A Csendes-óceánban fekvő Nauru nemcsak azért érdekes, mert a maga alig több mint 21 négyzetkilométerével a világ harmadik legkisebb országa – és Óceánia legkisebbje –, hanem azért is, mert egyben ez a Föld legtávolabbi országa is. És mert egykor ez a kicsiny hely vezette toronymagasan az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legelhízottabb országainak listáját is.
Egy ország mindentől távol
A Mikronéziában található Naurut bár több szigetcsoport is körülveszi, a szigethez legközelebbi szárazföld, a kiribati Banaba-sziget is 300 kilométerre van tőle. A legközelebbi nagyváros, Brisbane pedig? Nem kevesebb mint 3300 kilométerre!
Ha még mindez nem volna elég, Nauru még hajóval sem érhető el, a kis országot körülvevő, hatalmas óceán háborgó vize miatt nem biztonságosak ugyanis a körülmények a vízi közlekedéshez.
A szigetre így egyetlen lehetőségként csupán repülővel lehet eljutni Brisbane-ből, ami barátok között is öt-hat órányi utazást jelent.
Nauru további földrajzi adottságai is igen figyelemre méltók.
A víz alatti vulkánok felhalmozódása következtében keletkezett szigetet közel 31 kilométernyi, buja erdőkkel tarkított, homokos tengerpart veszi körül, a vízből pedig megannyi robusztus szikla emelkedik ki, amelyek rendkívül veszélyessé teszik a helyet.
Nauru a múltban
Noha az 1798-ban felfedezett sziget valóban nagyon kicsi, a Nauru Köztársaságot eredetileg 169 lenyűgöző falu alkotta. Sok települést azonban elhagytak, így a lakossága is megcsappant.
Bár még Naurun így is egy kisvárosnyi ember él – 2021-es adatok szerint 12 511 –, de a hely már senki számára sem olyan vonzó, mint régen.
A madár még fütyörész
A világ legtávolabbi országa tényleg olyan kicsi, hogy a rovarokon kívül nincsenek őshonos szárazföldi állatai sem. Azért kár lenne elvitatni a helytől a lenyűgöző élővilágát. Ott van például a csodálatos nádirigó, ami az egész szigeten megtalálható, különösen a régi foszfátbányák közelében lévő fákon.
Ömlött a pénz a szigetre
Akármilyen furcsa is, jó pár évtizeddel ezelőttig ugyanis tényleg más volt minden, olyannyira, hogy néhány évig az egy főre jutó bruttó hazai termékének köszönhetően Nauru volt a világ egyik leggazdagabb országa. Ezt pedig nem másnak, mint a területén található kitermelhetetlennek tűnő foszfátmennyiségnek köszönhette, ami hosszú ideig igen vonzóvá tette a szigetet. A világgazdasági szempontból jelentős bányászatának hála jutott bőven foszfát Nagy-Britanniába, Japánba, Új-Zélandra és Ausztráliába is. A szigetlakóknak tehát nem lehetett okuk panaszra, 2007-ig ugyanis hellyel-közzel folyamatosan lendületben volt az ipar.
Ebben az évben azonban a készletek teljesen kimerültek, így Naurunak befellegzett.
Teljes összeomlás és szegénység
A probléma természetesen ingataggá váló piaccal és növekvő költségekkel járt együtt, ami jelentősen megterhelte a kis ország gazdaságát. A Nauru jövőjével kapcsolatos bizonytalanság az infrastruktúra hanyatlását is okozta. Volt olyan év, amelyben két hónapra összeomlott a sziget távközlési hálózata, így elszakítva lakosait a külvilágtól. Az ország gyökeresen megváltozott helyzete mellett az egész évben tartó, párás meleg is gondot okoz, no és az ivóvíz hiánya, amelyet igyekeznek esővízzel pótolni.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
