Édes otthon

5 hőségtűrő növény az erkélyre: bírják a 40 fokot is

A nyári hőség és a hosszan tartó száraz időszakok sok kerttulajdonost és balkon-rajongót próbára tesznek: a cserepes növények gyorsan kiszáradnak, a forró burkolatok pedig tovább fokozzák a hőséget. Vannak azonban olyan virágok és dísznövények, amelyek meglepően jól viselik a napsütést és a ritkább öntözést.

Testem

Így jelez a tested, ha túl sok cukrot fogyasztasz

A finomított cukor korunk étrendjének egyik legnagyobb rejtett veszélyforrása, amely szinte észrevétlenül teszi tönkre az egészségünket. Sokan csak akkor eszmélnek fel, amikor már kialakult a túlsúly vagy a cukorbetegség, pedig a szervezetünk jóval korábban, apróbb jelekkel próbál figyelmeztetni a bajra. A hirtelen ránk törő délutáni fáradtságtól a makacs pattanásokon át az állandó nassolási vágyig számtalan tünet utalhat arra, hogy túl sok cukrot fogyasztunk.

Offline

Ha Kádár-kockában élsz, tudnod kell, miért ez az épület neve

Akár egy sütemény neve is lehetne, de semmi ehető nincs benne. A Kádár-kocka a vidéki Magyarország egyik legjellemzőbb épületformáinak egyike, mely meglepő módon nem Kádár Jánoshoz köthető, bár az általa fémjelzett korszak termelte ki a tömeges elterjedését.