Így szánkóztunk 100 évvel ezelőtt – fotók a múltból

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A szánkózás ma is az egyik legkedveltebb téli gyerekprogram, de már száz évvel ezelőtt is fontos szerepet játszott a hideg hónapok mindennapjaiban.

Lapozgasd végig cikkünk galériáját, melyben 1909-től 1982-ig szemléztünk magyar szánkós fotókat.

Rengeteg szánkós fotót találtunk az elmúlt 100 évből

Magyarországon a 20. század elején a havas telek természetes játszóteret kínáltak. A Normafa, a Kékestető vagy a kisebb városi dombok igazi téli központokká váltak, ahol a gyerekek és a felnőttek együtt csúsztak. A szánkózás nemcsak szórakozás volt, hanem közösségi élmény is.

Lapozd végig galériánkat – a képek a fotóra kattintva nyílnak meg!

Galéria ikon

14

Galéria: Így szánkóztunk 100 évvel ezelőtt – fotók a múltból
Fotó: Magyar Bálint / FORTEPAN

A korabeli telek gyakran sokkal zordabbak voltak a mainál. A nagy havazások és a tartós fagyok miatt a befagyott tavak, sőt olykor a Duna is alkalmas volt csúszkálásra, ritkábban még jégvitorlásokat is használtak.

Idézőjel ikon

A szánkózás és a síelés kéz a kézben fejlődött, utóbbit sokáig „lábszánkázásként” emlegették

– olvasható a Magyar Nemzeti Digitális Archívum oldalán.

A Kékestető már jóval a modern síközpontok megjelenése előtt fontos szerepet töltött be a hazai téli sportéletben. A két világháború közötti időszakban a hegy lankái egyre több szánkózót és síelőt vonzottak, miközben az üdülés és a gyógyulás helyszíneként is ismertté vált.

A kép 1965-ben készült Kékestetőn
Fotó: Faragó László / FORTEPAN

Az 1930-as évek elején megnyílt kékesi szanatórium tovább erősítette a térség jelentőségét, és ekkorra már nemzetközi versenyeknek is otthont adott a környék. Érdekesség, hogy mindez még a sífelvonók kora előtt történt, amelyek csak évtizedekkel később jelentek meg.

Olvasd el a következő cikkünket is, amiben arról írtunk, hogy 100 évvel ezelőtt egy nő mit nem tehetett meg.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Endrész Tímea
Endrész Tímea
Újságíró, szerkesztő
Érettségi után színitanodában szerzett színész oklevelet, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán folytatta tanulmányait, miközben az államigazgatásban dolgozott. Az írás mindig is része volt életének, gyermekének születését követően blogolni kezdett, hamarosan pedig már a legnagyobb női lapoknál dolgozott újságíróként és szerkesztőként, majd podcastet indított. 2024 nyarán csatlakozott a Dívány csapatához szerkesztő-újságíróként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sokan nem tudják, hogy visszafordítható ez a látást érintő népbetegség: a műtét lehet a megoldás

Világszerte a szürkehályog felelős a legtöbb látásvesztéssel járó megbetegedésért, amely az idősödő társadalomban egyre több embert érint. Sokan mégis halogatják a vizsgálatot, pedig a fehérjék összecsomósodása miatt kialakuló lencsehomályosodást semmilyen gyógyszer vagy szemüveg nem tudja megállítani. A modern szemészet segítségével azonban ez az állapot teljesen visszafordítható: az ultrahangos és lézeres mikroműtéti technikák nemcsak biztonságosan és gyorsan adják vissza a tiszta látást, de a beültetett csúcstechnológiás műlencsékkel a korábbi fénytörési hibák is korrigálhatók.

Testem

Hiába szeded, ártasz vele: így fordul a D2-vitamin tested ellen

A D-vitamin fontosságát ismerjük, de kevesebbet tudunk annak formáiról. A táplálékkiegészítőkben többnyire D2 formával találkozhatunk, amelyről friss kutatások azt találták, hogy gátolja a D3 forma hasznosulását, ezzel rontva a D-vitaminból képzett kalcitriol nevű, hormonhatású vegyület előállítását.

Világom

Egy lélek sem lakik a menekülő keresztények szigetén: ma már csak egy magányos templom őrzi Nozaki titkát

Több mint 250 éven át titokban őrizték hitüket azok a japán keresztények, akik a hatóságok elől az ország legtávolabbi szigeteire menekültek. Nozaki az egyike volt azoknak az elszigetelt menedékhelyeknek, ahol a kereszténység követői a vallási tilalom ellenére is fenn tudták tartani közösségeiket. Noha a Nagaszaki prefektúrához tartozó apró sziget ma már lakatlan, különös múltja miatt mégis sokan kíváncsiak rá.

Világom

Betiltották a középkorban a gombot: nők nem viselhették

A pazarlás visszaszorítása érdekében egészen szélsőségesnek tűnő rendelkezések korlátozták a középkori olasz városok lakóinak kinézetét. Többek között gombot sem hordhatott mindenki, de a hajviseletet és az otthoni öltözködést is szabályok közé szorították.