Kerek egésszé varázsolja a magyar történelem egyik ismeretlen, tragikus véget érő szerelmi történetét a színpadon a szabadakarat >>>>.
A szabadakarat >>>> a reformkor legkülönösebb kapcsolatát eleveníti fel. A TulipánTündér Produkció egyedülálló, zenés darabja a Dívány számára azért is különösen kedves, mert a dalszövegeket vezető szerkesztőnk, Hujber Szabolcs Artisjus-díjas szövegíró alkotta.
Szendrey Júlia és Petőfi Sándor neve nem csak nekünk, magyaroknak égett bele a szívünkbe. A nemzetközi szinten is elismert lánglelkű költő és élete szerelme, a már közel kétszáz éve is nadrágban járó, szivarozó műfordító története azonban a forradalom eseményei között eddig szinte elveszni látszott.
Szerelmes celebek a múltból
2023. október 21-22-én az Erkel Színház ad otthont a szabadakarat ˃˃˃˃ című koncertszínháznak. A Petőfi-emlékév vége felé közeledve eddig ismeretlen aspektusból pillanthatunk bele hazánk legismertebb irodalmi alakjának magánéletébe. Petőfi és későbbi felesége szerelme már saját korukban is lázban tartotta a társadalmat. S míg a páros férfi tagjának élete minden pillanatával látszólag tisztában vagyunk, Szendrey Júliáról mindössze annyit tart fontosnak a hazai történelemoktatás megemlíteni, hogy ő varrta az első magyar kokárdákat. Az irodalom tankönyvekben annak ellenére nem szerepel, hogy már saját korában, külföldön is elismert műfordító és író volt - a magyar nőmozgalmak egyik előfutára, aki minden cselekedetével a nők hátrányos helyzete ellen küzdött.
Az első celeb-pár a magyar történelemben
Szendrey Júlia 1846. szeptember 8-án találkozott először az akkor már ismert és elismert alkotónak számító Petőfi Sándorral, Nagykárolyban. A költő legfontosabb múzsája lett, hozzá írta többek között a Nem csoda, ha újra élek, később a Reszket a bokor, mert…, a Szeptember végén, a Minek nevezzelek? és az Itt van az ősz, itt van újra… című verseit.
Ismeretségüket, kibontakozó szerelmüket eleinte nem nézte jó szemmel a lány apja, sokkal alkalmasabb, nyugodtabb férjet kívánt lányának. Egy évvel megismerkedésük után összeházasodtak, majd jött a szabadságharc, s történetük leginkább ismert pár hónapja.
A friss várandós Júlia minden támogatása mellett Petőfi igazi forradalmárrá vált, akit asszonya a háttérből lelkesített az utolsó pillanatig, bár nehezen viselték egymás hiányát. Nem sok idő adatot nekik együtt. Férjét 1849. július 20-án, Tordán látta utoljára. Petőfi még két levelet írt nejének, s pár nap múlva levél helyett már csak halálának híre érkezett.
Nem véletlen, hogy a vidéki gazdatiszt leányán megakadt a kor már akkor híres költőjének a szeme. Júlia a pesti és a vidéki Magyarország ismert alakja volt. Szerelmüket éppen ezért nagy érdeklődés kísérte, amolyan igazi celeb-párként figyelte a korabeli közvélemény minden mozdulatukat.
Mindent elsöprő érzelmek
Mind a költő, mind szerelme számára meghatározó volt megismerkedésük, s az azt követő három év, a két lendületes karakter egymást kiegészítve csöppent bele a magyar történelem legviharosabb eseményeibe.
Petőfi Sándor születésének 200. évfordulóján, a költőnek szentelt emlékév programjai közül a szabadakarat >>>> már koncepciójában is kiemelkedik, hiszen ebből a szemszögből, a szerelmes férfi oldaláról talán még soha nem néztük korábban.
Ezek az emberek pontosan ugyanolyan emberek voltak, mint mi, pontosan ugyanúgy rontották el, ahogy mi, és ugyanúgy tudtak szárnyalni a szerelemben, mint mi - foglalta össze a darab énekes főszereplője, Ember Márk, miért is érdemes a mai fiataloknak is kicsit belemélyedni Petőfi és Szendrey szerelmi történetébe.
A produkció nem titkolt célja, hogy emberközelivé varázsolja az eddig csak a könyvek lapjairól ismert Petőfit és Szendreyt. De maga a színdarab is különleges a maga nemében.
"A produkció műfaji besorolása azért nehéz, mert a művészeti ágakat és a különböző zenei stílusokat bátran vegyíti. A koncertszínház megjelölés jól tükrözi azt a kettősséget, hogy a színpadi jelenetek szervesen fonódnak össze rapbetétekkel" - meséli Hujber Szabolcs, a Dívány vezető szerkesztője, aki egyben a produkció dalszövegírója is. "AKC Misi és Filo a közvélemény hangját megszólaltatva kommentálja, árnyalja a történéseket saját korunk nézőpontját, gondolkodásmódját is rávetítve a történelmi eseménysorra, amely ezáltal már nem a tankönyvekben megkövesedő, állóképszerű ismerethalmaz, hanem új kapcsolódási lehetőségeket, újragondolást biztosító, élő hagyománnyá válik."
Ezt tovább erősíti a szimbolikus számú 12 dal, amely a jelenetekkel váltakozva szólal meg, hol rockosabb, hol alterpopos hangzással. A dalok megírásában a szöveg volt a kiindulópont, Hujber Szabolcs a híresebb, közismertebb Petőfi-verseket, azok jellegzetes sorait, szavait felhasználva és újragondolva alkotta meg a popdalokra jellemző szerkezetű dalszövegeket zeneszerző társaival párhuzamosan összedolgozva. Furák Péter, a Follow The Flow billentyűse, Jancsó Gábor, a Blahalouisiana basszusgitáros-zeneszerzője és Bella Máté Junior Prima-díjas zeneszerző, egyetemi oktató is kiválóan éreztek rá arra, hogy milyen zenei hangulatot, dinamikát hordozzanak a szövegek.
Bella Máté zenei producerként gondoskodott arról, hogy a 12 dal szerves egészet alkotva képezze részét a produkciónak. A dalszerzés munkafolyamatában az énekesek, Schoblocher Barbara és Ember Márk is részt vettek, zenei és szövegötletekkel egyaránt hozzájárulva a dalok végső formájának kialakulásához.
A dalokban olyan ikonikus Petőfi-versek köszönnek vissza, mint a Beszél a fákkal a bús őszi szél…, a Minek nevezzelek…, a Föltámadott a tenger vagy a Reszket a bokor…, a forradalmi tartalmat sokkal inkább a Petőfi-Szendrey szerelmespár életére, kapcsolatára vetítve.
A darab szereplői gárdája már egyfajta ígéret a sikerre, a színpadon Ember Márk, Schoblocher Barbara, AKC Misi, Filo, Kiss Péter Balázs, Mertz Tibor és Ruzsik Kata mellett Száraz Dénessel és a Tellabor Társulattal találkozhat a közönség az Erkel Színházban megrendezésre kerülő ősbemutatón, 2023. október 21-22-én.
