A kutatók már régóta keresik a választ arra a kérdésre, hogy melyik a világon a legszebb nyelv. A legfrissebb felmérés ismét bebizonyította, hogy ami a fülünknek tetszik, az nem mindig egyezik meg azzal, amit a nyelvészek szépnek tartanak. De akkor mégis, mi alapján döntsünk a kérdésben?
A lágy, dallamos, romantikus francia vagy a lendületes, szintén fülbemászó olasz nyelv zene füleinknek, míg a németet sokkal inkább nyersnek, ridegnek és keménynek érezzük. Nem véletlenül, ugyanis a nyelvek természetüknél fogva hatással lehetnek az érzelmeinkre is.
Mindenki mást hallott szépnek
Az Orosz Tudományos Akadémia és a svéd Lund Egyetem kutatói által készített friss tanulmány az első olyan nagyszabású tudományos munka, amely több száz nyelv között végzett kultúrák közötti összehasonlítást. Megpróbáltak választ adni arra az egyszerűnek vélt kérdésre, hogy vajon vannak-e olyan nyelvek, amelyek szebben hangzanak, mint mások.
Egyes nyelveket valóban „univerzálisan vonzóbbnak” tartanak különböző kultúrákban? A szakemberek kevés erre utaló jelet találtak.
A kutatás azonban bebizonyította, hogy egy nyelv szépsége csakis a fülünkön múlik.
A kutatók 43 nyelvcsalád 228 nyelvét vették górcső alá, mintájuk 2125 felvételből állt. Az előre rögzített tetemes hanganyagot 820 angol, kínai és sémi anyanyelvűnek játszották le, akiknek jelezniük kellett, hogy mennyire tetszik nekik, amit hallanak.
Összességében nem volt egyetértés a különböző kultúrájú emberek között abban, hogy melyik nyelv hangzik szebben. A tanulmány szerint a kínaiul beszélők szerint a legszebb nyelv a mandarin, az angol és a japán volt, míg a sémi nyelveket beszélők a spanyolt, az angolt, az olaszt és az arabot részesítették előnyben.
A csecsen nyelv tetszett legkevésbé
Akadt azonban néhány dolog, melyben kifejezetten egyetértettek a válaszadók. A legtöbben – kultúrától vagy anyanyelvtől függetlenül – tetszetőség szempontjából kifejezetten kevés pontot adtak a csecsen nyelvre. A skála másik végén meglepően magas pontszámokat ért el a tok pisin, egy angol alapú kreol nyelv, amelyet Pápua Új-Guineában beszélnek.
A vizsgálat során az is bebizonyosodott, hogy a nyelv hangzásán túl nyilvánvalóan szerepet játszott a megítélésben az is, hogy kik és milyen hangon szólaltatták meg a nyelveket. Az eredmények egyértelműen azt mutatták, hogy a lágy női hangokat sokkal jobban preferálják az emberek, függetlenül attól, hogy milyen nyelven beszél valaki, szemben a zord férfihangokkal.
A pulzusszám is árulkodó lehet
Egy idegen nyelv szépsége a hangzás mellett olyan szubjektív tényezőktől is függ például, hogy mennyire találjuk szimpatikusnak azt a népet, amelyik anyanyelvként használja, illetve milyen hatással van ránk az identitásuk, a hagyományaik és az életvitelük. Van, hogy egy nyelvet nem a hangzása, hanem az tesz széppé, hogy könnyen megtanulható.
Miután a nyelvek szépségével kapcsolatos vélemények szubjektív megítélés alá esnek, számos kutatás sokféle formában igyekezett már kideríteni, hogy melyek lehetnek dobogósok. Egy felmérés például a vizsgálatban részt vevők pulzusszámváltozása alapján igyekezett kideríteni, melyik nyelv milyen érzéseket vált ki az emberekből. Az elemzés során a résztvevők átlagos nyugalmi pulzusa 65 bpm volt.
A vizsgálat során kiderült, minél jobban emelkedett a pulzusszám, annál vonzóbb volt egy nyelv.
E szerint a leginkább az olasz volt igazán magával ragadó; a résztvevők szíve az olasz szöveg hallatán vert a leghevesebben, a percenkénti ütések száma 23 százalékkal nőtt a nyugalmi állapothoz képest. Ezt követte a portugál 20 százalékkal, majd a francia és a görög. A holland volt az a nyelv, amely a legkevésbé izgatta a résztvevőket, a pulzusszám mindössze 12 százalékkal nőtt, ezt követte a német és a japán 15 százalékkal, a kínai és a lengyel pedig 17 százalékkal.
